Az országban nemrég minden nyugdíjas 20 ezer dináros egyszeri segélyben részesült, ez a világjárvány alatt a negyedik egyszeri segély. A koronavírus járvány kezdete óta összesen 35 ezer dinár (297 euró) segélyt kaptak a nyugdíjasok.

Az ilyen, egyszeri kifizetések azonban nem hatékony szociálpolitikai intézkedések – számol a Költségvetési Tanács, írja a Nova ekonomija.

Bár Siniša Mali pénzügyminiszter kijelentette, hogy a rendelkezésükre álló forrásból, a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapból fizették ki a legutóbbi 20 ezer dináros segélyt a nyugdíjasoknak, az csaknem 300 millió euróval terhelte meg a költségvetést, a korábbi segélyekkel együtt pedig legalább félmilliárd eurós terhet rótt az államkasszára a pénzosztás.

A Költségvetési Tanács számításai szerint ennek a segélyezési megközelítésnek az a legnagyobb hátránya, hogy így a sok rászoruló mellett olyanok is megkapják ezt a pénzösszeget, akiknek egyébként jó az anyagi helyzetük.

Egyrészt 100-150 ezer idős ember nem kap nyugdíjat, és ők ezúttal sem voltak jogosultak erre a segélyre, másrészt pedig a biztos anyagi háttérrel rendelkező nyugdíjasok is megkapják a segélyeket. A Költségvetési Tanács szerint ezzel a gyakorlattal fel kell hagyni, hiszen a szociális segély legfőbb célja az anyagilag veszélyeztetettek támogatása. Hogy ez valóban így is legyen, az a szociális kártyák bevezetésével lenne lehetséges, amelyek bevezetésére a kormány a tavalyi év során már törvényben meghatározott határidőt szabott meg, így 2023-ban már bevezethetik a szociális kártyákat Szerbiában, és megléte lenne a segélyek odaítélésének alapfeltétele – számol be a Költségvetési Tanács.

A legsérülékenyebbek anyagi támogatását célzó valamennyi korábbi program (tizenharmadik nyugdíj, nyugdíjasok egyszeri juttatása) hátránya az volt, hogy a veszélyeztetettséget egyénileg határozták meg, ami azt jelenti, hogy a háztartás többi tagjának vagyonát és jövedelmét nem vették figyelembe.

„Ez a megközelítés költséges, gazdaságilag megalapozatlan és társadalmilag nem hatékony, mivel nem képes tartósan megoldani az egyenlőtlenség és a szegénység problémáját” – számol a Tanács a 2022-es költségvetésről szóló jelentésében.

A szociális kártyarendszer átvenné a különböző állami szervek adatait azzal a céllal, hogy pontosan meghatározza az egyes háztartások társadalmi-gazdasági helyzetét, majd a legszegényebbek jövedelmét segély formájában egészítené ki az állam.