A szív hullámát, ahogy feltornyosulva kiül a szembe,
ne csitítsd el, Anyám, ne csöndesítsd ezt az érzést,
de vedd e hullámot gyöngéd kezedbe, s fordítsd
felém.
Ő kért meg erre Téged.
János vagyok, a halász. Oly kevés,
amit bennem szeretni tudsz.
Még érzem: a tóparton, apró kavics a lábam alatt –
és hirtelen – Ő.
Bennem már nem ismered fel az Ő titkát,
noha gondolataidban ott leszek szelíden, mint a mirtusz.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
De Ő akarta, hogy azt mondjam neked: Anyám.
Add hát, hogy így maradjon és a szó ne rejtse el fényességedet.
Valóban nem könnyű feltárni a szavak mélységét,
melyek értelmét Ő kettőnkbe oltotta,
hogy elrejtse bennünk örök szeretetének titkát.
Balássy Péter Pál fordítása
