Hivatalos adatok nincsenek, de a becslések szerint az ukrajnai háború következményei miatt az utóbbi időben egyre nő a bankok „feketelistáján” szereplő, hitelhez aligha jutó munkavállalók száma. Ennek oka abban rejlik, hogy a vállalatok nagy része nem tud ellenállni a háború negatív hatásainak, ezért a bankok már nem sok munkavállalót tekintenek biztonságos ügyfélnek, különösen a hosszú lejáratú hitelek esetében.
Az előző két évben a koronavírus miatt a „feketelistán” főképp az utazási irodákban, szállodákban, vendéglátóiparban, autóiparban, illetve nemzetközi forgalomban dolgozók szerepeltek, de csatlakozott hozzájuk a középvállalkozások alkalmazottainak egy része is.
Szerbiából Ukrajnába közel 300 cég exportál, Ukrajnából Szerbiába pedig több mint 750 vállalat importál árut. Oroszországba ugyanakkor 764 cég importál és onnan 1280 cég exportál árut Szerbiába. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy az ukrajnai háború kitörése után a Szerbiából Oroszországba irányuló export értéke csak az első hónapban negyedével csökkent, az exportált mennyiség pedig 38 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021 azonos időszakában.
“Ez pedig nagyon fontos mutató a bankok számára, ha figyelembe veszik, milyen kockázatoknak vannak kitéve. Az ukrán-orosz háború komoly problémákat okozott néhány vállalatnak, emiatt a gondban levő vállalatok alkalmazottai kockázatos ügyfélnek számítanak a bankok szemében” – mondja egy bank munkatársa.
Dušan Uzelac, a Kamatica portál munkatársa szerint a bankok egyértelműen felmérik a pénzvisszafizetés kockázatait.
“Ha például úgy becsülik, hogy az áram drágulása jelentősen befolyásolhatja egy cég üzletmenetét, túlélési képességét, akkor a bank egyszerűen nemet mond a cég alkalmazottai számára” – jegyzi meg Uzelac.
