A Közel-Keleten a helyzet fokozódik: Izrael péntekre virradóra (lapszemlénk lapzártája után) odacsapott Iránnak, amiért Irán megtorolta Izrael damaszkuszi tábornokgyilkosságait, amit Izrael azért vitt véghez, mert Irán az Izrael-ellenes terroristákat támogatja. Értik, ugye? Az erőszaknak se vége, se hossza. A világsajtó természetesen azzal is foglalkozott, hogy Trump polgár hétfő óta hat héten át mindennap a New York-i bíróságon kénytelen ülni, mert megkezdődött első büntetőpere, amelyet még néhány fog követni. A német kancellár viszont Kínába látogatott, ahol Hszi Csin-ping pártelnökkel és államfővel a gazdaságról és a békéről tárgyalt. – Átlapoztuk a világsajtót Varsótól Tel Avivig és New Yorktól Pekingig.

Irán és Izrael oda-vissza támadjáa egymást

A tel-avivi Haaretz című közép-baloldali liberális napilap így elemzi a visszavert iráni támadást Izrael ellen – amikor még nem következett be a legújabb visszavágás:

„Az Iszlám Köztársaság nem öngyilkos rezsim, hanem csak saját túlélésével foglalkozik. Mivel korántsem meglepetésszerű támadásról van szó, a másik félnek   elég ideje volt felkészülni a védekezésre. A teheráni vezetés számára a küldetés, egy arcmentő erődemonstráció ezzel befejezettnek tűnik. De az ellentábor is győzelmet mondhat magáénak: Izrael a sikeres védekezéséért, az USA és szövetségesei pedig a hatékony válaszadásért. Egy ilyen win-win konstelláció azonban lehetővé teheti a további eszkalációt – de ez Izrael reakciójától is függ.”

A brüsszeli de Standaard című tradicionálisan keresztény-demokrata flamand napilap az izraeli kormányt bírálja:

„Netanjahu könyörtelen pókert játszik a lojalitással. Az izraeli miniszterelnök tudja, hogy szomszédai el akarják kerülni a regionális háborút. Azt is tudja, hogy Európa és minden bizonnyal az USA soha nem fogja megtagadni Izraeltől a katonai önvédelmi eszközöket. Végtére is, Biden amerikai elnök elég gyakran elmondta, milyen »megingathatatlan« a támogatása Izraelnek. Biden azonban óva intett az Irán elleni ellentámadástól. De mit tenne, ha Izrael bombázókat küldene Teheránba? Lemondana Izrael támogatásáról? Ő még Gázában sem tud tűzszünetet kikényszeríteni.”

A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel és témákkal foglalkozó napilap ezt írja az Izrael elleni iráni támadásról:

„Ha a több mint 300 drón, ballisztikus rakéta és cirkálórakéta elérte volna a célját, Joe Biden amerikai elnök nem tudta volna ugyanazt mondani, amit Izrael miniszterelnökének, Benjámin Netanjahunak mondott szombat este: »Légy elégedett a győzelemmel.« Sok áldozat ugyanis gyakorlatilag garantálta volna a nagyszabású katonai eszkalációt.

A hétvégi ütésváltás azt mutatja, hogy Izrael védelmi képességei messze felülmúlják Iránét – legalábbis egyelőre. De az ellenség soha nem áll meg, a nyugati ellenfelek ezért módszereiket és technológiáikat a légvédelemre összpontosítják. Az egyik veszély azonban ilyen esetekben az, hogy a védelmi rendszereket túlterhelik. Izrael jól szerepelt a szombati nagy támadás ellen, de az Egyesült Államok és mások is segítették ebben. Felmerül továbbá az aszimmetrikus költségek kérdése is. A drónok előállítása és szállítása olcsó, de azokat lelőni drága lehet. […] A szombat esti események arra a kérdésre adnak választ, hogy az Egyesült Államok miért aggódik azért, hogy soha ne fogyjon ki a védekezéshez szükséges hadianyaga”.

