Az elkövetkező években az éghajlatváltozás egyre nagyobb hatással lesz a komlótermesztők üzletére is azokban az európai régiókban, ahol ezt a növényt sörfőzésre használják – mutatta ki egy kutatás. Mind a betakarított komló mennyisége, mind pedig a sör keserű ízének kulcsa, az alfa-sav tartalma átlagosan alacsonyabb lesz, mint korábban, ami kihathat a sörre.
Egy, a Natural Communicationsban megjelent tanulmány azt állítja, hogy a globális felmelegedés miatt a komlónak minőségi és mennyiségi problémákkal is szembe kell nézni. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy drágább lesz a sör, hiszen a növény biztos termelésének is nagyobb lesz a költsége.
A komló európai termesztőterületén 4-18 százalékos mennyiségi visszaeséssel számolnak 2050-re, ha a termesztők nem adaptálódnak a melegebb és szárazabb klímához. A sör ízét és illatát a komló alfasav tartalma befolyásolja, de ennek az anyagnak az aránya is csökkenni fog 20-31 százalékkal a kutatók modellje szerint.
A komló általában a mérsékelt égövön érzi jól magát, jellemzően olyan sörben nagy országok termesztik, mint Németország vagy Csehország, de korábban Magyarországon is voltak nagy kiterjedésű komlóföldek, és az utóbbi években kis területen újra lendületet kapott a termesztése. A komló érzékeny növény, a napfény, a hőmérséklet és a vízmennyiség is erős limitáló tényező a fejlődése során.
A kutatók két időszak (1971-1994 és 1995-2018) komlóhozamait hasonlították össze, és meredek csökkenést tapasztaltak, hektáronként átlagosan 13-27 mázsát. Szlovéniában, Celjében, 19,4 százalékos volt a visszaesés, míg Németország tradicionális termesztőterületein 9,5 és 19,1 százalék között szórtak az adatok. A tanulmány szerint az aromát biztosító alfasavtartalom is mindenhol csökkent.
A termesztők egy része próbál előremenekülni, magasabb tengerszint feletti magasságon hoznak létre ültetvényeket, vagy öntözést biztosítanak a növényeiknek, a vetéssorok távolságát is megváltoztatták. A kutatók megállapítása szerint, ha nem változik a klímapolitika, akkor 2050-re a komlóhozam 4,1-18,4 százalékkal csökken az 1989-2018 közötti időszak átlagához képest. A visszaesést elsősorban a melegebb időjárás, valamint a gyakoribb és súlyosabb aszályok okozzák.
A söripari dolgozók most még nem a komló miatt küzdenek nehézségekkel, a magas energiaárak tolják fel az előállítási költségeiket, amit aztán a fogyasztó is megérez.
