Szerbiából évente akár 50 000 polgár is távozik, elsősorban gazdasági okokból. Ugyanakkor ennek a távozásnak éppen a gazdasági következményei a legmagasabbak, hiszen csak az egy év alatt eltávozottak képzése 960 millió és 1.2 milliárd euró között mozog, derül ki a Westminsteri Demokráciáért Alapítvány és a Fejlesztési és Innovációs Intézet közös kutatásából, amit a Danas ismertetett.

A Fiatalok emigrálásának költségei címet viselő tanulmány szerint ez a költség a távozó fiatalok megszerzett képesítésétől függ. Hogy összességében hatalmas összegről van szó, abból is kiviláglik, hogy a mezőgazdasági szektor teljes kivitele a jól termő években mintegy 900 millió eurót tesz ki.

A kutatás rávilágított: egyetlen polgár oktatása óvodás korától az egyetemi képzés végéig, mintegy 34 000 euróba került, amennyiben a képzés 2018-ig véget ért. Egy középiskolai végzettségű fiatal képzése nem egészen 21 000 euróba került, míg a nyolcosztályos képzés az országnak nagyjából 13 500 euróba került.

Ha megkérdezik őket, miért döntöttek az országból való távozás mellett, a fiatalok több mint 90 százaléka gazdasági jellegű okokat tüntet fel: nem tudnak elhelyezkedni a szakmájukban, vagy nem kapnak munkát, de sokan szeretnének szabadulni a rosszul fizetett munkahelytől és az alacsony életszínvonaltól is.

A fiatalok azzal szembesülnek, hogy tanulmányaik végeztével a munkahelyükön először csak minimálbért kapnak, annak ellenére is, hogy a törvény értelmében ezt a gyakorlatot csak hat hónapig kellene alkalmazni. „Szerbiában gyakorlattá vált, hogy a fiatalok minimálbért kapnak, s ha ezt tudja az ember, akkor elmegy a kedve mindentől, az álmok megsemmisülnek és az egyirányú jegyek körül kezdenek forogni a gondolatok” – mondta Ružica Grabovac Marković, az Önálló Szakszervezetek Szervezete fiatalokkal foglalkozó ágának elnöke.

Noha a fizetés igen szerény, a fiataloktól elvárják, hogy felelősségteljesek, szorgalmasak, ambiciózusak legyenek és bevételt hozzanak a munkáltatónak.

„Ha valakit érdekelne esetleg: a fiataloknak biztos munkahely kell a képzésük befejezését követően, előrelépési, fejlődési lehetőségek karrierjükben, az, hogy a szakmájukban dolgozhassanak, megélhetést biztosító fizetést kapjanak. Emellett a fiatal házasoknak kedvező lakáshitelekre is szükségük volna. Ha ezt egy kormány biztosítani tudja, a migrációs trendek is csökkenni fognak” – mondta Ružica Grabovac Marković.

Szerbiából 2012-2016 között 245 000 polgár távozott, ami átlagosan évente 49 000 főt jelent. A szerbiai gazdasági migránsok több mint fele Németországba megy, 17 százalékuk Ausztriába, de sokan mennek Szlovéniába is. A többség mindenképpen fejlett gazdaságú országokban igyekszik megtelepedni; a mintegy 964 000 külföldre távozott szerbiai állampolgár kétharmada Nyugat-Európában talált új otthonra.

A kutatás eredményei szerint minden munkaképes korú polgár, aki elhagyja Szerbiát, átlagosan legalább 19 500 eurónyi jövőbeni GDP-t „visz magával”, amennyit maradásával biztosítani tudna az országnak.

Ljubodrag Savić közgazdász a Danasnak arról beszélt: ma jellemzően az iskolázottabbak távoznak az országból, hiszen nem tudnak munkát találni, vagy nem találnak a szakmájuknak megfelelő munkahelyet, márpedig Szerbiában ma olyan az ipar szerkezete, hogy nincs szükség nagyszámú iskolázott emberre. Mellettük a legalacsonyabb képzettségűek azok, akik jelentősebb számban hagyják el az országot.

Az országba hazaküldött pénz mennyiségét tekintve Szerbia az európai országok között az élen jár, Albániával karöltve. Az emigrációtól érkező összegek az ország GDP-jének 5-6 százalékát teszik ki.