Megkezdődött Trump első bűnpere

New Yorkban megkezdődött az első büntetőper Donald Trump volt amerikai elnök ellen. A New York Times című, 1851-ben alapított, 132 Pulitzer díjas napilap ezen elmélkedett:

„Donald Trump indulhat ugyan az Egyesült Államok elnöki posztjáért, de mostanában nem a szavazókon járhat az esze. Ezt a nagyon erős férfit »gonosz« nők veszik hatalmukba. Olyan nők, mint E. Jean Caroll, ügyvédje Roberta Kaplan és természetesen Stormy Daniels. Nők, akik végre felelősségre vonják, és akik mostanában »lakbérmentesen« élnek a fejében. Trump valószínűleg soha nem gondolta, hogy nők fogják sarokba szorítani és megvádolni gyáva, esetleg bűnöző viselkedése miatt. Ő régóta kezeli őket tárgyként, célpontként és fohászként. Körülrajongja, tapogatja, megveti és sértegeti őket. De soha nem tekintette őket fenyegetésnek. Egészen mostanáig.”

A barcelonai La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap biztos ebben:

„Aki Donald Trumpra szavaz a novemberi választásokon, pontosan tudja, kit bíz meg a világ legerősebb nemzetének kormányzásával. 2016-ban kétségek merültek fel képességeivel és mindenekelőtt őszinteségével kapcsolatban, de most, 2024-ben a republikánus jelöltet összesen négy büntetőperben 91 vádpontot emeltek ellene. A New York-i tárgyaláson Trumpot négyéves börtönbüntetés fenyegeti, de ez nem akadályozná meg abban, hogy induljon az elnökválasztáson és azt meg is nyerje. Pontosan ez a lényeg: amerikai állampolgárok milliói fognak Trumpra szavazni, annak ellenére, hogy 91 vádat emeltek ellene. Őket nem érdekli, hogy mit csinált, vagy mit tehet a jövőben.”

Büntetőperének első napján Donald Trump elítélte az „Amerika elleni támadást”, írja a párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap:

„A legjobb védekezés a támadás. Április 15-én, hétfőn kezdődött New Yorkban Donald Trump – az első volt amerikai elnök, aki ellen vádat emeltek – pere, mert Stormy Danielsnak, egy korábbi pornófilmsztárnak burkolt formában pénzt juttatott közvetlenül a 2016-os elnökválasztás előtt.

Mielőtt jellegzetes kék öltönyébe öltözve és piros nyakkendővel a nyakában Trump belépett volna a tárgyalóterembe és ügyvédei által körülvéve, komor arckifejezéssel leült volna a védelem asztalához, a republikánus jelölt elítélte az »Amerika elleni támadást«. »Ilyesmi még soha nem fordult elő« – folytatta, ismét elítélve a »politikai üldözést«, amelyet szerinte utódja, a demokrata Joe Biden szervezett ellene.

Az első tárgyalási nap végén Donald Trump azt állította, hogy »valódi problémái vannak« Juan Merchan bíróval, aki a manhattani bíróságon vezeti az eljárást. A vádlott azt állította, hogy nem lesz »joga tisztességes eljáráshoz«. A bíró Alvin Bragg ügyész jelenlétében nyitotta meg az ülést a védelem fellebbezéseinek megvizsgálásával, és elutasította az ellene javasolt önkivételezési kérelmet.

Az ügyészek viszont pénzbírságot követeltek Donald Trump ellen, aki szerintük az elmúlt napokban megsértette a közösségi médiában közzétett bejegyzésével azt a rendeletet, amely megtiltotta neki, hogy kritizálja a tanúkat. A bíró április 23-ára tűzte ki a tárgyalást ebben az ügyben.

Az eljárási ügyekkel eltöltött hosszú órák után az első 96 potenciális esküdt csoport helyi idő szerint 14 óra 30 perc körül léphetett be a terembe. Közülük mintegy ötvenen felmentést kaptak miután kézflemeléssel elismerték, hogy képtelenek lennének a pártatlanságra. Körülbelül tíz további személyt is felmentettek az esküdtség alól egyéb, tisztázatlan okok miatt.”

A budapesti Népszava című baloldali napilap így folytatja a témát:

„Donald Trump az első tárgyalási napon adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy véleménye szerint »nincs ügy«, és az egész bűnvád mögött a demokraták állnak, ami részükről a választásokba való politikai beavatkozás, mert gátolja őt abban, hogy folytassa elnökválasztási kampányát. A közösségi médiában közzétett üzenetében azt írta, hogy a per mögött legfőbb politikai ellenfele, Joe Biden hivatalban lévő elnök, demokrata jelölt áll.”

