Augusztus eleje óta nagy különbséget vélhettek felfedezni a polgárok a hús árában a néhány hónappal ezelőtti árakhoz képest. A sertéshús ára 20 százalékkal drágult, a csirke 450-600 dináros kilogrammonkénti áron vásárolható meg. A szakértők szerint a hús árának emelkedése globális jelenség, a drágulás a megugrott nyersanyagárak miatt van, ám azok hamarosan stabilizálódnak.
Míg júliusban átlagosan 500 dinárt kellett fizetni egy kiló disznóhúsért, addig augusztusban ugyanaz már 600 dinárba került. Milan Prostran agrárgazdasági elemző a Nova napilapnak elmondta, hogy az élelmiszerek, különösen a hús árának növekedése már egy éve érzékelhető.
– Számítani lehetett a drágulásra, a hús esetében ez egy hónapja lett igen feltűnő Szerbiában. Néhány hónapja még 135 dinár volt a felvásárlási ár, ami az állam közbelépését követően 160 dinárra ugrott, ezt követően stabilizálódott az ár – magyarázza a szakember. Hozzátette, a hús árának növekedése az állattenyésztésben felhasznált eszközök, az üzemanyag, és a takarmány drágulása miatt történt, de fontos tényező az is, hogy Szerbia sok húst hozott be az Európai Unióból.
– Általában ez feldolgozott termékeket jelent, Szerbia komoly importőrré vált. Európa országai a járvány alatt felhalmoztak, így a piacon csökkent az árumennyiség, ami drágulást okozott – mondja Prostran, aki szerint a következő időszakban Szerbiában nem lesz újabb jelentősebb húsáremelkedés.
– Jó termés volt az idén, hamarosan kezdődik a disznóvágások időszaka is. További áremelkedésre február körül lehet számítani – jelentette ki Prostran.
Nenad Budimović, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara állattenyésztéssel foglalkozó szövetségének titkára szerint a drágulás azért következett be, mert nagyon alacsony volt a sertés ára, és sokan feladták a hízlalást.
– A hízósertések ára alacsony volt az év során, így sok gazda feladta a további termelést. Aztán nyáron jött a turisztikai szezon, nyíltak az éttermek, a fogyasztás növekedett, de a kínálat csökkent. Ezt követően ugrásszerűen nőtt a hús ára – mondja Budimović.
