Ugyanaz a kérdés öt különböző címre elküldve, válaszként semmi a kért adatokból – ezt az eredményt hozta a próbálkozás, amely arra irányult, hogy a koronavírus-járvány halálos áldozatainak számát közöljék velünk. Szerettük volna megtudni, ez a szám hogyan alakult Szabadkán, Topolyán, Kishegyesen, az Észak-bánáti körzet és a Dél-bácskai körzet községeiben, valamint Antalfalván (Kovačica) és Ópazován (Stara Pazova).
A Pancsovai Közegészségügyi Intézet azzal indokolta az adatszolgáltatás megtagadását, hogy a betegségekkel és halálesetekkel kapcsolatos információkat a Vajdasági Közegészségügyi Intézet és a Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet vezeti, így az efféle kérdésekkel ezekhez az intézményekhez kell fordulni.
A nagykikindai Közegészségügyi Intézet és a szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) Közegészségügyi Intézet részére még áprilisban küldtük meg az adatigénylési kérelmeket, amelyekre válasz csak májusban érkezett, ugyanazzal a tartalommal:
Az Intézet nem rendelkezik a kért információkkal, azokat ugyanis „folyamatosan gyűjtik, ezért a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem pontosak”.
Valamivel részletesebb magyarázat érkezett a Vajdasági Közegészségügyi Intézettől április 12-én:
„Az Intézetnek nem állnak rendelkezésére a kért adatok, mivel azokat folyamatosan gyűjtik, így a jelenlegi információk nem hiánytalanok és nem pontosak. A kért számokat azután tudjuk megosztani, miután a Köztársasági Statisztikai Hivatal feldolgozta a 2020.06.30-áig terjedő időszak adatait, amelyek alapján elvégezzük az elemzéseket. Az adatokat a Vajdaság Autonóm Tartomány lakosságának egészségügyi helyzete 2020-ban elnevezésű elemzés keretein belül közöljük majd ez év második felében.”
Kérelmünkre, hogy elektronikus úton szolgáltasson adatokat a koronavírus-járvány 2020 márciusa és 2021 márciusa közötti halálos áldozatainak számáról Szabadkára, Topolyára és Kishegyesre vonatkozóan, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet írásos formában egyáltalán nem válaszolt – márpedig erre a közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény alapján köteles lenne.
Igaz, március végén az intézet epidemiológusa, dr. Nebojša Bohucki szóban úgy nyilatkozott, az Észak-bácskai körzetben összesen 211-en haltak meg a koronavírus következményei miatt a járvány kezdete óta: Szabadkán 160-an, Topolyán 33-an, Kishegyesen pedig 18-an. Június elején ehhez képest már azt mondta, a járvány halálos áldozatainak pontos számát még mindig nem tudhatjuk, de ezen aktívan dolgoznak az illetékesek.
A rendszer létezik. De működik-e?
A szerb kormány 2020 március 28-án hozott döntést arról, hogy a COVID-19 járvánnyal és a SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatos felügyeletet egy egységes, centralizált szoftver kezelje: a COVID-19 információs rendszer (IS COVID-19), amelyet a Dr. Milan Jovanović Batut Intézet vezet az Információs-technológiai és Elektronikus-közigazgatási Iroda és a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap segítségével.
Ezzel a döntéssel –többek között– arra kötelezik a vírusfertőzötteket ápoló egészségügyi intézményeket és a közegészségügyi intézeteket, hogy a koronavírus-járvány következtében elhunyt személyek számát ebben a rendszerben vezessék, és azt mindennap 14 óráig frissítsék az előző nap végén aktuális adatokkal.
A Dr. Milan Jovanović Batut Intézetnek ezenfelül napi szinten kell adatokat szolgáltatnia az Egészségügyi Minisztérium számára – szintén az előző nap végén aktuális számokról, 14 óráig. Ugyanezzel a határidővel, anonim formában az Elektronikus-közigazgatási Irodának is köteles jelentést küldeni ezekről az adatokról földrajzi eloszlás, dátum, nem, életkor, kezelési mód (kórházi kezelés vagy otthoni izoláció) és egyéb szempontok szerinti bontásban.
Szintén ez a döntés kötelezi az állami közigazgatás szerveit, hogy a járvánnyal kapcsolatos információk közlésekor ebben az elektronikus rendszerben tárolt adatokat vegyék alapul.
Az „adatok folyamatos gyűjtéséről” szóló választ kapták kérdéseikre a 021 portál újságírói is az intézetektől, de nem jártak több sikerrel a Tartományi Egészségügyi Titkárság vagy az Egészségügyi Minisztérium megkeresésekor sem.
„Az első adatok, amelyeket kaptunk, Zlatibor Lončar egészségügyi minisztertől származtak, amikor egy sajtótájékoztatón (országos szintű) információkat közölt. Újvidékre vonatkozóan semmilyen adattal nem rendelkeztünk. Miloš Vučević újvidéki polgármester nyitottabb volt a kommunikációra, ő napi szinten tájékoztatott minket. Mindenesetre ebben a kérdésben nem ő az illetékes személy, és nem is életszerű, hogy mindennap ugyanazzal a kérdéssel forduljunk hozzá”, mondja Gorica Nikolin, a 021 portál újságírója.
