Történelmi jelentőségű rendezvényre került sor csütörtökön este Palicson. Amióta ugyanis a szavazati jogot kiterjesztették a külhoni magyarok számára, először történt meg, hogy a magyar Országgyűlésben mandátummal rendelkező valamennyi politikai pártot meghívták a határon túlra, hogy az ott élő közösség számára első kézből ismertessék nemzetpolitikával kapcsolatos álláspontjukat.
A Magyar Mozgalom közéleti kávéháza sok érdeklődőt vonzott, zsúfolásig megtelt a palicsi női strand kávézója. Az MM meghívásának a Magyar Szocialista Párt, a Jobbik, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt és az Együtt tett eleget.
„A két kormánypárt, a Fidesz és a KDNP nem érezte szükségét, hogy képviseltesse magát ezen az estén, továbbá a Demokratikus Koalíció sem, amely egyik kampánytémájává a külhoni magyarok szavazati jogának megvonását tette” – mondta Kókai Péter az est egyik moderátora aki hozzátette: a Magyar Mozgalom nyitott volt, kivétel nélkül mindenkinek megadta a lehetőséget, hogy elmondhassa álláspontját, de nem mindenki élt ezzel a lehetőséggel. A szervezők azonban ennek ellenére minden párt névtábláját kitették, a távol maradókét név feltüntetése nélkül. A nézőtér első sorának közepén volt egy lefoglalt, de üresen álló szék. „Ez a külföldre távozott nemzettársainkat szimbolizálja. A nemzetpolitika témájához ugyanis ők is szervesen hozzá tartoznak” – magyarázta Kókai.
MSZP: A partnerség az egyenlőségen alapuljon
„Ez az első – és én ugyan remélem, hogy nem az egyetlen – de lehet, hogy az egyetlen olyan fórum lesz az április nyolcadikáig tartó választási kampányban, ahová meghívják a magyarországi pártokat, hogy jöjjönek el és mondják mondják el szemtől szemben, hogy mit gondolnak a nemzetpolitikáról, a magyar-magyar együttműködésről” – hangsúlyozta ki bevezetőjében az est első felszólalója, Szabó Vilmos (MSZP).
„Azt a megbomlott konszenzust, ami alapvetően létezett a rendszerváltás után, szeretnénk újjáépíteni. Azokkal az alapkérdésekkel, amelyek részei voltak ennek a konszenzusnak: az első, hogy minden magyar ott, ahol született megmaradjon, és meglegyenek az ott éléshez a feltételei, vagyis, hogy boldoguljon. Hogyha van ma feladat, amin együttesen kell gondolkodni a Kárpát-medencében, anyaországban és azon túl is, az az, hogy ne vándoroljanak el. Az anyaországból se, de itt most, Vajdaságban, Délvidéken ez katasztrofális mértékű. A másik, hogy Magyarország azon szomszédos országai, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak, kapjanak olyan lehetőséget – legyen az belátható időn belüli remény – hogy ebben az integrációban részt vehetnek. Ez kötődik az itt élő magyarság sorsához is, hiszen abban is konszenzus volt, hogy a magyarságot újra egyesítjük a határok megváltoztatása nélkül, európai keretek között. A harmadik a szomszédságpolitika. Alakuljon ki olyan együttműködés Magyarország és a szomszédai között, amelyik az egész térséget hosszútávon fenntarthatóan fejlődési pályára, és a huszonegyedik század globalizációs világába beilleszthetően az Európai Unió keretében fejlődés tekintetében illeszkedjen. Ebben az értelemben a Szerbiával való kapcsolat nyilvánvalóan kiemelkedő. Még egy dolgot említek: ez a magyar-magyar kapcsolatok világa. A partnerség az egyenlőségen alapuljon, a magyarországi pártok, a politikai szereplők, a mindenkori magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között ne legyen diktálás. Ne legyen az anyaország fővárosából az éppen aktuálisan regnáló párt által meghatározott a támogatáspolitika, a kapcsolatrendszer… A mi gyakorlatunk nem ez volt. Ahogy most van, az nem jó, mindenkinek árt és főleg a magyarságnak” – vázolta fel a Magyar Szocialista párt nemzetpolitikáját Szabó Vilmos.
Jobbik: önálló nemzetpolitikai minisztériumra van szükség
A Jobbik nevében Staudt Gábor szólt a jelenlevőkhöz. Bevezetőjében fontosnak tartotta elmondani, hogy pártjának képviseletében igazából Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke kellett hogy itt legyen, de sajnos őt kitiltották Szerbiából, mert irodát nyitott Zentán.
