Amikor a kisebbségi nők egyetemi karrierjeit taglaló doktori disszertációmat kellett bejelentenem, az egyik egyetemi tanár (akitől a témám jóváhagyása függött) behívatott az irodájába annak érdekében, hogy elmagyarázzam neki, miért is fontos egy ilyen témával foglalkozni – mi lesz a tudományos hozzájárulás.
Két órán át beszélgettünk – nyilván inkább ő beszélt, én csak a ritkán feltett kérdésire igyekeztem minél lényegre törőbben válaszolni. Mivel tudta rólam, hogy magyar vagyok, egyes történelmi tényezőkre is kitért, elmélkedett az Osztrák–Magyar Monarchia egykori nagyságán és befolyásán, viszont a végén megállapította, amit mindenképp mi, magyarok jól bevéstünk az emlékezetünkbe történelemből: a birodalmak jönnek-mennek, egyszer fenn, egyszer lenn. A személyes kérdésekből – látván, hogy két családi nevem van – azt tette fel, hogy mivel is foglalkozik a férjem. Amikor közöltem vele, hogy az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán egyetemi oktató, akkor egy pillanatra leállt a hosszas elmélkedéssel, és csodálkozva feltette az immár közhelynek számító kérdést: „És miért vannak maguk még mindig itt? Hát itt a magyarok közül csak a kubikusok maradtak!” (Nyilván arra gondolt, ha már a férjemnek doktorátusa van műszaki tudományokból, és ha már adott a lehetőség a kettős állampolgárságra, biztos fel tudnánk találni magunkat külföldön.) Na, itt akkor már én is meghökkentem, mellbevágóan hatott ez a megállapítás, a büszkeségemen is sebet ejtett. Bár nyilván túlzás volt a tanár részéről, és ő sem gondolta a szó szoros értelmében (egyébként is ilyen a kommunikációs stílusa), de az tény, hogy a magyar egyetemi oktatói káderből régebben sokkal több volt – amikor a tanár úr is pályája kezdetén járt –, és ez látványosan megcsappant. Azt válaszoltam neki, azért vagyunk itt, mert úgy érezzük, itt a helyünk, és mert a férjem addigra már tekintélyes számú évet beleölt az egyetemi karrierjének kiépítésébe, és nem szeretné vadidegenben a nulláról kezdeni. Úgy éreztem, hogy arra már nem térhettem ki az akkori beszélgetés alatt, hogy a magyar oktatók számának csökkenése nemcsak az elvándorlás szövődménye, de szerintem a tanár úr is tudta ezt… – Lendák-Kabók Karolina írása.
Újfent a pedofíliáról
A fiatalkorúak sérelmére elkövetett különféle visszaélések és erőszakos cselekmények, valamint a pedofília elképesztő eseteinek kései kiderülése újra és újra a figyelem középpontjába kerül nálunk is, másutt is a világban. Két héttel ezelőtt ezeken a hasábokon már írtunk a témáról. Most ismét visszatérünk rá, mert újabb esetei jelentkeztek – Beretka Ferenc jegyzete.
Két történet
„Mi, szerbek sajnos a törököktől vettük át, hogyan kell irányítani egy társadalmat”, mondja beszélgetőtársam, aki a sofőröm is egyben. Igazán ritkán történik meg velem, hogy szolgálati kocsit küldenek értem szolgálati sofőrrel, miért ne élnék hát a lehetőséggel? Az út (oda és vissza) meglehetősen hosszú, van hát idő beszélgetni. És van téma is. A sofőröm elmondja, hogy nincs semmilyen felsőfokú végzettsége, de érdeklik a világ dolgai, szeret több forrásból tájékozódni, és ezt bizonyítja is – Kókai Péter vezércikke.
Munkavállaláskor mire ügyeljen a nyugdíjas?
Egyre több a munkavállaló nyugdíjas. Legtöbben azért dolgoznak, mert jövedelmük túl alacsony egy méltóságteljes élethez. A nyugdíjbiztosító adatai szerint jelenleg körülbelül 60 ezren vállalnak valamilyen munkát. A Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet azt állítja, hogy a dolgozó nyugdíjasok pontos száma nem ismert, mert sokan nincsenek bejegyezve –Takács Magda írása.