Elmondása szerint a 021 szerkesztősége hónapokon keresztül nap, mint nap küldött kérdéseket az illetékes tartományi titkárságnak a halottak számára vonatkozóan, válasz azonban egyszer sem érkezett. Ezzel egyidőben a betegek száma a hivatalos információk szerint egyre kevesebb és kevesebb volt.
„Ez nagyon frusztráló volt számunkra. Minden eseményen ott voltunk. Igor Mirović, a Tartományi Kormány elnöke után szaladgáltunk, hogy választ kapjunk arra, miért nem kapunk információkat. Két-három hónappal korábban még nem volt kellemetlen a számadatokról beszélni, akkor még ilyen-olyan tájékoztatást nyújtott is számunkra, de azután ez is megszűnt” – meséli Nikolin, aki úgy látja, ezt az egész helyzetet nem lehet másként értelmezni, mint egy próbálkozást a halálos áldozatok pontos számának leplezésére.
Winston Churchill: “Ha nem szeretnéd, hogy a probléma megoldódjon, hozz létre egy bizottságot!”
A halálos áldozatok hivatalos számának pontosságára vonatkozó, egyre gyakoribb kételkedések miatt idén május 28-án egy országos szinten működő munkacsoportot alakítottak a koronavírus-járvány idején bekövetkezett halálesetek vizsgálatára. Június 30-án Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a bizottság megállapításai szerint az elhunytak közül 10.356 személynek voltak koronavírusra utaló tünetei, vagy érintkeztek olyasvalakivel, akinek a tesztje pozitív lett.
„Tudom, hogy mindenki a szenzációs híreket szereti, ezért szeretném hangsúlyozni, hogy ebben a pillanatban még nem közölhetünk pontos adatokat arról, hogy valaki koronavírus-fertőzés következtében hunyt el vagy sem” – mondta akkor Lončar. Ahhoz, hogy ezt megállapítsák, a miniszter magyarázata szerint minden esetben boncolásra van szükség.
A 10.356-os szám tehát csak azokat az elhunyt személyeket jelöli, akik valamilyen módon kapcsolatba hozhatók a koronavírussal – beleértve azokat is, akik nem részesültek kórházi kezelésben, nem negatív volt a tesztjük, vagy csak az utolsó pillanatban fordultak orvoshoz.
Azzal, hogy a hivatalosan közölt adatok pontossága kétséges, egyetért Natalija Jovanović, a BIRN újságírója is (Jovanović a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének oknyomozó újságírói munkáért járó díját kapta meg az internetes média kategóriában, díjnyertes írása azt tárja fel, hogy a fertőzöttek és az áldozatok száma sokkal magasabb a hivatalosan közöltnél).
„Már az előző évben is rámutattunk arra, hogy a COVID-19 állami rendszerben kettő és félszer több halálos áldozatot jegyeztek, mint amennyiről a hivatalos tájékoztatás szólt. Arra még mindig nem kaptunk hivatalos magyarázatot, hogy a rendszerben létező adatok miért nem kerültek a nyilvánosság elé, és helyettük miért pontatlan információkat közöltek. Azt látjuk, hogy ez a mai napig sem változott: a covid19.rs hivatalos oldalon az áll, hogy több mint hétezer halálos áldozatot regisztráltak, a Köztársasági Statisztikai Hivatal viszont július elején közzétette, hogy csak a tavalyi év folyamán tízezernél is többen hunytak el“ – mondja az újságíró.
Kérdésünkre, hogy vajon az adatok szándékos meghamisításáról vagy a rendszer diszfunkciójáról van szó, Jovanović kifejti:
„Arról nincs semmilyen dokumentum a kezünkben, ki és hogyan változtatta meg a számokat, az viszont tény, hogy megváltoztatták őket. Szerepelt egy bizonyos szám a rendszerben, aminek a csökkentett változatát közölték a nyilvánosság irányába. Ezzel az üggyel nyomozócsoportnak kellene foglalkoznia, aminek lehetősége van rá, hogy bizonyítékokat szerezzen. Ez viszont szinte sohasem történik meg egy-egy oknyomozó riport megjelenését követően.“
Ami a rendszer hiányosságainak témáját illeti, az újságíró szerint rendkívüli körülmények között teljesen természetes a hibázás:
„Ennek ellenére azt gondolom, egy hiba sem lehet akkora, hogy a hatására személyek sokasága egyszerűen eltűnjön a hivatalos nyilvántartásból. Léteznek az országban megszokott eljárások az elhunytak számának vizsgálatára, pandémiától függetlenül. Látni kell azt is, hogy pár tízezer emberről van szó, ami nem jelent hatalmas adatmennyiséget. Ha az állam nem képes hatékonyan adatot gyűjteni tízezer személyről, hogyan várhatnánk el, hogy ennél összetettebb dolgok jól működjenek…“
Gorica Nikolin szerint az adatok manipulálásának a célja vagy annak leplezése, hogy milyen mulasztások vezettek ennyi ember halálához, vagy annak a látszatnak a keltése, hogy Szerbia jobb helyzetben van, mint más országok.
