Az idei augusztus 20-i ünnepség élményeit a látogatók kénytelenek megosztani Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, valamint az atlétikai vébére érkező sportolókkal és nézőkkel.

A több napon át tartó rendezvénysorozat egy átlagos évben is megviseli a magyar fővárost, ahol útlezárásokkal, parkolási tilalmakkal, túlterhelt tömegközlekedéssel, elterelésekkel és óriási tömeggel kell megküzdeni.

Idén a kormányzatnak sikerült még két olyan eseményt rászervezni a nemzeti ünnepre, amelyek önmagukban is megbénítanák Budapestet.

Erdoğan török elnök látogatása a lezárások mellett különleges biztonsági intézkedéseket is feltételez, hiszen Orbán legjobb barátja a világ legjobban védett személyei közé tartozik. Olyannyira, hogy számára egyedi egészségügyi kapacitásokat is készenlétben kell tartani. A „munkajellegű” csúcstalálkozó dátumát a török vendég pont augusztus 20-ában állapította meg. A fogadó fél csak a megbeszélések helyszínt pontosíthatta: a Karmelitában ülnek majd le, de hogy előtte–utána milyen program készül a „Magas Porta” tiszteletére, azt pénteken még titokban tartották.

A szombaton kezdődő Atlétikai Világbajnokság nemcsak az újonnan átadott stadionra korlátozódik. A város több pontján alakítottak ki szurkolói területet, ahol kivetítőkön lehet figyelni a versenyeket, illetve koncertek, sportos programok várják az érdeklődőket. A belvárosban tartják majd a maratonfutást és a gyaloglóversenyeket, a közvetítésükhöz és biztosításukhoz szükséges építési munkálatok miatt már napokkal korábban lezártak több főutat.

Városszerte több szurkolói pont várja az atlétika iránt érdeklődőket (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Városszerte több szurkolói pont várja az atlétika iránt érdeklődőket

A kormányzat olcsó vonatjegyekkel csábítja az új Atlétikai Stadionba a vidéki magyarokat: egységesen 2023 forintért lehet bármelyik vonatra jegyet váltani, amelyik Budapestre indul.

Ha ez még nem lenne elég, a héten ért véget a Sziget Fesztivál, és láthatóan sokan maradtak a városban olyanok, akik – ha már eljöttek Budapestig – meg is várják az ünnepi hétvégét.

A központilag szervezett programok már pénteken megkezdődtek, minden helyszínen óriási forgalommal. Legnagyobb tömeg az „etető-itató” helyeken van: Budán az Ízek Utcája, Pesten a Csárdafesztivál várja a vendégeket. Mindenhova degeszre tömött pénztárcával érdemes csak elindulni, az árak ugyancsak borsosak, még külföldiek számára is.

Vajdaság minden évben jelen van (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Vajdaság minden évben jelen van

Nem magyar pénztárcához szabott árak (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Nem magyar pénztárcához szabott árak

Néhány helyen lehet találkozni Szent István napi pontokkal, ahol olcsóbban lehet sört, bort, pálinkát és perecet kapni.

Az Ízek Utcája mindig a leglátogatottabb rendezvényhelyszín (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Az Ízek Utcája mindig a leglátogatottabb rendezvényhelyszín

A magyarokat nem fenyegeti ez a veszély (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

A magyarokat nem fenyegeti ez a veszély

A Csárdafesztivál mellett a Vörösmarty téren folyamatosan érkeznek a színpadra a fellépők, a néptáncosok számára a vajdasági Juhász zenekar biztosítja a talpalávalót.

A talpalávalót a vajdasági Juhász zenekar szolgáltatja a Csárdafesztiválon (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

A talpalávalót a vajdasági Juhász zenekar szolgáltatja a Csárdafesztiválon

A néptáncosok aratják a legnagyobb sikert minden rendezvényhelyszínen (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

A néptáncosok aratják a legnagyobb sikert minden rendezvényhelyszínen

Az Országház közelében már visszatérő vendégnek számít az agyoncicomázott Aranyvonat, a díszkocsiban elhelyezett Szent Jobb másolatával, amit persze csak kívülről lehet szemlélni, úgyhogy érdemes színházi látcsővel felszerelkezni.

Visszatérő vendég az újraépített Aranyvonat (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Visszatérő vendég az újraépített Aranyvonat

A vonat 1938-ban hordozta körbe az országban a Szent Jobbot, István király halálának 900. évfordulója alkalmából. A vonat díszkocsija 1944 után elveszett, 2020-ban újraépítették, azóta minden évben bemutatásra kerül. Forgalomban még nem használták, de a műszaki megoldásai alkalmassá teszik vasúti pályán való közlekedésre.