Scholz Kínában

Olaf Scholz német kancellár háromnapos kínai látogatáson járt Kínában, ami a Hszi Csin-ping kínai állam- és pártvezetővel folytatott találkozóval ért véget. „Kína és Németország egyértelmű jelzést küldött a világ stabilizálására és a kölcsönösen előnyös együttműködésre” – jegyzi meg a pekingi Huanqiu Shibao című állami napilap, majd így folytatja:

„Még néhány amerikai és európai média is, amely kezdetben szkepticizmussal számolt be Scholz kínai utazásáról, üdvözölte a találkozó pozitív jelzéseit. Kínában jól fogadták a kancellár kijelentését, miszerint a német piac szívesen befogadja a kínai autókat, mert végül is nem a protekcionizmus és az elszigeteltség, hanem a versenyképesség megőrzése a saját gazdaságának legjobb védelme.”

Hszi nem reagált Scholz felhívására Ukrajnával kapcsolatban, írja a Frankfurter  Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Olaf Scholz kancellár kedden Pekingben sürgette Hszi Csin-ping kínai állam- és pártvezetőt, hogy változtasson irányt Ukrajna-politikájában. Az orosz agressziós háború közvetlenül érinti »alapvető érdekeinket« – mondta Scholz és hozzátette, hogy az invázió és az újrafegyverkezés pedig »az egész nemzetközi rendet« károsítja. Scholz felszólította Pekinget, mint Moszkva közeli partnerét, hogy tegyen többet a háború befejezése érdekében. Ezt mondván Scholz az ENSZ Alapokmányára és az államhatárok sérthetetlenségének elvére hivatkozott.

Hszi ragaszkodott a korábbi kínai állásponthoz, és ismét úgy jellemezte országát, mint az »ukrajnai válság« szemlélőjét. Németország arra a javaslatára, hogy vegyen részt egy ukrajnai békekonferencián, azt válaszolta, hogy csak akkor támogatnának egy ilyen forumot, ha »minden fél egyformán vesz részt rajta«, és ha Oroszország és Ukrajna is elfogadja ezt a javaslatot. Oroszország azonban már kizárta, hogy részt vegyen a bejelentett svájci békekonferencián.

Hszi a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítését szorgalmazta, de továbbra is nézeteltérések voltak a kínai kapacitásfelesleggel kapcsolatban. Arra a vádra, hogy Kína elárasztja termékeivel a piacokat, Li Csiang kínai miniszterelnök azt válaszolta, hogy más országok is többet termelnek, mint amennyit igényelnek. Li meg van győződve arról, hogy a piac rendezni fogja a dolgokat: »A mérsékelt  többletkapacitás biztosítja a teljes versenyt és a legrátermettebbek túlélését«, mondta Li.”

A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap Olaf Scholz kancellár számos üzleti képviselővel tett kínai látogatását kommentálja:

„»Semmit sem tanultak a politikusok és a nagyvállalatok főnökei?« – kérdezi néhány megfigyelő. A kereskedelem által történő változások reménye kudarcot vallott, amint azt Oroszország példája is mutatja. Vagy ez nem igaz? […]

A sikeres kereskedelem a meglévő rendszereket is konszolidálhatja. A menedzsereknek és vállalkozóknak ezt figyelembe kell venniük, de nem csak olyan országokkal üzletelhetnek, amelyeket politikailag kedvelnek, különben a gazdasági világuk jelenleg nagyon-nagyon rossz lenne. Ez különösen igaz Kínára nézve. Kína az USA után a második legmagasabb bruttó hazai termékkel rendelkező ország, a világ legnagyobb globális autó- és vegyipari piaca, hogy csak két példát említsünk, ami viszont nagyon is fontos ahhoz, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül. Ez még inkább vonatkozik egy olyan kereskedelmi nemzetre, mint Németország, amelynek jóléte nagyrészt az áruk szabad áramlásán alapul. Az üzleti vezetőknek azonban extrém forgatókönyvekre kell felkészülniük, ez legalábbis az Ukrajna elleni orosz támadás óta világos.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)