Nem tudom, az idősebbek emlékeznek-e még 1997. július 23-ra, amikor Slobodan Milošević átvette a mindössze egy hónapra kinevezett Srđa Božovićtól kis-Jugoszlávia elnöki tisztségét (1993. június 25. és 1997. június 25. között Zoran Lilić töltötte be a posztot). Igaz, kelepcében volt, mert az általa kierőszakolt akkori szerbiai Alkotmányban az állt, a köztársaság elnöke csak két mandátumban töltheti be ezt a funkciót (ő pedig ezt teljesítette). Sokan azt állítják, hogy az előző év végén megtartott helyhatósági választások elvesztése után ez volt a következő lépés hatalmának gyengülése felé, amit három év múlva el is vesztett.

Valami hasonló lóg a levegőben, hiszen 2022-ben nemcsak rendkívüli (előrehozott) választások lesznek Szerbiában, letelik Aleksandar Vučić eddigi államelnök mandátuma is, habár lehetősége lenne még egy mandátum (5 év) kitöltésére, mégis belengette, nem fog indulni, mert a nyugati államok nem látnák szívesen tovább ezen a poszton.

Ezt a sejtetést – úgy tűnik – egyedül a másik Aleksandar, mégpedig a Vulin vette komolyan és szinte azonnal reagált. Vulin így szólt a köztársasági elnök tisztség jelöléséről:

Nálam van jobb, ő Aleksandar Vučić, azonban nekik (azaz a Szerb Haladó Pártnak) nincs másik, aki jobb nálam. Így tehát vagy ő, vagy én fogom jelöltetni magamat!

Aki részletesen figyelemmel kíséri a szerbiai politikai játszmákat, igencsak meglepődött, hiszen a jelenlegi belügyminiszter az utolsó években hazugságokra hazugságokat halmozott, gondoljunk csak a hadsereghez való viszonyára (alkalmas volt vagy sem a katonai szolgálatra, a katonai szolgálat 15 napos 2019-ben történt utólagos teljesítése hadügyminiszterként stb.) mindezekről én nem kívánok írni, itt az iskolai végzettésgére térek ki csak. Ez pedig csak azért érdekes számomra, mert a lenn található források (na meg még a többiek is) az illető által leírt önéletrajzokból származnak.

Vulin az általános iskolát Újvidéken fejezte be, a gimnáziumot Karlócán (Sremski Karlovci), míg oklevelet az újvidéki Jogi Egyetemen szerzett. (szerb nyelven megjelent 2018. február 5-én)

Aleksandar Vulin 1972. október 2-án született Újvidéken. Apja, Ranko mérnök volt, míg anyja, Bosa egészségügyi nővér. Van egy öccse, Bojan. Az általános iskolába szülővárosában járt, a gimnáziumot pedig Karlócán (Sremski Karlovci) fejezte be. Oklevelet az újvidéki Jogi Egyetemen szerzett. (szerb nyelven megjelent 2021-ben)

A belügyminiszter, Aleksandar Vulin jogi egyetemet fejezett be. Míg általános iskolába Újvidéken járt, gimnáziumba Karlócán (Sremski Karlovci), tudományos címet pedig Kragujevacon, a Jogi Egyetemen szerzett. (szerb nyelven megjelent 2020. október 28-án)

Hogy még érdekesebb legyen a kép, létezik egy részletesebb életrajza, amit a legújabb szerbiai kormány oldalán a kormány megválasztását (2020.október 28.) követően jelentettek meg a belügyminiszterről:

1972, október 2-án született Újvidéken. Karlócán (Sremski Karlovci) a gimnáziumot, a Jogi Egyetemet pedig Kragujevacon fejezte be. Eredményesen, a 6. évfolyam diákjaként befejezte a Biztonsági és Védelmi Főiskolát, amely Szerbia katonai oktatási rendszerének legmagasabb szintű képzése.

