Szerbiában összesen 1,68 millió nyugdíjas él. Közülük mintegy egymillióan havonta 30.000 dinárnál kevesebb juttatásra jogosultak, míg a nyugdíjasok harmada kevesebb mint 15.000 dinárból kénytelen megélni.
A legkevesebbet a földműves-nyugdíjasok kapnak, összesen mintegy 2.130-an, akik időskori nyugdíj címén 5000 dinárnál is kevesebbet kapnak kézhez havonta. Az N1-nek Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora viszont elmondta, vannak ennél még veszélyeztetettebb idősek is, ők pedig azok, akik semmilyen nyugdíjra nem szereztek jogosultságot. Kiemelte, hogy Szerbiának már most vannak forrásai arra, hogy bevezesse a szociális nyugdíjat.
Amennyiben a statisztikai adatokat nézzük, akkor az a következő képet mutatja: Szerbiában az átlagnyugdíj 29.374 dinár, az átlagfizetés márciusban 65.289 dinár volt, az átlagos fogyasztói kosár egy háromtagú család esetében pedig 74.892,57 dinár.
„A nyugdíjasok nem egy homogén kategória – többségüknek alacsony, illetve nagyon alacsony bevételeik vannak, amelyekkel alig élik túl a hónapot. Továbbá nálunk a legalacsonyabb és legmagasabb időskori nyugdíj aránya 1:9-hez, míg a többi országban jóval kisebb a különbség. Több országban bevezették a szociális nyugdíj fogalmát, nálunk viszont nagyon sokan vannak, akik semmilyen nyugdíjra nem jogosultak”, mondta Arandarenko.
A nyugdíjasok közül a szakember szerint azok az idősek a legveszélyeztetettebbek, akik mezőgazdasággal foglalkoznak, de nem jogosultak a nyugdíjra és a legtöbb esetben semmilyen bevételük nincs.
Fizetnek, de nincsenek bevételeik
„Paradox ez az egész helyzet, hiszen a nyugdíjalap harmada az általános adókból gyűlik össze, vagyis az abból befolyt összegből. Így amikor esetleg ezek a nyugdíjasok üzemanyagot vásárolnak, vagy vesznek valamit a boltban, hozzájárulnak a többi idős, alapvetően jobb helyzetben lévő nyugdíjas nyugdíjának a biztosításához, míg nekik semmi sem jár”, mutat rá Arandarenko.
Tizenkétezer dináros garantált nyugdíj
A szürkegazdaság nem ismeretlen a szerbiai munkás számára, gyakori ugyanis az eset, hogy a munkást nem jelentik be, nem szaporodnak a munkaévei, vagy ha be is jelentik, akkor a minimálbér után fizetik a számára az adót. Vannak olyanok is, akik munkaviszonyban vannak, mégis sérülnek a jogaik, például betegszabadság alatt egyáltalán nem jár nekik fizetés, béreik pedig alacsonyabbak a minimálbérnél.
Korábban is volt szó annak lehetőségéről, hogy a 65 évet betöltő polgároknak, akik nem teljesítik az időskori nyugdíj feltételeit sem, járjon egy szociális nyugdíj. Legutóbb erről Milan Krkobabić, a falvakért felelős miniszter beszélt májusban, és bejelentette, hogy javasolni fogja a minimális garantált nyugdíj bevezetését. Akkor 12.000 dinárt mondott, s ez azoknak járna, akik nem jogosultak a nyugdíjra, nincs vagyonuk és nem jogosultak a szociális segélyre sem.
Átszervezéssel kellene csökkenteni a szegénységet
„Nem csak azért, mert morális alapja van ennek a döntésnek, hanem azért is, mert van rá pénz, hogy a szociális, garantált nyugdíjat bevezessék. Az általános adókból befolyó összeg 3-4 százalékát arányosan szétosztanák az idősek között, láthatóan csökkenthető lenne a szegénység közöttük”, véli a szakember. Ellenkező esetben tovább mélyül a szakadék ezen kategóriák között.
A hivatalos statisztikai adatok szerint egy egyszemélyes háztartás esetében a szegénységi küszöb 19.381 dinár alatt kezdődik. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint a 65 évnél idősebb lakosság 21,1 százalékát fenyegette a szegénység 2019-ben, s köztük inkább a nőket, mint a férfiakat.
Jut-e kenyérre, gyógyszerre? (Archívum)
