„Fa nélkül egy fillért sem ér a táj.

S üres a fa, ha nincs rajta madár.

Én azt hiszem nem kelne föl a nap,

Ha nem lennének fák és madarak.”

(Horváth Imre: Fák és madarak)

Pontosan így érez Gergely József biológus, ornitológus, természetfotós is. Ezeket a gondolatokat fogalmazta meg, amikor május 10-e alkalmából, a Madarak és a fák napján beszélgetésre invitáltam.

Ez a nap valójában a természet és az élővilág védelmének napja. 1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István ornitológus már abban az évben megszervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon.

Az ünnep hivatalos bevezetésére azonban csak néhány évvel később, 1906-ban került sor Herman Ottó kezdeményezésére. Rendeletben írták elő a Madarak és fák napjának megünneplését minden iskola számára. E napokon a gyermekek fákat ültettek és ápoltak, madárodúkat helyeztek ki és takarítottak, akadályversenyeken, vetélkedőkön, kirándulásokon vettek részt, újságcikkek, könyvek és plakátok emlékeztek és emlékeztettek a természet védelmére.

Vajdaságban is sok iskolában, óvodában emlékeznek meg hasonló módon erről a jeles napról. Hogy miért van erre szükség arról Gergely József mesél:

„Több mint száz éve ünnepeljük a Kárpát-medencében ezt a napot, de mint sok nemzetközi napot, ezt sem egyetlen nap kellene ünnepelni. Aki nyitott szemmel jár a természetben, láthatja azt, amint jómagam, akinek biológusként a természetfotózás a szenvedélye és napi szinten járom a természetet. Látom a változásokat, a környezeti körülmények romlását, amelyek befolyásolják nem csak a madarak, de más élőlények életét is. Vajdaság egy agyonszántot, – közel 90 százalékban megművelt terület, ahol az összes fás terület nem éri el a 6,5 százalékot. A sok helyütt az útak mellett húzódó fasorokat, bokrokat is kivágták és egészen az aszfaltig szántanak. Odáig, ahol korábban tíz méter széles sávban fák vagy bokrok voltak.

A nagy földéhség, valamint a sok falopás miatt eltűntek a szélvédő fasorok. Vannak új telepítések a környezetvédők, civil szervezetek próbálkoznak, de ez mind nem tudja pótolni az agrárium földéhségét.

A kisgazdaságok sorban tönkre mennek, pedig az ilyen gazdaságokban mindenhol volt istálló, ahol a fecskéknek volt táplálkozó- és fészkelő helyük. A tanyák körül szintén fák, bokrok voltak ültetve. Egy-egy tanya az Alföldön oázis volt. Ma már a tanyák meglévő helyére csak néhány bokor emlékeztet bennünket”.

Gergely ebben látja a legnagyobb problémát, hogy a gazdák a madarak minimális életterét sem hagyják meg, hanem mindent beszántanak. Arra a kérdésre, hogy mit tehetnénk a madarak védelmében éppen erre vezet vissza bennünket – életteret kell biztosítani számukra:

„Aki csak teheti – van földje, kertje –, az ültessen bokrokat, fákat. Erre van a legnagyobb szükség! A szántóföldek mentén 1-2 eke szélességben ültessünk bokrokat, fákat. Mindez hatványozottan megtérül a gazdáknak is, hiszen a madarak a kártevőkkel is táplálkoznak. Ha van egy fasorunk oda például baglyok telepedhetnek. Egy bagolypár a fiókáikkal egy év alatt 4-5 ezer rágcsálót pusztíthat el. A bogyós bokrok nem csak élelemmel látják el az énekesmadarakat, hanem búvóhelyet, fészkelőhelyet is biztosítanak számukra, így például a fürj számára. Egy ilyen beültetett sáv a megművelt terület mellett egy teljes életközösséget biztosíthat” – állítja Gergely, aki fásításra buzdít ezen a napon mindenkit, aki csak teheti.

Gergely József szenvedélyes természet- és madárfotós. Zentán, a Városi Múzeum galériájában pénteken 18 órakor nyílik meg a munkáiból összeállított tárlat, amely a Pro Natura, azaz a természetért címet viseli.

A szerző a természetes környezetünkben előforduló állatok és növények művészi bemutatásával igyekszik felkelteni a közvélemény érdeklődését a még meglévő természeti értékeink iránt. A közel száz nagyméretű fotóból álló tárlat június végéig tekinthető meg a Városi Múzeum galériájában. A kiállítás a Múzeumok éjszakájának kísérőrendezvénye, a program keretében az ornitológus előadást is tart majd.

 

Május 10-e a Madarak és fák napja (Fotó: Pixabay)