A hathetes zárlat, ami a liszt exportját is érintette, és amelyet annak érdekében hoztak meg, hogy megvédjék a hazai piacot az ukrán válság miatt, nagy gondot okozott a hazai malmoknak. Soha ekkora tartalékuk nem volt 500-as és 850-es típusú lisztből, emiatt sokan arra kényszerülnek, hogy leálljanak a gyártással. A kivitel leállása miatt természetesen bevételük sem volt, emiatt pedig sokan nem tudják fizetni a kötelezettségeiket.
A szerbiai fogyasztók többsége a 400-as finomlisztet vásárolják, abból viszont sokkal kevesebb van a gyárakban, hiszen a pékségek az 500-as lisztet használják, és abból szállítanak ki külföldre is.
A zentai Žitopromet Malom képviselője, Predrag Đurović a Szerbiai Rádió és Televíziónak azt mondta mintegy 1500 tonna lisztjük van raktáron. Emiatt azon gondolkodnak felhagynak a gyártással, annak ellenére, hogy vannak tartalékaik és alapanyaguk, amely bőven kitart aratás utánig is.
A Szerbiai Gazdasági Kamarában kiemelik, volt értelme a zárlatnak. Aleksandar Bogunović, titkár azt mondja, hiába mondja mindenki azt, hogy Szerbia a mezőgazdaságból él, ha válság van, akkor ez nem látszik. Az emberek tömegesen kezdenek el vásárolni, ezért kellett a zárlat. Három hét után viszont csökkent a kereslet, emiatt a felhalmozódás. A nagyobb probléma viszont az, hogy időközben a felhasználók, vagyis Szerbia állandó vásárlói találtak másik ellátót, így most az eddigi vevőknek sem kell a szerb liszt.
A szakemberek hozzáteszik, a liszt nem tárolható sokáig, mert amint melegebbre fordul az idő, a moly is megjelenik a malmokban.
A szerb malmok egyébként a búza biztos felvásárlói, hiszen évente 600.000 tonnát vásárolnak fel és mindet feldolgozzák. A hiányzó bevétel miatt viszont nem tudják, hogy az idén miből fedezik majd a költségeket.
A gyártók képviselői a múlt héten már tárgyaltak a kormánnyal a kivitel engedélyezéséről. Az újabb megbeszélésre ezen a héten kerülhet sor, amelyet kormánydöntés kellene, hogy kövessen.
Túl sok a liszt, nincs aki megvegye (Nova S)