Amit illene tudni, ez a képzés 2017. január 17-én kezdődött, az oklevelek kiosztására pedig 2017. június 8-án került sor (azaz az egész főiskola még 5 hónapig sem tartott). A újságcikkben megjelent egy kép, ahol láthatjuk az akkori hadügyminisztert, az iskola előadóit meg az oklevelet szerzett diákokat.

Kérem, nézzék meg alaposan, ugyanis azt, aki e képen felfedezi Aleksandar Vulint igencsak értékes ajándékkal fogom jutalmazni!

A másik szintén érdekes kérdés, ki és milyen végzettséggel, képzettséggel, illetve képesítéssel jelentkezhetett e főiskolára? Az eddigiekből leszűrhető, hogy kétséges Vulin egyetemi végzettsége, a „katonai szolgálatot” – mind a 15 napot – 2019. március elején teljesítette (azaz majd két évvel később a főiskola befejezése után, ami nemcsak oklevelet, hanem valamilyen katonai rangot is biztosított a diákoknak), ezzel pedig bizonyítottá vált, nem Amerika, hanem Szerbia a korlátlan lehetőségek országa – ha másnak nem is, Aleksandar Vulinnak biztosan!

De térjünk vissza a köztársasági elnök várható választására. Nagy a valószínűsége, hogy a hatalmi koalíció ebben sem tud egyezségre jutni, azaz nemcsak a Szerb Haladó Párt, hanem a Szerb Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség is megjelenik a jelöltjével. Még akkor is, ha emlékszünk 2009 januárjában már jelölte az akkori Magyar Koalíció Pásztor Istvánt köztársasági elnöknek, aki akkor 93.000 szavazatot szerzett, azóta pedig jócskán veszített népszerűségéből (például a Tanyaszínház esete), ami miatt még az is meglehet, hogy a párt elnökhelyettese, egyben – a rossznyelvek szerint – az „uralkodói cím” várományosa, azaz a fia lehet a párt jelöltje. Mivel nagyon kicsiny a lehetősége, hogy a jelenlegi ellenzék össze tud fogni, sok ismert és ismeretlen egyén is meg fog jelenni jelöltként.

Most eljátszok egy gondolattal, mi lenne, ha én is jelöltetném magamat? Ami biztos, eddigi életem eseményeiről soha senkinek nem hazudtam. Az általános iskolai fizika-kémia szakos tanári, a kézilabda-edzői és –bírói oklevelemet teljesen szabályosan, azaz nem ismeretséggel, sem fenékkel, hanem (ahogyan Zentán valamikor mondták) gógyóval szereztem. Elképzeléseim is vannak a elnöki funkcióval kapcsolatban, például alkotmányos és törvényes javaslatok beterjesztése:

  • – Koszovó, mint állam elismerése,
  • – Szerbia pontos földrajzi helyzete, határainak és lakosságának meghatározása,
  • – Szerbia polgári államként való meghatározása,
  • – A honvédelem, azaz a katonai szolgálat jogként való definiálása, valamint annak kötelességének eltörlése,
  • – Az EU mellett csatlakozás a NATO-hoz,
  • – Szerbia mint állam decentralizálása,
  • – Az önkormányzati rendszer újrafogalmazása, benne a települési, kistérségi, tartományi (regionális) autonómiákkal amelyek számára pontosan le vannak fektetve a hatáskörök, a funkciók, valamint azok számára a forrásjövedelem biztosítása, de ugyanígy a perszonális autonómiák fogalmának pontosítása.

Remélem, mindenki tudja az ilyen logikára épített választási program már eleve „halálra van ítélve”, hiszen amennyiben abban nem szerepel semmiféle nemzeti romantika, na meg szépen hangzó, de egyértelműen meg nem valósítható választási ígéretek, akkor nem érhet el 10 százaléknál nagyobb támogatottságot.

Így az elmondottak maradjanak csak fenn hipotetikusként, én pedig vállalom a kibic szerepét, hiszen annak semmi sem drága!

Aleksandar Vučić, Nebojša Stefanović és Aleksandar Vulin (Fotó: N1)