Az április 3-ai választás napján Szabadkán nem történtek nagyobb szabálytalanságok, ám mindaz, ami az azt megelőző időszakban történt, azt mutatja, hogy sok minden nincs rendben – hangzott el az Együtt Szerbia Győzelméért koalíció szabadkai sajtótájékoztatóján.
Sebők Róbert, a Szabadság és Igazságosság Párt szabadkai bizottságának elnöke köszönetet mondott mindazoknak a szabadkaiaknak, akik a Marinica Tepić nevével fémjelzett Együtt Szerbia Győzelméért koalícióra szavaztak.
– Nagy hálával tartozunk ellenőreinknek is, akik a szavazóhelyeken minden egyes leadott voksra vigyáztak. Szeretném megköszönni a szavazópolgároknak, akik listánkat támogatták, elsősorban a központi szavazóhelyeken, ahol közel húsz százalékot értünk el, ami több mint jó eredmény. A nyugdíjas otthonban például a szavazatok 22,5 százalékát szereztük meg. Ugyanakkor a kültelepülésekről érkezett voksokért is hálásak vagyunk, habár Királyhalmon, Ludason és Tavankúton például gyengébben szerepeltünk. Hangsúlyoznám azonban, hogy a mi koalíciónkst zsarolás, megfélemlítés és szavazatvásárlás nélkül támogatták a polgárok – mondta Sebők Róbert.
Sebők elmondása szerint nemcsak a szavazás napját jellemezte káosz, hanem az április harmadikát megelőző időszakot is.
– Szabadkán nagyon sok helyre érkeztek szavazási meghívók olyan személyek nevére, akik soha nem éltek az adott a lakcímeken. Például az Adolf Singer utcai házakba, vagy a Lovro Bračuljević utca egyik lakóépületének „nulladik” emeletére, ahová 35 olyan fantomszavazó kapott meghívót, aki soha nem élt ott. De a Batina utcába is érkeztek ilyenek és így tovább… – ecsetelte a párt szabadkai vezetője.
– Tudjuk, hogy a választópolgárok nagy nyomásgyakorlásnak voltak kitéve, főleg a közalkalmazottak. Akiknek nemcsak szavazniuk kellett elmenni, hanem más szavazókat is kellett toborozniuk. Például a Szerb Haladó Pártnak volt egy listája és délután öt óra után elkezdték hívogatni az embereket, hogy menjenek el szavazni, egyébként felmondást kapnak. Több száz hívást bonyolítottak le a közvállalatok telefonjairól. Ez ellenőrzött tény! Ranka Kašiković Davčik, a Gerontológiai Központ dolgozójának esete ismert a nyilvánosság számára. Őt a munkahelyén érte zaklatás, miután nem volt hajlandó elmenni a Szerb Haladó Párt belgrádi nagygyűlésére. De tudunk más esetekről is, például a Naša Radost iskoláskor előtti intézményben, ahol óvónők már több mint tíz éve meghatározott idejű szerződéssel dolgoznak, ami törvényellenes. El tudják képzelni, hogy egy ilyen helyzetben lévő óvónő milyen következményekkel számolhat, ha nem megy el szavazni a haladókra – mondta Sebők.
Szabadka ostroma
Sebők Róbert úgy fogalmazott, hogy a választást megelőző napokban került sor Szabadka ostromára, amikor száznál is több autóbusszal érkeztek emberek a városba, a buszok pedig szabálytalanul parkoltak a Zentai úton.
– Hogyha párhuzamot szeretnénk vonni, és ha a törvény mindenkire egyformán vonatkozik: minket megbírságoltak, annak idején, amikor a Pátria szállodánál az útkereszteződésben megrendezett tiltakozáson álltunk, a Zentai útnak ugyanazon a részén, ahol most a buszok parkoltak. Nekünk akkor azonnal mennünk kellett a rendőrségre és már írták is ki a bírságot. A jövő héten bemegyek majd a rendőrségre és megkérdezem, hogy most vajon hány autóbuszt bírságoltak meg abból a 104-ből, amit sikerült összeszámolnunk – magyarázta a politikus.