Tízesek és mogyorótermesztés
Egy magabiztos, érett, komoly tervekkel rendelkező hölgy ült le velem szemben Szabadka legrégibb fagylaltozójában. Felkészülten érkezett az interjúra, és nem hibázott, ezúttal sem, ahogyan az egyetemi tanulmányai idején sem: Korhecz Réka lett a generáció diákja a Közgazdasági Egyetem újvidéki tagozatán. Azért tanult a székvárosban, mert mindig a nehezebb utat választja – Tómó Margaréta interjúja.
Aki irodalmat akar tanítani…
Megtörtént. Magyarországi eset. Szólt az irodalomtanár, hogy Stendhal ismert műve, a Vörös és fekete két hét múlva kerül elemzésre a kötelező olvasmányok közül – aki nem olvassa el, egyest kap. Nem is tartottak különösebb megbeszélést a tanulók, azonnal jelentkezett a szószólójuk: a tanárnő nyugodtan írja be mindenkinek – senki sem fogja elolvasni! Első látszatra rendkívül pimasz, szemtelen hozzáállás egy – elveszettnek titulált, az idősebbek által irigység és kisebbségi komplexusok miatt megvetett – nemzedék, a mai tanuló ifjúság részéről – Bence Erika jegyzete.
Sikerült megmenteni a szenttamási magyar tájékoztatást
A Szenttamáson élő magyarok tájékoztatásával járó feladatokat a Gion Nándor Kulturális Központ által alapított szenttamas.rs hírportál vállalta magára, miután a helyi rádió a magánosítás óta gyakorlatilag már csak zenét sugároz. A portál megálmodója Németh Dezső, aki a honlapot Paracki Lászlóval, a rádió korábbi munkatársával közösen indította el – Tóth Imre riportja.
„A járvány arra tanított meg, hogy senki sem fog segíteni rajtunk”
A koronavírus mindannyiunk életébe gyökeres változásokat hozott. Azok, akik átszervezték az életüket, és alkalmazkodtak az új helyzethez, jobban jártak, sokan viszont elveszítették a munkájukat, vagy arra kényszerültek, hogy bezárják a vállalkozásukat. A vendéglátóiparban dolgozók és a zenészek közül sokan tartoznak az utóbbi csoportba – Kókai Csilla riportja.
KÖZÉLET: Intézményesített mézesmadzag – Balla Lajos jegyzete
KÖZÉLET: Lincselés helyett tévéshow
JEGYZET: Esetszám, emeletszám – Nagy Nándor írása
JEGYZET: A szócső – Both Mihály jegyzete
A PEREMI FŐPÁSZTOR VALLOMÁSAI: A püspökszentelés sem egyszerű… – Szerdahelyi Csongor beszélgetése Huzsvár László (1931–2016) nyugalmazott nagybecskereki megyéspüspökkel 2012-ben
A LÉLEK EREJÉVEL: A merev magatartás régi és új kísértései a Galata levél alapján – Dr. Harmath Károly atya írása
TÖRTÉNELMI MOZAIK: A rablógazdálkodás története: A termőtalaj felprédálása – Wilhelm József írása
IRODALOM – Csontos Imola: Covid–79 és Történet E.
KÉPHISTÓRIÁK: Hogarth, a rettenetes
VENDÉGSÉGBEN: Főszerepben a néptánc és „Lefelé folyik a Tisza…”
KÉPHISTÓRIÁK: Szökésben a nászágy elől – Szabó Palócz Attila írása
HOROGRA AKADVA: Gracza-tó (2.) – Huzsvár József jegyzete
NEM A GÓLYA HOZZA: Nyári táborok kicsiknek és kamaszoknak
AZ ORVOS VÁLASZOL: Magyar siker a fogászatban
ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK: Hasznos tippek a nyári melegben történő futóedzésekhez
SPORT: Az elmaradt címvédés – Németh János jegyzete
KÉPHISTÓRIÁK: A különösebb jelentőséggel nem bíró hibákról (is…)
KERT: Kánikula – Randovics Lejla írása
ÖTLETSAROK: Jéghideg játékok
KONYHA: Gyors ételek mángolddal
Ezen kívül kis- és óriásrejtvény, sudoku, sakkrovat, fejtörő, műveltségi teszt, sajtótörténeti feljegyzések, gyerekszoba, horoszkóp, apróhirdetések, társkereső, viccek és tévéműsor várja az olvasókat.
Borítónkon Révész Róbert fotója látható.
