Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pontosan három évvel ezelőtt, 2020. március 11-én nyilvánította globális járvánnyá a SARS-CoV-2 koronavírus okozta megbetegedéseket. A világszervezet vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz aznapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az előző két hétben a Kínán kívüli esetek megtizenháromszorozódtak, és háromszorosára nőtt azon országok száma is, ahol a betegség felütötte a fejét.
A három évvel ezelőtti bejelentés óta világszerte több mint 759 millió esetet regisztráltak, a halálozások száma pedig meghaladta a 6,8 milliót. A 2020 decemberétől megjelent koronavírus elleni vakcinákból több mint 5,55 milliárd ember kapta meg legalább az első oltását, ez a világ népességének mintegy 72,4 százaléka, írja összefoglalójában a qubit.hu.
Nem tudjuk pontosan, honnan jött
Annak ellenére, hogy a SARS-CoV-2 már több mint három éve velünk van, továbbra is nagy a bizonytalanság arról, honnan származik a vírus. Február végén a Wall Street Journal arról írt, hogy az amerikai Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) nemrégiben egy titkosszolgálati jelentésben „alacsony megbízhatósággal” amellett foglalt állást, hogy a covidjárvány eredete egy kínai laboratórium lehetett. A lap forrásai szerint a minisztérium új, titkos információk alapján alakította ki álláspontját, amivel az amerikai titkosszolgálatok közül csak az FBI ért egyet. Négy másik szolgálat a járvány eredetének legvalószínűbb magyarázatát természetes, állatról emberre történő átadódáshoz (zoonózis) köti, míg két másik szervezet bizonytalan a kérdésben.
A világ egyik vezető virológusa, Angela Rasmussen szerint a meglévő bizonyítékok arra mutatnak, hogy a járvány kiindulása a vuhani Huanan piacon zajló élőállat-kereskedelemmel és a zoonózissal függ össze. Amellett, hogy a tudósok továbbra is vizsgálják, mi lehetett a járvány kiindulópontja, folyamatosan szemmel tartják a vírus változásait is, amely az elmúlt három évben számtalanszor mutálódott a szemünk előtt.
Az alfa (B.1.1.7) variáns 2020. decemberi megjelenését követően szinte letarolta a világ országait, és 50 százalékkal bizonyult fertőzőbbnek az eredeti variánsnál. A béta (B.1.351) variáns először Dél-Afrikában jelent meg, míg a gamma (P.1.) variáns Dél-Amerikában, elsősorban Brazíliában fertőzött. Míg ezek nem tettek szert globális dominanciára, a 2021 májusában Indiában felfedezett delta (B.1.617.2) variáns hamar átvette az uralmat, ugyanis 40-60 százalékkal bizonyult fertőzőbbnek az alfánál, de csak addig, amíg a 2021 decemberében Dél-Afrikában meg nem jelent az omikron (B.1.1.529) variáns. Jelenleg az omikron egyik alvariánsa, az XBB.1.5. fertőz leginkább; a Pfizer és Moderna továbbfejlesztett vakcinái az eddigi vizsgálatok szerint képesek felére csökkenteni a tünetes fertőzések számát.
Hosszú covid és hosszan tartó hatások
A covidfertőzésen túl – ami járhatott enyhébb és súlyosabb, akár életveszélyes tünetekkel is – a páciensek jelentős hányadát diagnosztizálták úgynevezett hosszú covid szindrómával, amely még hónapokkal az eredeti megbetegedésen túl is megkeseríthette a betegek életét. Az Egyesült Államokban egy felmérés szerint ez közel 20 millió embert, a lakosok 7,5 százalékát érintette, és vannak, akik még mindig szenvednek a tünetektől. A hosszú covid szív- tüdő- és veseproblémákhoz vezethet, emésztési gondokat és neurológiai tüneteket okozhat, sőt hormonális változásokat indíthat el a szervezetben. A jó hír, hogy egy nagymintás tanulmány szerint enyhébb esetekben a hosszú covid szindróma tünetei egy éven belül teljesen eltűnhetnek, és egy március eleji tanulmány szerint kutatók a metformin nevű gyógyszer formájában hatásosnak tűnő szert találhattak a hosszú covid megelőzésére.
Azonban nem csupán a covidfertőzés maradványbetegsége él velünk tovább, három évvel a járvány után is. A koronavírus átrajzolta a globális gazdaság folyamatait, megszaggatta az ellátási láncokat, felszálló ágba tolta az inflációt, és átrendezte a munkahelyek miliőjét. A korábban elképzelhetetlen home office és távmunka bevett foglalkoztatási formák maradtak, az online oktatás pedig otthagyta lenyomatát tanárok és diákok teljesítményében és emlékezetében egyaránt. Sőt, kutatások sora mutatta meg, hogy a vírusnak hosszan tartó hatásai lehetnek a társadalmi szokásainkra, a szocializációra és még a személyiségjegyeinkre is.