„A Jobbik már a Fidesz előtt kérte a kettős állampolgárság megadását. A kiállás a Fidesz részéről szavakban megvalósul, tettekben már kevésbé. A diplomáciai védelmet és az önrendelkezési törekvéseket a Fidesz-KDNP kormányzat jelentősebben is támogathatná. A Jobbik egy önálló nezetpolitikai minisztériumot hozna létre, amely a határon túli magyarokon kívül a magyarországi nemzetiségekkel is foglalkozna. A Bethlen Gábor alap működését átláthatóbbá tennénk. Azokat a gazdaságfejlesztési programokat, amik elindultak megtartanánk, de megnéznénk, hogy hová kerülnek azok a pénzek, mert azt látjuk hogy ez is a sógor, koma, jó barát és a politikai tényezők kiterjesztése alapján történik. Most nem feltétel a magyar nyelv ismerete, nem kell magyar nyelvű táblákat elhelyezni azokban a cégekben, és olyan elvárás sincs, hogy a cégvezetésben magyar származásúak vegyenek részt. Ami még nagyon fontos, szimbolikus, ezt is többször benyújtottuk az Országgyűlésbe, de a Fidesz leszavazta: fel kellett volna készülnünk Trianon századik évfordulójára. Komoly gondok lehetnek abból, ha nem tájékoztatjuk a közvéleményt a tényekről. Továbbá a térségnek sok olyan problémája van, amit együtt kellene megoldani: például az elvándorlás, ami Szerbiát és Délvidéket még kiemeltebben érinti, mint Magyarországot. Ugyanúgy az EU-hoz való viszony, vagy a menekült-kérdés is közelebb hozhat minket” – ecsetelte Staudt Gábor.
LMP: a döntéseket ne fent hozzák meg, hanem ott, ahol megvalósulnak
„A Lehet Más a Politika már a megjelenése pillanatában nagyon határozottan kimondta azt, hogy nagyon fontosnak tartja a nemzetben való gondolkodást, és ennek nyilvánvalóan része az is, ahogyan a határon túl élőkről gondolkodunk” – ismertette Ikotity István az LMP programját:
„Elsősorban szeretnénk, hogy minden itt élő, illetve a világ bármely pontján élő magyar állampolgár az összes olyan kisebbségi jogban részesüljön, amiben egyébként is kellene. Először is az Európai Unió által garantált kisebbségi jog itt is megvalósuljon. A döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ott ahol azok megvalósulnak. A nemzetpolitikában sok évre visszamenően azt tapasztaljuk, hogy a központi döntéshozatal érvényesül. A helyi közösségeknek nincs érdemi beleszólása sem a döntések meghozatalába, sem azok előkészítésébe, sem pedig a források kiosztásába. Ezen mindenképpen változtatni szeretnénk. A jelenleg átláthatatlan támogatási rendszeren is változásra van szükség. Támogatjuk a nyelvi autonómiát és az anyanyelven való oktatást. Azt szeretnénk, hogy Európa azon túl, hogy a nemzetek, nemzetállamok Európája, a nemzeti közösségek Európája is legyen. A nemzeteknek a nemzettestek is tagjai. Szeretnénk visszaállítani a nemzetrészeknek az autonómiáját, a saját ügyeiben történő szabad döntéshozatalt” – mondta Ikotiy István.
Liberálisok: kölcsönös tiszteletre és megbecsülésre van szükség
Szent-Iványi István öt elemet emelt ki a Liberálisok nemzetpolitikai stratégiájából:
- A határon túli magyarságot és szervezeteit egyenrangú partnerként kell kezelni. Nem alá- és fölérendelt, hűbéres és vazallus viszonyra van szükség, hanem kölcsönös tiszteletre és megbecsülésre. Ez azt is jelenti, hogy nem szabad beavatkozni a belügyekbe.
- Nem a magyar állam dolga meghatározni, hogy egyes magyar közösségek milyen célokat tűznek ki maguk elé. Ez az ő dolguk, nekik kell autonóm módon meghatározni. A magyar állam feladata az, hogy lehetőség szerint segítséget adjon a célok eléréséhez.
- Támogatjuk a magyar közösségek önkormányzatisági, önrendelkezési és autonómiatörekvéseit. Azokat, amiket ők fogalmaznak meg. Hiszen az egyes közösségek száma, súlya, helyzete eltér. Mások a követelései a szlovéniai, mások az erdélyi, mások a vajdasági magyaroknak.
- A szerzett jogokat nem szabad csorbítani. Ez vonatkozik az állampolgárságra és a szavazati jogokra is. Van olyan párt Magyarországon, ami ezt fölveti, de mi az állampolgári jogok csorbítását demokrácia ellenes lépésnek tekintjük. Minden állampolgárnak joga van szavazni, ezt mi nem kívánjuk csorbítani.
