kedveset, díszeset
ami őt ilyenkor megillet’
talán elmélkedőt
néhány veretes gondolat,
ahogy a pátoszban,
a patetikában megmártóznak a szavak
sok szép dolgot kitalálni
a düledező antik mosolyok közepette
kéne írni egy verset karácsonyra a nejemnek
kedveset, díszeset,
ami őt megillet’
s mindenképp beleírni
azt is, hogy szeretlek
kitalálni,
tálcán szolgálni fel
a lefirkantott érzelmeket,
vallomásokkal tele,
csakis őszintén lehetne
örülne is neki biztosan
már csak azért is,
hogy végre egyszer már nekem is eszembe jutott,
hogy karácsony meg ajándék meg minden…
örülne a szónak is
– biztos! –, hogy szeretlek
kéne írni egy verset karácsonyra a nejemnek
no de, nem ilyet!
1994. december 24.
