A küszöbönálló uniós választások fontos téma volt a héten, különös tekintettel a szélsőjobboldali pártok növekvő esélyére. Emmanuel Macron személyében negyed évszázad alatt először látogatott francia elnök Németországba, ahol folyamatos támogatást ígért Ukrajnának és kijelentette, hogy nem akar csupán az USA-ra támaszkodni. Az Ukrajna elleni orosz agresszió újra erősödött, és Izrael is folytatja támadásait a Gázai övezetben. – Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Tel Avivig és Londontól Pekingig.

Az Ukrajna elleni háború kimenetele bizonytalan 

A liberális Neue Zürcher Zeitung üdvözölte, hogy „Néhány hét után végre ismét szállítottak amerikai fegyvereket Ukrajnába.” A lap emlékeztetett: „A háború kezdete óta az USA és szövetségesei azt követelték, hogy Kijev a nyugati katonai fegyvereket csak Ukrajnán belüli célpontokra használja … orosz területen vagy a határhoz közeli orosz légtérben azonban ne. Ez a politikai döntés mindig is megkérdőjelezhető volt, de a háború jelenlegi szakaszában abszurdnak bizonyult.” A lap követelte, hogy „ezért ezt a Nyugat érdekében is felül kell bírálni” – ami a hét közepén már meg is történt.

A sajtó azt is fejtegeti, hogy vajon az orosz elnök készen áll-e egy tűzszünetre. A római La Repubblica liberális, korábban szociál-demokrata napilap szerint „Senki sem hisz Putyin őszinteségében. Neki inkább az a célja, hogy megossza Ukrajna nyugati támogatóit. Zavart akar kelteni. Putyin taktikája az, hogy megvárja az amerikai választásokat. A Kreml főnöke abban reménykedik, hogy Trump volt elnök fog nyerni és meg van győződve arról, hogy utána könnyebb lesz lebeszélni az Egyesült Államokat Ukrajna további támogatásáról, és végül olyan békét hoznak létre, amely »kényelmes« lesz a Kreml számára.”

A pekingi Huanqiu Shibao állami napilap a júniusban Svájcban megtartandó békekonferenciáról cikkezik.

„A Nyugat korábbi békekezdeményezései nem jártak sikerrel. Ennek fő oka, hogy Oroszország biztonsági érdekeit nem vették kellőképpen figyelembe. Ha valaki tovább is ki akarja játszani Oroszországot, ne csodálkozzon, ha Moszkva nem hajlandó ilyen tárgyalásokba bocsátkozni. Tekintettel az Oroszország és Ukrajna közötti jelenlegi feszültségekre, a béketárgyalások feltételei nem adottak. A háború eszkalálása és a front kiterjesztése helyett a fegyverszállítások mellőzése lenne a megfelelő cél. Egy nemzetközi békekonferenciának egyformán kell figyelembe vennie a konfliktusban érintett mindkét fél aggodalmait.”

Izrael folytatja Rafah elpusztítását

A tel-avivi Haaretz közép-baloldali liberális napilap véleménye szerint „Bármilyen körültekintően tervezték is az izraeli hadműveletet a Hamász ellen Rafahban, mivel több mint egymillió palesztin menekült él a térségben, előbb-utóbb incidensnek kellett történnie, ami sok áldozatot követelt. És ez elkerülhetetlenül meg is történt vasárnap este. Az izraeli hadsereg légicsapása széleskörű pusztítást okozott és legalább 45 ember életét oltotta ki. A felvételeken jól látszik, hogy a sátortáborban élő civilek helyzete pokoli.”

„A bombázás ismét azt mutatja, hogy az izraeli hadsereg figyelmen kívül hagyja a humanitárius fellépés követelményeit” – a londoni Al Quds Al-Arabi c. napilap így bírálja az izraeli támadást Rafah ellen:

„Az incidens azt is mutatja, hogy ez a háború katasztrofális kudarcok sorozata. Hogyan gondolja Izrael meggyőzni a világot arról, hogy állítólagos célja a két Hamász-vezér megsemmisítése, ami állítólag legitimmé teszi a menekültek sátrainak bombázását?”