A sajtótájékoztatón közölték, hogy Szabadkán a polgárok 52 százaléka járult az urnák elé, ami jóval alacsonyabb az országos átlagnál, ez viszont a városban uralkodó reális állapotokat tükrözi, ugyanis sokan a jobb élet reményében elköltöztek a városból.
– A mi adataink szerint a Szerb Haladó Párt a szavazatok 37,6 százalékát szerezte meg, a VMSZ-t a polgárok 21 százaléka támogatta, mi pedig, az egyesült ellenzék, 12 százalékot kaptunk, amivel elégedettek vagyunk. A két uralkodó párt eredményét érdemes összevetni a 2020-as választások eredményeivel, akkor ugyanis a Szerb Haladó Párt 46,30 százalékot kapott, vagyis idén 8 és fél százalékkal csökkent a támogatottsága, a VMSZ pedig 4 százalékkal kapott kevesebb szavazatot – állapította meg Sebők Róbert és hangsúlyozta, ezt azt mutatja, hogy a polgárok nincsenek megelégedve a hatalmi koalíciót alkotó pártokkal és reményét fejezte ki, hogy a jövőben azok támogatottsága tovább csökken. Hozzátette, hogy Zdravko Ponošra a polgárok valamivel több mint 18 százaléka szavazott, ez pedig kiváló eredmény, figyelembe véve, hogy kampánya mindössze négyhetes volt.
„Ez már a Szerb Haladó Párt hanyatlását jelzi”
Đorđija Aksentijević, a Szabad Polgárok Mozgalma nevében mondott köszönetet azoknak, akik aláírásaikkal és szavazataikkal az ellenzéket, illetve Zdravko Ponoš köztársasági elnökjelöltet támogatták.
– Tényként kell megállapítani, hogy a szavazás napján nem voltak számottevő problémák. A Szerb Haladó Párt egyik közismert tagja, Milimir úr követett el bizonyos mulasztásokat, de ezzel leginkább saját pártjának okozott károkat. A Városi Választási Bizottság azonban nagyon korrekt módon végezte a munkáját, annak minden tagja egyforma bánásmódban részesült. A bizottság elnöke is reagált az említett úr viselkedésére, és megkérte, hogy ne veszélyeztesse a választási folyamatot – mondta Aksentijević és hozzátette, hogy ő nem elégedett a választás eredményeivel és hozzátette, hogy még nagyon sokat kell dolgozni.
– Úgy véljük, hogy a választások nem voltak teljesen szabályosak, annak ellenére, hogy a szavazás napján nem voltak problémák. De mindaz, ami a választásokat megelőzte – a sajtó leuralása, a közszféra erőforrásainak az egyetlen párt népszerűsítésére történő felhasználása, az emberekre nehezedő nyomásgyakorlás, és a szavazatvásárlás gyanúja – azt mutatja, hogy nem volt minden rendben.
Újságírói kérdésre, hogy hogyan kommentálják a tényt, hogy a köztársasági elnökválasztáson Aleksandar Vučić jobb eredményt ért el a magyarlakta településeken, mint azokon a szerbiai településeken, ahol túlnyomórészt szerbek élnek, Sebők Róbert szerint erre az a magyarázat, hogy Vučićot nemcsak a saját pártja, hanem a Szerbiai Szocialista Párt és a VMSZ is támogatta, ezért tudott jobb eredményt elérni, de mint mondta, mindenképpen elemezni kell azt, hogy mi történt például Zentán, ahol 2017-ben még Saša Janković ellenzéki elnökjelölt kapta a legtöbb szavazatot.
Đorđija Aksentijević pedig aláhúzta, a nemzeti hovatartozás kérdésének az ő szempontjából nincs semmilyen jelentősége, ám a tény, hogy Vučić a magyarlakta településeken jobban szerepelt, azt mutatja, hogy a Szerb Haladó Párt hanyatlik.
– Ezzel együtt koalíciós partnerként a Vajdasági Magyar Szövetség egyre nagyobb hangsúlyt kap azokban az egyeztetésekben, amelyek van hogy politikaiak, van hogy érdekvezéreltek, de minden esetre most még működnek és egyelőre eredményt is hoznak – mutatott rá Đorđija Aksentijević.
Sajtótájékoztató a Szabadság és Igazságosság Párt szabadkai irodájában (Fotó: Tóth Imre)