A Vajdasági Magyar Szövetség március 15-i központi rendezvényét ezúttal is Szabadkán, a Népszínház Jadran színpadán tartották, Vajdaság szerte viszont hatvanegy különböző eseményt szervezett a VMSZ, az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve.
Az ünnepség magyarországi díszvendége ezúttal Nobilis Márton Pál, Magyarország agrárminisztériumának államtitkára volt. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy csaknem minden családot érintett ez a történelmi esemény. Az akkori események viharában minden család szembesült a változásokkal. Ma viszont már nem minden család tud visszaemlékezni erre az időszakra. Ezért emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy oly sokan küzdöttek a szabadságért, fogalmazott. Hozzátette, egy ilyen hős volt, Kosztolányi Dezső szabadkai nagyapja.
„Ágoston honvéd századosként harcolt, ő emlékeztet bennünket arra, hogy minden családban volt valaki, aki megküzdött azért, hogy ma szabadságban éljünk.”
Kosztolányi így emlékezik nagyapjára:
„Miután nyolcévi száműzetéséből – 1857-ben – hazatér alföldi városába, megnősül, két keze munkájával valami pénzt is szerez, telket vásárol, kertet ültet fenyvesekkel és hársakkal, fölépítteti családi házát, melynek utcai szárnyát ő maga lakja nagyanyámmal, udvari szárnyát a mi családunk. Ennek az udvari lakásnak egyik keskeny szobájában pillantottam meg a világot.
Élénk emlékeim vannak róla életem első tizenegy esztendejéből.
Rajongó, tréfás, pattogó. Indulatos, de nem szigorú, mint apám. Apámat jobban tisztelem. Tőle nem félek. Közelebb van hozzám. Egy aggastyán, aki az életből kifelé sétál, közelebb van a kisgyermekhez, aki az életbe indul, mint a felnőtt.
Egy tavaszi napon, mikor öcsémmel, húgommal künn játszom a kertben, kézenfog bennünket, behív a tisztaszobába, mely teljesen el van sötétítve. Fekete posztóval takart asztalkán gyertyák lobognak. Letérdepeltet mindhármunkat s arra kér, sohase feledjük, ma halt meg messze idegenben Kossuth Lajos.”
Nobilis: Szerencsések vagyunk, hiszen Magyarország ma egy szabad ország, szabadon választhatunk és szabadon kifejthetjük a véleményünket
Nobilis emlékeztetett, hogy a béke iránti vágy nem változik, s ma ez különösen aktuális, amikor több mint két éve véres háború dúl Magyarország szomszédjában.
„Kárpátalján több mint 100.000 fős magyarság él. A magyar kormány álláspontja, hogy ez nem a mi háborúnk. Mielőbbi tűzszünetre van szükség. Az emberéleteket nem szankciókkal és fegyverszállítmánnyal, hanem békével lehet megmenteni. Sajnálatos módon a nyugat nem így gondolja. Az élet minden területét érinti a háború, a határokon túl is meglátszódik. A béke és a stabilitás veszélybe kerültek, az európai értékek megkérdőjeleződtek. Szerencsések vagyunk, hiszen Magyarország ma egy szabad ország, szabadon választhatunk és szabadon kifejthetjük a véleményünket. Ehhez szükség volt mindazokra, akik 48-ban bátran felálltak. A szabadság üzenete azt tanítja, soha ne mondjunk le a szabadságunkról és a szuverenitásunkról. Nem engedhetjük, hogy Brüsszelből diktálják, hogy mit tegyünk és mit ne. Éppen ezért ma, ezen az ünnepen megerősíthetjük a fogadalmunkat, hogy soha nem mondunk le a szuverenitásunkról, amelyért oly sokan küzdöttek. Kiállunk a nemzetállamok érdekeiért.”
Nobilis azt is elárulta beszédében, hogy vajdasági magyar képviselővel erősödik a Fidesz-KDNP EP listája. Ez jelenleg Deli Andor, de nagyon úgy tűnik, hogy a jövőben más vállalja majd ezt a feladatot – a szerk.megj.
„Brüsszelben változásra van szükség, békét kell teremteni, nemet kell mondani a genderpropagandára, meg kell védeni a családokat. Változásra van szükség, ami erősíti az európai nemzetek szuverenitását, visszaállítja az európai értékeket, mert csak az az EU lehet sikeres, amely tiszteletben tartja az emberek érdekeit és nem az intézményeket helyezik előtérbe. Olyan uniót akarunk, ahol tiszteletben tartják a nemzetek hagyományait.”
Pásztor Bálint: Állhatatosság, szívósság és kitartás
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszéde elején megjegyezte, hogy talán soha nem voltak ennyien a teremben, s elárulta, nagyon jól eső érzés egy színültig teli teremhez szólni.