Újabb három ország ismerte el a palesztin államot

A madridi El Mundo közép-jobboldali napilap nem hiszi, hogy Spanyolország képes lesz döntésével felgyorsítani a békefolyamatot.

„Az a tény, hogy a nemzetközi közösség háromnegyede már elismerte a palesztin államot, amikor megérkezett a rafahi mészárlás híre, azt mutatja, hogy a puszta elismerés nem védi kellőképpen a palesztinokat.”

„Norvégia nem ellensége Izraelnek” – hangsúlyozza az oslói Aftenposten nagy példányszámú norvég napilap.

„Palesztina államként való elismerése már régóta a levegőben volt, és aminek kiváltó oka nem az Izraellel szembeni ellenségeskedés, hanem az az őszinte hit, hogy Izrael számára is a kétállami megoldás lenne a legjobb. Izraelnek minden joga megvan a Hamász elleni küzdelemhez. De nem tud békét kötni önmagával és szomszédaival anélkül, hogy ne találna megoldást az állam 1948-as alapítása óta fennálló konfliktusra. A háborúnak meg kell állnia, és reményt kell adni arra, ami az után fog történni – mind az izraeliek, mind a palesztinok számára.

Küszöbön  az EP-választások

A zürichi Tages-Anzeiger közép-baloldali napilap szerint „Az előrejelzések jobbra tolódást jeleznek, és különösen a szélsőjobboldalt erősítheti Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja, csakúgy, mint az osztrák szélsőjobbos Szabadságpárt. A kérdés az, hogy a súlypont valójában mennyire billen át a jobb szárny felé. A konzervatívok valószínűleg megpróbálnak többséget alkotni a jobboldali képviselők segítségével. Ez csökkentheti az ambíciókat a klíma-politikában, ahol az EU mindeddig az élen járt. Hasonló a helyzet a migrációs politikában is: a külső határok szigorításával és a szolidaritási mechanizmussal foglalkozó most elfogadott reform csak két év múlva lép életbe. A konzervatívok azonban már a következő lépésről beszélnek, az úgynevezett ruandai modellről, azaz a menekültügyi eljárások távoli harmadik országokba történő kiszervezéséről.”

Az amszterdami de Volkskrant közép-baloldali napilap szerint „Az olyan politikusok, mint Geert Wilders, Marine Le Pen és Giorgia Meloni, sokkal hatékonyabbak, mint az AfD vezetői, Maximilian Krah vagy Björn Höcke, mert megtalálták az utat a szavazók nagyobb csoportjaihoz. Így változik át báránybőrbe bújt farkassá az európai szélsőjobb egy része. Ennek eredményeként a választók szem elől téveszthetik azt a tényt, hogy ezek a pártok végső soron nem tartják tiszteletben a pluralizmust és a liberális demokrácia adta alapvető egyéni jogokat. Gallant és a Hamász három vezetője semmiképpen sem segít ezen. Karim Khan ma fejtette ki a Sunday Timesban, hogy a törvényt nem lehet szelektíven alkalmazni, és egyetlen parancsnok sem járhat el büntetlenül. De a hallgatólagos megegyezés  Izrael választott kormánya és a Hamász terroristái között, akik tavaly az izraeli polgári lakosság elleni véres támadásokat rendelték el, bizarr [egyezségnek számít].”

Macron Németországban

A varsói Rzeczpospolita gazdasági és jogi napilap szerint jelentős a különbség Németország és Franciaország hozzáállása között az EU-val kapcsolatban.