- A támogatások szintjét tartani kell, szükség van a támogatásra, de teljes egészében át kell alakítani annak rendszerét. A támogatásokat normatívvá kell tenni. Világosan meg kell határozni, hogy ki, milyen alapon és hogyan pályázhat, és ebben egyenlőséget kell teremteni. Átláthatóvá kell tenni a folyamat minden elemét a pályázástól kezdve a döntéshozatalon át a kivitelezésig. Egy monitor rendszer szerint pedig ellenőrizni is kell a kivitelezést. Azt kell kiszűrni, hogy a támogatáson keresztül befolyásszerzés történjen és ki kell szűrni a korrupciós kockázatokat is.
Együtt: a MÁÉRT asztalánál minden legitim szervezetnek ott a helye
Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Magyar Állandó Értekezlet és parlamenti együttműködés több évtizedes intézményrendszerét meg kell tartani, de a MÁÉRT asztalához mindenkit oda kell engedni, aki legitim képviselője a maga kisebbségének, mert a Fidesz ebben a tekintetben diszkriminatív eljárást valósít meg.
„A támogatáspolitikában azt tartom a legnagyobb problémának, hogy a személyeknek szóló közvetlen támogatások nyilván fontosak, de nem a legjobb hatékonysággal kerülnek felhasználásra. Nagyobb erővel kellene intézményalapú és kimeneti támogatást biztosítani. Az intézményt támogassuk és ne csak az oktatási-nevelési támogatáson keresztül akár szavazatot vásároljunk, mert ez az etnobisznisznek nyit utat és nem feltétlenül segíti a magyarság szülőföldön való megmaradását” – mondta Szigetvári, aki kitért a magyar-roma együttélés viszonyaira is és elmondta: számára zavaros a családtámogatás határon túlra való kiterjesztése, a szavazati jogban azonban nincs vitája az előtte felszólalókkal. Az Együtt a határon túlon nem futballklubokat támogatna, hanem intézményeket, sajtótermékeket, egyházi szervezeteket. „Az Európai Unión kívül élő magyarság számára fontos, hogy a mindenkori magyar kormány és az ellenzék is támogassa az uniós csatlakozást, és akár a NATO csatlakozás perspektíváját is” – tette hozzá Szigetvári Viktor.
Szerbia csak feltételekkel csatlakozhasson az EU-hoz!
Szerbia uniós csatlakozását valamennyi, a Közéleti Kávéházban megszólaló párt – amennyiben a választások után halatomra kerülne – komoly feltételekhez kötné. A Liberálisok szerint a legfontosabb az, hogy a elért eredményeket, a nemzeti tanácsok hatásköreit ne csorbíthassa tovább Szerbia, ezért az MLP szerint fontos lenne az ezzel kapcsolatos párbeszéd. Az MSZP szerint, amennyiben összeáll a csatlakozási szerződés, akkor abban az Európai Unió által megkövetelt demokratikus elvek, jogok elfogadása kell, hogy szerepeljen, de ennek végrehajtása és érvényesítése lesz a probléma, nem pedig azok megígérése. Emellett a két ország között érvényben lévő kisebbségvédelmi megállapodás betartását is feltétlenül meg kell követelni. Szigetvári Viktor (Együtt) szerint szégyen, hogy az EU egy olyan klub, ami nem tudja betartatni és jogilag kikényszeríteni a saját szabályait. Amit nem ér el a vajdasági magyarság és a vajdasági magyarság érdekében nem ér el a magyar kormány a csatlakozási szerződés aláírásáig, az később nem lesz soha. Ezért az a felelőssége a mindenkori magyar kormánynak, hogy ebben a végsőkig elmenjen.
Azt látom, hogy Pásztor elnök úr sajnos nem abba az irányba halad, hogy követelések tömegével verné szét a szerb és magyar ajtókat, határon innen és túl. Inkább egy anyagias, befekvős megoldás-rendszert látunk, ami történelmi értelemben is bűn. – mondta Szigetvári Viktor.
A Jobbik akkor támogatná Szerbia uniós csatlakozását, ha alkotmány garantálná a valódi autonómiát, amennyiben megtörténik az 1944 utáni atrocitások kivizsgálása és a sértettek kártérítése. A párt elvárja, hogy a központi forrásokat diszkrimináció mentesen osszák el. A feltételek között szerepel egy olyan rendszer felállítása is, amelyben ha valakit származása miatt ér diszkrimináció, akkor ez megfelelő módon kivizsgálásra és szankcionálásra kerüljön. A Jobbik mindenképpen elvárná Szerbiától, hogy a csorbítás helyett bővítse a nemzeti tanácsok jogköreit.
„Nyilván az Európai Unió hosszabb ideje válságban van. A feltételeket meg kell szabni a csatlakozási tárgyalások minél korábbi fázisában, mert amit addig sikerül elérni, leginkább az fog megvalósulni, de én nem adnám fel a reményt, hogy azután is sikerül sok területen eredményt elérni” – mondta végezetül Ikotity István (LMP).