„Haza csak ott van, hol jog is van, ezt Petőfi írta A nép című versében. Ebben az egy mondatban meghalljuk a magyar történelem minden eseményét, minden küzdelmet, az elnyomást, a felkeléseket, a csatákat. Látjuk az utat mutatókat, a bölcseket, az árulókat és az áldozatokat. A haza megteremtéséért az állandó küzdelmet. Ország, haza. Sok ország van, haza csak egy van, ezt nekünk kell megteremtenünk. Otthon az, ahová hazamegyünk. A haza viszont az, ahol otthon vagyunk. Nekünk mindannyiunknak meg kell tennünk mindent, hogy itt otthon érezhessük magunkat. Meg kell teremtenünk a jogainkat és azokkal élnünk kell.” – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.
Pásztor szerint március 15. nélkül a magyar nemzet sorsa másképp alakult volna. Szavai szerint a magyarság nemzetté vált, de sokkal több történt: „megteremtették a parlamentáris Magyarországot és olyan értékeket adtak Európa népeinek, amelyeket ma is a civilizáció legnagyobb vívmányainak tudunk be. 1848-nak köszönhetjük a szabadságba vetett hitünket, az önbecsülésünket és azokat a boldog békeidőket, de a példát is arra, hogy az elnyomást nem kell tűrni, hogy a célért küzdeni kell és érdemes küzdeni. A példát arra, hogy az összefogásnak és egységnek ereje van.”
Pásztor Bálint beszédének folytatásában üzent is:
„Ők (a szabadságharc részvevői – a szerk. megj.) nem szobákban ülve vádaskodtak, arról beszéltek vagy írtak, hogy soha semmi nem jó, mert ők a nemesek vagy tanultak, vagy ahogy ma mondanák: az értelmiség. Nem „észvertek”, hanem odaálltak és húzták a nemzeti gályát. Az elmúlt négy hónapban, ahogy apám mondta, mi mentünk és csináltuk” – mondta a VMSZ elnöke.
Ezt követően 1848-nak tanulságáról beszélt. A bátorság erőt eredményez.
„Ezért kell érdekeinket érvényesítenünk, mondta. Az is tanulság, hogy a szövetségesek nélkül a célok nem valósulhatnak meg. Ezért van szükség most is, a Fidesz-KDNP-re és az Szerb Haladó Pártra, ahhoz, hogy szövetséget lehessen kötni, erősnek kell lenni. A kölcsönös bizalom megvan és napi szinten kitapintható”, fogalmazott.
A célokról szólva azt mondta, ugyanazok a céljaik, mint 1848-ban: a jogainkért kell küzdenünk, köszönet az MNT-nek, hogy ezeken a fontos területeken partner és tesz. Küzdünk a biztonságért, nyolc évig tartott, de eltűntek a migránsok. Szükség van állhatatosságra, szívósságra és kitartásra.
Mik a kihívások? – tette fel a kérdést a VMSZ elnöke: Mindig, minden nap megküzdeni, és jól kell csinálni, meg kell szolgálni a bizalmat és a felhatalmazást, amit kaptunk. Az idén is vár ránk legalább kettő megmérettetés. Az EU választások esetében az a feladatunk, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség számára biztosítsuk a vajdasági magyar közösség szavazati jogával rendelkezők támogatásának a 99 százalékát, valamint EP képviselőt küldjünk, hgy ne csupán a magyar állampolgárok jelentsék a normalitást, hanem legyen ott szerb-magyar állampolgár is. Mi Európára nem múzeumként, hanem értékforrásként tekintünk. Emellett egy önkormányzati választás vár ránk, meg kell őrizni és bővíteni kell a jelenlétet. Minderről nem beszélhetek anélkül, hogy ki ne hangsúlyozzam Pásztor István érdemeit mindebben. Állhatatosan szolgálta közösségét. Ő volt az, aki a magyar pártok közötti összefogást meg is valósította, a VMDP, a Magyar Egység Párt és a VMSZ között óvjuk. Ő volt az, aki megtalálta a hangot a szerbekkel, megálmodta a vajdasági gazdasági fellendítő programot. Hitt a közösséget megtartó munka eredményében. A lehetetlenre vállalkozott, és sikerült neki, ahogy Orbán Viktor mondta.
Pásztor beszédének végén elmondta, az ünnepi műsor címe Itt az idő, majd egy Máté Péter idézettel zárta ünnepi felszólalását.
„Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld, mert a legapróbb hibád, megbosszulja önmagát”
Hát csináljuk jól! – zárta a VMSZ elnöke.
Az Itt az idő című ünnepi előadást a Talentum tánccsoportja és Duhaj zenekar adták elő, Juhász Gábor közreműködésével, Brezovszki Roland és Tamara rendezésében.