„Akármennyire morbid, ez az egyetlen következtetés, amire juthatunk. Az egész politika. Az egészségügyben is bezárultak a kommunikációs csatornák, azok sem nyilatkoztak már, akik korábban nyitottak voltak a párbeszédre. Eljutottunk odáig, hogy már semmin sem lepődünk meg“ – magyarázza a 021 újságírója.
„Ez a létező legrosszabb forgatókönyv, ami bekövetkezhetett”
Míg a szakmai közösséget és a médiát lefoglalja a statisztikai adatok témája, a szabadkai lakosok körében végzett mini-kutatás azt mutatja, hogy a polgárok egyáltalán nem követik a fertőzöttek, az elhunytak, a kórházban kezeltek vagy az oltottak számának alakulását.
„Nem követem, mikor mennyi a fertőzött és a halott. Nem érdekelnek ezek a számok. Szerintem egyébként sem pontosak – sem Szerbiában, sem más országokban. Pont ezért nem is kísérem figyelemmel” – mondja Elizabeta Ivanič (33).
„Kezdetben követtem az adatokat, de már nem. Egyszerűen kevesebb a fertőzött. Az oltottak és újraoltottak hivatalos számában kételkedtem, a halálos áldozatok számában viszont nem.” – fejti ki Zoran Živanović (58).
Vasilije Veljić (22) időről időre utánanéz a járványhelyzet alakulásának: „Érdekelnek az adatok, de nem jelentenek prioritást. Nem hiszem, hogy pontosak, szerintem a hivatalos közléshez képest sokkal kevesebb a fertőzött.”
Miroslav Francišković (40) határozottan elutasítja a fertőzöttekre és az elhunytakra vonatkozó adatok követését: „Egyáltalán nem érdekel, mert biztos vagyok benne, hogy az adatokat már a kezdetektől fogva manipulálják. Honnan tudják például már ma, hogy szeptemberben nem lehet majd iskolába menni a koronavírus miatt? Állandóan hazudnak.”
Gorica Nikolin szerint a polgárok hozzáállása nem meglepő, hiszen az emberek többsége már csak a “régi életét” szeretné visszakapni. Az újságíró viszont úgy látja, nincsenek tisztában azzal, milyen árat kell ezért fizetni:
„Megértem, ha valakit ez a téma nem érdekel. Az viszont beszédes információ, hogy az állam egy világjárvány idején rejtegeti a vírusban elhunytak pontos számát. Sokat elárul ez arról, hogyan kezeli a hatalom a komoly helyzeteket. Nem kell túlságosan belemélyedni a kérdésbe, már csak ha kérdezősködik kicsit az ember és összehasonlítja a számokat a különböző oldalakon, egyből látja, hogy valami nincs rendben. Egy olyan rendszerben élünk, amelyben emberi életeket kockáztatnak, manipulálnak. Szerintem ez a létező legrosszabb forgatókönyv, ami bekövetkezhetett, és komolyan aggódom, mi jöhet még ezután.”
Az árat viszont már most fizetjük.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal július 26-án közzétett adatai szerint az idei év első hat hónapjában az elhunytak száma (65.817) 27,6 százalékkal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest (51.569).
2021 első félévében a legtöbb halálesetet márciusban jegyezték (12.952), míg a tavalyi évben a decemberi hónap jelentette a rekordot (17.321), az összesen 114.954 halotthoz viszonyítva.
Hogy ez a koronavírus következménye vagy annak köszönhető, hogy a nem vírusfertőzött, egyéb betegségben szenvedők nem jutottak egészségügyi ellátáshoz, arra előbb-utóbb választ kell kapnunk.
Mirana Dmitrović (Magločistač)
- kép = A hivatalosan közölt adatok nem megbízhatók, a virus okozta halálesetek pontos számát még mindig homály fedi (forrás: Pixabay)
- kép = A Köztársasági Statisztikai Hivatal július 26-án közzétett adatai szerint az idei év első hat hónapjában az elhunytak száma 27,6 százalékkal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest (forrás: Szabadkai Közkórház)
Ez a cikk az Együtt az aktív polgári társadalomért – ACT című projektum keretein belül jött létre, amelyet a Helvetas Swiss Intercooperation és a Građanske inicijative szervezetek bonyolítanak le a svájci kormány támogatásával. A cikkben közölt szerzői álláspontok és vélemények nem feltétlenül tükrözik a svájci kormány, a Helvetas és a Građanske inicijative álláspontját és véleményét.
A cikk szerb nyelvű változata:
Statistika umrlih od kovid-19 kao slika i prilika sistema u kom živimo
