A szerb kormány november 9-én elfogadta a referendumról és polgári kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében megszűnik a kötelező részvételi arány feltétele, vagyis a népszavazás sikeres lehet, attól függetlenül, hogy hányan nyilvánítják ki véleményüket egy-egy kérdés kapcsán. A magyarázat szerint az új törvény megkönnyíti majd, hogy a polgárok részt vegyenek a hatalom gyakorlásában, megszűnnek az eddig érvényes törvény hiányosságai, amelyek miatt eddig alig éltek a népszavazás lehetőségével. Az új törvény egyébként az Európa Tanács javaslataival összhangban készült el.

Ivica Dačić, a szerb parlament elnöke azt mondta, a hónap végéig a parlament elé kerül az új törvény, hogy azt már alkalmazva januárban megtarthassák az alkotmánymódosításról szóló népszavazást.

Az új törvény kapcsán az Ökológiai Szervezetek Szövetsége kiemelte, hogy egy népszavazás útján, amely egyébként a legdemokratikusabb módja a véleménynyilvánításnak, egy-egy fontos kérdésben a választók 10-20 százaléka döntsön.

Evetović Boban jogász a Szabad Magyar Szónak elmondta, a referendum tulajdonképpen a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokrácia közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás legerősebb, legtisztább formája. A polgárok nem közvetve képviselőkön keresztül, hanem direkt, közvetlen módon nyilvánítják ki akaratukat, véleményüket egy adott, a társadalom számára fontos kérdésről.

— Fontos megemlíteni, hogy a népszavazás lehetséges bármilyen szinten, köztársaságitól a helyi közösségi szintig. Az, hogy miről döntünk népszavazás útján az Alkotmány rendelkezik, kiírása lehet kötelező vagy kezdeményezhető. A jelenlegi referendumról és polgári kezdeményezésről szóló törvény, amely 1994 óta van hatályban, nincs összhangban az érvényben lévő Alkotmánnyal, amit 2006-ban fogadtak el. A mostani törvénymódosítás több újítása közül a leglényegesebb az, hogy törölnék a feltételhez kötött eredményességet, pontosabban a választópolgárok kötelező részvételi arányát, ami eddig a szavazójoggal rendelkező polgárok legalább 50 százaléka volt. Mostantól csak a leadott szavazatok többsége számítana, ezért a népszavazás mindig eredményes lenne, ha legalább három polgár kinyilvánította  véleményét, magyarázta Evetović, majd hozzátette, egyesek szerint ez közelebb hozza a polgárokhoz a népszavazást, elérhetőbb lesz és eredményesebben vehetnek részt a hatalomgyakorlásban. Mások szerint viszont, a cenzus eltörlésével gyakorlatilag megszűnik a népszavazás lényege, kérdésessé válik a legitimitása és veszít fontosságából.

— Tény viszont, hogy Szerbiában 2006, az Alkotmány megerősítése óta, nem volt népszavazás. Az egész történetben viszont egyfajta paradoxon, hogy az Alkotmánymódosítás jóváhagyásához elég a leadott szavazatok többsége, ugyanis az Alkotmány így látja elő, és mivel a jogi  hierarchiában a törvény felett áll, így a most érvényben lévő törvény és az ott előlátott cenzus nem lenne alkalmazható egy esetleges alkotmánymódosítás esetén. Ilyen szempontból az új törvény valóban csak összehangolás, összeegyeztetés az Alkotmánnyal, mondta Evetović.

Az, hogy mennyire demokratikus és legitim a polgárok akarata, ha nem az össz szavazópolgárok számához mérik, hanem a leadott szavazatokhoz, ahol megtörténhet, hogy három emberből kettő dönt egy, az egész társadalmat érintő kérdésről, mindenki döntse el magának.