Az Aranyvonatot hagyományőrző koronaőrök vigyázzák (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Az Aranyvonatot hagyományőrző koronaőrök vigyázzák

Néhány lépésnyire onnan kezdődik a Városok Sétánya, amely lényegében a városi ranggal bíró települések bemutatása, azok zászlóival és oszlopokon elhelyezett információkkal. A határon túli települések is kaptak egy-egy oszlopot, azokon csak egyszerűen felsorolják a városneveket. Évek óta ez az egyetlen olyan helyszín, ahol még sosem sikerült tömeget találni.

Mindenki keresgélheti saját települését (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Mindenki keresgélheti saját települését

A Városok Sétányán a határon túli településeket is felsorolják (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

A Városok Sétányán a határon túli településeket is felsorolják

A Városligetet az idén 175 éves Magyar Honvédség „foglalta el”, bemutatva az érdekességeket. Ha valaki kedvet kapna, akár rögtön be is állhat katonának a feltűnően sok toborzó sátor egyikében.

A Városligetet a honvédség foglalta el (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Magyar „megszállás” a Városligetben

A Vajdahunyad vára elsősorban a kisgyermekes családokat várja a Varázsligettel, a játékos programok mellett finomakat is lehet enni és koncertek is lesznek a közelben felállított színpadon.

A Vajdahunyad várban elsősorban a kisgyermekes családokat várják programokkal (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

A Vajdahunyad várban elsősorban a kisgyermekes családokat várják programokkal

Aki komolyzenére vágyik, a Citadellától kicsit lejjebb elhelyezkedő Filozófusok kertjébe érdemes ellátogatnia, ahol folyamatosan váltják egymást a zenekarok, a szünetekben pedig hangszersimogatót is rendeznek. Operettekből és egyéb népszerű dalokból csendülnek fel dallamok a Vigadó előtt.

Az ország tortáját szombaton vágják föl ünnepélyesen az Ízek utcájában. Utána bárki megkóstolhatja, akinek van türelme kivárni a Várkert Bazárnál a hosszú sort és még maradt egy-egy ezrese a „Spicces füge respektus” névre keresztelt tortaszeletekre.

Spicces füge respektus, Magyarország tortája 2023-ban (Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület)

Spicces füge respektus, Magyarország tortája 2023-ban (Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület)

Vasárnap az ország kenyerét szegi meg Tóth Gabi egy olyan celeb, aki még nem vált kellemetlenné „családidegen” magatartásával a kormányzat számára.

Az idei Szent István napi kenyér a dunabogdányi Heim Sütöde durumkenyere lett (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Az idei Szent István napi kenyér a dunabogdányi Heim Sütöde durumkenyere lett

A Várban a lecsökkentett, erősen szárnyaszegett Mesterségek Ünnepe várja a látogatókat, a Tóth Árpád sétányon pedig a magyar történelem fordulópontjait elevenítik fel különböző társulatok. A Várat beborító óriási kormányzati építkezések, újjáépítések miatt nem is marad hely más program számára.

A Parlamentnél a Dunán általában az egykori déli országrészek számára talán különösen izgalmas Lajta Monitor Múzeumhajót lehet bejárni, idén azonban felújítás miatt nem tudott megmutatkozni, így a Pannónia helyettesíti. Ennek belső terében látható a Lajta Monitor 150 éves évfordulójához kapcsolódó kiállítás. Az „idegenvezető” nem más, mint vitéz Székely László hagyományőrző sorhajóhadnagy, aki bemutatja a monitorok történetét, érdekességeit és a hajók sorsát.

A Lajta Monitor évfordulós kiállításán vitéz Székely László hagyományőrző sorhajóhadnagy várja a látogatókat (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

A Lajta Monitor évfordulós kiállításán vitéz Székely László hagyományőrző sorhajóhadnagy várja a látogatókat

A Lajta Monitor az Osztrák-Magyar Monarchia legrégebben épült, még úszóképes folyami hadihajója. Első harci bevetésére Belgrádnál került sort 1876-ban és később is aktív résztvevője volt a déli eseményeknek a Száván. Az első világháborúban ismét Belgrádnál harcolt. Ugyanilyen monitorhajó a nemrégiben Apatinban felújított Bodrog, amely arról híres, hogy ágyúlövéseivel kezdődött meg az első világháború. A Bodrog Múzeumhajó Belgrádnál horgonyoz a Száván. Ez a két monitorhajó maradt fenn, amelyek még részt vettek az első világháborúban. (A hajókat később részletesen is bemutatjuk majd!)

Vasárnap a délelőtti légiparádéval folytatódnak az augusztus 20-i programok, este „Európa [a világ? A Naprendszer? – szerk. megj.] legnagyobb tűzijátéka” zárja a nemzeti ünnepet.

A Pannónia lobogója az ünnepre készülő Parlament előtt (Fotók: Szappanos Veronika/SZMSZ)