Az elmúlt években a szerb közvéleményben gyakran előforudlt, hogy a társadalmi vagy politikai életben aktív személyeket külföldi kémnek titulálják. Ezek a vádak gyakran politikusok és közéleti személyiségek szájából hangzottak el. Külföldi ügynöknek lenni tulajdonképpen azt jelenti, hogy valaki „hazaáruló”, „idegen zsoldos”, „Szerbia érdekei ellen harcol”, aki pedig szereti a hazáját nem bocsátja meg az efajta árulást.
Alig néhány napja a Pink TV tulajdonosa, Željko Mitrović kémnek nevezte Aleksandar Radić katonai elemzőt, és kijelentette, hogy olyan ember, „akinek életrajza szerint kémkedés miatt tartóztatták le”. Alig néhány hónappal korábban a média egy újabb „kémet” leplezett le. Novica Antićot, a szerb hadsereg szakszervezeti elnökét az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) munkatársának bélyegezték meg.
Az ilyen megbélyegzések általában valakinek a lejáratását célozzák. A kém szót gyakran pejoratív értelemben használják. Amikor kiderül, hogy valaki valóban kém, azt nem jelentik be a televízióban, hanem diplomáciai csatornákon intézik, mert az az illetékes szolgálatok vereségét jelenti.
Hogyan válhat valakiből kém?
Srećko Đukić volt diplomata és nagykövet az N1-nek azt mondta, nem lehet a semmiből illetve senkiből kém valaki.
„Nem lehet az ember sikeres kém, ha nem tanulta meg ezt a szakmát az iskolában, az elődöktől, akik ebben a munkában bizonyítottak.” Az semmit sem jelent, ha valaki kém akar lenni, de nincs tehetsége, és nincs is kiképezve erre a szakmára. A kémek az országuk határain kívül dolgoznak, mert nincs ki után kémkedniük a saját országukban”, mondta Srećko Đukić az N1-nek.
Kémeket általában maguk választanak a megbízók és rendkívül megerőltető és komoly munkáról van szó. Csak a leghűségesebbek és a legjobbak kerülnek később a szolgálatba, ők tanfolyamok és operatív gyakorlatok sorával folytatják komoly képzésüket – kezdve a megfigyeléstől, az információgyűjtéstől, a saját együttműködői hálózat kialakításán át bizonyos struktúrákba való beszivárgásig, írja az N1.
Srećko Đukić szerint a volt Jugoszlávia erős titkosszolgálattal rendelkezett az egész világon.
Hol vannak és mit csinálnak ma a szerb szolgálatok?
„Egy olyan hírszerző szolgálat, mint a VOA (Katonai Hírszerző Szolgálat), felelős Szerbia külső biztonságáért. A hadsereg, az állam és állampolgárai biztonságával kapcsolatos összes adatot összegyűjti és elemzi külföldről érkező katonai attaséin és operatív munkatársain keresztül. A VOA szorosan együttműködik a VBA kémelhárító szolgálattal, amely a hadsereg és az állam belső biztonságáért felel. Valamennyi szolgálat munkatársainak hálózata a feladattól függően össze van kötve, együttműködik, és mindezt ugyanazon biztonsági központokban koordinálják.