„Miközben a [német] szövetségi kormány ragaszkodik az adósságfékhez, Macron ígérete a francia államháztartás helyreállítására már rég feledésbe merült. Franciaország úgy véli, hogy az EU-nak Amerikától független játékot kellene játszania az ukrajnai háborúban, miközben Scholz szorosan együttműködik a Fehér Házzal. A két főváros eltérően közelíti meg a Kínával való együttműködést vagy az atomenergia jövőjét is. Míg a kancellár az EU-ban a tőkeáramlás liberalizációját látja a gazdasági növekedés kulcsának, addig Párizs inkább a közösségen belüli protekcionizmusra hagyatkozik.”

Macron szerint Európa csak akkor életképes, ha meg tudja védeni magát, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung polgári-konzervatív napilap.

„Emmanuel Macron francia elnök hétfői, drezdai beszédében felszólította az európaiakat a NATO-n belüli fokozott védelmi erőfeszítésekre. Szerinte ez csak akkor valósul meg, ha Európa ki tud állni saját biztonságáért. Macron a Frauenkirche előtti beszédében Drezdát az Egyesült Európa szimbólumaként jellemezte. Külön megtiszteltetés volt számára, hogy a német újraegyesítés óta ő az első francia elnök, aki felszólalt Németország keleti részében.

Macron szerint június 9-én Európa sorsdöntő választás előtt áll. Második sorbonne-i beszéde alapján így folytatta: »Európa meghalhat«. Németországnak és Franciaországnak, de minden más európai országnak is, rendkívül nagy felelősséget kell vállalnia a kontinensért. »Európa a béke garanciája« – mondta Macron, aki beszédét részben németül tartotta. Oroszország az Ukrajna elleni agressziós háborújával az egész kontinens biztonságát veszélyezteti. Drezda Európa azon részén található, amelyet a Vasfüggöny mögött egykor a sorsára hagytak.

Macron több ezer néző előtt dicsérte az ukránok bátorságát, amellyel az orosz támadások ellen védekeznek. Milyen biztonságban lehet részünk, ha a legerősebb fél törvénye érvényesül? Ukrajnában dől el Európa békéje. »Amíg Ukrajnának szüksége van rá, segítünk megvédeni az országot«, hangoztatta Macron, akinek beszédét többször is taps szakította meg. »Nem folytatunk háborút az orosz nép ellen« – mondta, de kiemelte, hogy nem jöhet létre béke Ukrajna kapitulációjával, hanem csak egy Ukrajna által elfogadott megállapodáson keresztül.”

Emmanuel Macron a demokráciáért és Európáért szólalt fel Berlinben, írja a párizsi Le Monde liberális-szocialista napilap.

„Emmanuel Macron németországi látogatásának első napján, május 26-án, vasárnap felidézte az európai parlamenti választásokon való szavazás fontosságát a demokrácia védelmében, amelynek szerinte eddig »soha nem volt ennyi ellensége se belül se kívül.«

A német alkotmány 75. évfordulója alkalmából szervezett Demokrácia Napján a francia elnök, aki német kollégája, Frank-Walter Steinmeier meghívására érkezett  háromnapos látogatásra Németországba, fontos kijelentéseket tett.

Szerinte a francia-német kapcsolatok fontosságának megerősítése az Európai Unió fejlődése végett mindkét ország érdekében áll. »Úgy gondolom, hogy Európánkban egy egzisztenciális pillanatot élünk meg, mert tartok tőle, hogy a mi Európánk meghalhat« – mondta Macron úr, megismételve az április 25-i sorbonne-i beszédében elhangzott szavakat, amikkel a huszonhét tagállam számára jelezte, hogy az EU-nak új kezdetre van szüksége.

A Steinmeier úrral folytatott első eszmecseréje során a francia államfő aggodalmának adott hangot a »saját demokráciánkban kialakuló tekintélyelvűség iránti vonzalom egy formája miatt«. És mi a francia elnök célja? »A szélsőjobb felemelkedésének megállítása Európában.«”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)