Ünnepi hangulat volt Berlinben a Bendlerblock, a német védelmi minisztérium főépülete előtt: a Bundeswehr, a német hadsereg díszzászlóalja és katonazenekara búcsúztatta Angela Merkel kancellárt múlt csütörtökön, miután 16 évet töltött hivatalában.

Bár Merkel utolsó hivatali hónapjai az országot sújtó világjárvány különleges körülményei között teltek, a búcsúztatására meghívott vendégek listája hosszú volt és híven tükrözte a több mint másfél évtizedes német politikát.  Az eseményen jelen volt több korábbi szövetségi miniszter, mint például a vietnámi származású volt alkancellár és FDP-tag Philipp Rösler; továbbá Thomas de Maizière, Franz Müntefering és Andrea Nahles, az SPD korábbi elnökei, akik sok éven keresztül voltak a most búcsúzó politikus munkatársai. De a jelenlegi, még hivatalban lévő, és egyben a még ki nem nevezett új szövetségi kormány leendő miniszterei is megjelentek Merkel búcsúztatásán, mint például Marco Buschmann az FDP-től (aki valószínűleg igazságügyi miniszter lesz), vagy Robert Habeck (jövőbeli alkancellár és gazdasági miniszter) és Annalena Baerbock (a várható külügyminiszter) a Zöldektől.

A katonai program este 7 óra 23 perckor kezdődött. Helge Braun kancelláriaminiszter rövid bevezetőben azokról emlékezett meg, akik jelenleg is életekért küzdenek a kórházakban, ápolóként, orvosként, katonaként, vagy más minőségben harcolnak a koronavírusjárvány ellen. Azután Merkel szólalt fel – röviden. A kancellári tisztség számára, mint mondta, „egyben politikai és emberi kihívás, valamint teljesítés” volt. Utódjának két tanácsot adott:

„Arra kell buzdítani az embereket, hogy mindig mások szemével lássák a világot”, és hogy „boldogsággal a szívükben” végezzék munkájukat.

Merkel nyugodtnak tűnt, de vidámnak már kevésbé. Az aggodalmak, amelyek hivatali ideje utolsó pillanatáig nehezedtek rá, láthatólag megviselték.

Ezt követte egy nyugatnémet, majd egy keletnémet sláger – híres berlini dalok „innen és onnan”, amelyeket a kancellár kívánságára játszottak. Hildegard Knef 1968-ban énekelte a „Für mich soll’s rote Rosen regnen” (Rám vörös rózsák hulljanak) című dalát, amelynek refrénje nyilvánvalóan Merkel kancellári éveire reflektál: „Minden csodával találkoznom kell / A világnak változnia kell / És gondjait megtartani magának”. Valamivel közelebb áll a valósághoz a „Du hast den Farbfilm vergessen” (Elfelejtetted a színes filmet) című dal 1974-ből. Ebben a dalban Nina Hagen a balti-tengeri Hiddensee szigetén tett utazása során panaszkodott barátjának, Michaelnek: „Most már senki sem hiszi el nekünk, milyen szép volt itt / Minden kék és fehér és zöld, de később ez már nem lesz igaz”.

A honvédelmi minisztérium udvarán azonban nem énekelték ezeket a dalokat, hanem a menetzenére szakosodott törzszenei alakulat a slágerek hangszeres változatait adta elő. Emellett egy régebbi hagyomány szerint a „Großer Gott, wir loben Dich” (Nagy Isten, téged dicsérünk) című dal is elhangzott. Az őrzászlóalj fáklyásmenete közben „Präsentiert das Gewehr!” (Mutassátok fel a fegyvert!) kiáltások hangzottak el.

Merkel soha nem mutatott különösebb érdeklődést a hadsereg iránt, inkább elkerülhetetlennek tartotta. A bendlerblocki búcsú is valószínűleg ezért volt meglehetősen visszafogott. Ennek oka ugyan az időjárás is lehetett, hisz a hőmérséklet csupán három fok volt, de akár a járványhelyzet is kihathatott rá. Amikor a zene véget ért és felcsendült a himnusz, a kancellár szó nélkül beszállt hivatali autójába és elhajtott. Már csak nagyon rövid idő van hátra, és Merkel felszabadul a hosszú kancellárság kötelessége (és örömei?) alól.

Angela Merkelt búcsúztatja a Bundeswehr, Berlin, 2í21.december 2. (Fotó: YouTube)