az aranyhajú
négy fal közé kuporodott
kibontotta illatos sodrását
és nyakravaló gyöngyeivel játszott
te
vagy
kint
mire a feszülethez ért
a lángok megéheztek
oda vetette
a hét fehér éjszakát
a dombot
kis diót
és a madarak útját
hogy ne lássa az üszköket
fejét
papírba csomagolta