A szerbiai alkalmazottak átlagosan 43 órát töltenek a munkahelyükön hetente, a felmérések szerint pedig ez európai átlagot tekintve a leghosszabb idő. A digitalizáció meggyorsította a munkafolyamatot, a járvány irodán kívül helyezte, a munkaidő egyre rugalmasabb. Míg Európában a négynapos munkahét bevezetésén gondolkodnak, addig Szerbiában ennek a bevezetése egyáltalán nem tűnik reálisnak.

Van egy vállalat viszont, a Mikroelektronika, amely élt a lehetőséggel. Az eredmény pedig egyértelmű, harminc százalékkal nőtt a hatékonyság. Ráadásul, ugyan négynaposra csökkentették a munkahetet, a fizetések is nőttek, hiszen az ötödik munkanapon nem költötték a vállalat pénzét, nem mentek be dolgozni, viszont négy nap alatt elvégeztek ötnapi munkát.

Természetesen ez az opció a gyártásban alkalmazható, de nehezebben vezethető be a vendéglátásban például.

Svetlana Budimčević, a Szerbiai Munkaadók Uniója elnöke a Szerbiai Rádió és Televíziónak azt nyilatkozta, hogy a törvényt úgy kell megfogalmazni, hogy nyitva hagyja a lehetőségét a négy, de a többnapos munkahétnek is, a végső döntés pedig a vállalaton és az alkalmazottakon múljon. Hozzátette, ki kell emelni azt is, hogy Szerbia gazdasági fejlettsége jóval elmarad az EU országéitól.

Szerbiában egyébként több mint ötven éve hivatalosan ötnapos a munkahét.