A halálbüntetés visszaállítása Szerbiában nem vezetne a súlyos bűncselekmények számának csökkenéséhez, vonták le a konklúziót a Danas vendégei.
Aleksandar Vučić köztársasági elnök a kétéves bori Danka Ilić halálát kommentálva elmondta, hogy egy időben ő a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta Szerbiában, és az Európa Tanácshoz fordult az ügyben. Mint mondta, a halálbüntetés olyan esetekben lenne indokolt, amikor kétségtelen, hogy az elkövetett bűncselekmény a legsúlyosabbak közé tartozik.
Amikor valaki ilyen bűncselekményt követ el, azt hiszi, hogy tette büntetlenül marad. Valamikor nyilvánosan szorgalmaztam a halálbüntetés visszaállítását. Lehet valakit 40 évre ítélni,de szerintem ez nem megfelelő büntetés – többek között ezt emelte ki Aleksandar Vučić az elhunyt kislányra utalva. Milan Antonijević ügyvéd a Danasnak elmondta, hogy Vučić nyilatkozatát két oldalról kell szemlélni.
Emberként teljesen megértem az ilyen kijelentéseket, hiszen, amikor látjuk a történteket, mindannyiunknak ugyanolyan reakciói vannak, és megjelenik bennünk a bosszúvágy is, főleg, amikor látjuk, hogyan kezeli ezt majd az igazságügyi rendszerünk. Azonban Szerbia elkötelezte magát az Európa Tanács előtt, abban is, hogy a halálbüntetést nem állítják vissza, hiszen ez az egyik feltétele a szervezethez való csatlakozásnak is – mondta Antonijević, és kiemelte, nem csak ez az oka annak, hogy a vélemények a halálbüntetés bevezetése ellen szólnak.
Sok ügyvéd, aki ezzel foglalkozik, azt mondja, hogy a halálbüntetés nem riasztja vissza a bűnözőket. Láthattuk azokat az embereket akik megölték a kislányt, nincs lelkiismeret- furdalásuk, így ez nem is fogja őket elriasztani. Minket inkább az érdekel, hogyan lehet felismerni az ilyen embereket, és hogyan lehet megakadályozni, hogy ilyet tegyenek. Ezzel kell foglalkoznunk, mindegy milyen pozícióban vagyunk – tette hozzá Antonijević.
A halálbüntetés visszaállítását még tavaly májusban, a Mladenovac környéki falvakban történt gyilkosságok után javasolta Vučić. Aleksandar Olenik ügyvéd Vučić legutóbbi fellépését „a populizmus legrosszabb fajtájának” tartja, ugyanis a történteket továbbra is a lehető legrosszabb módon politikai marketingra használja fel.
Nem először történik ez. A nyomozás eredményének televíziós élő adásban való közzétételével is így tett, a család tájékoztatása, felkészítése nélkül, ő mondta el a történteket a kamerák előtt, és a család is így értesült a történtekről. Erre még soha nem volt példa. A halálbüntetés visszaállításának bejelentésével pedig a tragédiát használná politikai célokra – emelte ki Olenik, aki jogi szempontból nem tartja ezt komoly bejelentésnek.
Ehhez Szerbia alkotmányát kellene megváltoztatni,aztán ki kellene lépnünk az Európa Tanácsból, majd vissza kellene vonni aláírásunkat az Emberi Jogok Európai Bíróságáról, amivel többé nem is fordulhatnánk hozzájuk más ügyekben.Úgy gondolom, ezek komoly lépések még egy ilyen kormány számára is, amely már most óriási károkat okozott. Ez még nekik is túl sok lenne – kommentálta Olenik, majd hozzátette, hogy ő személy szerint ellenzi a halálbüntetést, mivel szerinte az túlságosan elnéző a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben.
Az élete hátralevő részét börtönben tölteni sokkal nagyobb büntetés, mint a halálbüntetés. Szerintem a halálbüntetés túl könnyű, mivel minden egy másodperc alatt véget ér, a börtönbüntetéssel azonban azok, akik a legsúlyosabb bűncselekményeket követték el, tudják, hogy életük hátralevő részét fogságban töltik majd – mutatott rá Olenik.
Kiemelte, hogy elméletben és gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a büntetés szigorítása és a büntetés-végrehajtás soha nem vezetett az elkövetett bűncselekmények számának csökkenéséhez.
Ami csökkenti a bűncselekmények számát, az annak bizonyossága, hogy lebukik, megtalálják az elkövetőt. Ha úgy érzi, hogy nem fogják elkapni, nagyobb az esélye annak is, hogy bűncselekményt követ el. Ha az igazságszolgáltatás totális összeomlásban van,mint ahogy nálunk is, úgy kisebb a valószínűsége annak, hogy elkapják. A büntetésen pedig csak akkor gondolkodik az elkövető, amikor már elkapták. Ha csökkenteni akarjuk az elkövetők számát, a rendőrség munkáján kell javítanunk, hogy biztos legyen az, hogy az elkövetőt elkapják, felderítik az ügyet. Ezzel érhetünk el jobb eredményeket – mondja Olenik.
Vesna Rakić Vodnelić nyugalmazott jogászprofesszor röviden elmondta a Danasnak, hogy ha Szerbia bevezeti a halálbüntetést, nem lehet többé tagja az Európa Tanácsnak, és megjegyezte, hogy ezt a büntetést az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tiltja. Szerbiában 2002. február 26-án eltörölték a halálbüntetést, a Szerbia a Halálbüntetés Elleni Szövetség felmérése szerint a szerbiai lakosok 69 százaléka támogatná a halálbüntetés bevezetését.
