Polgármesteri szék helyett kiütéssel felérő jobbegyenesbe szaladt bele a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) két olyan községben, ahol a párt két vezetője él: Pásztor Bálint Szabadkán szeretett volna polgármester lenni, ehelyett azonban a Szerb Haladó Párt (SNS) helyi uralkodója, Stevan Bakić által már Aleksandar Vučić városának nevezett településen a szavazás estéjén azt kellett bejelentenie, hogy a Szerb Haladó Párt abszolút többséget szerzett.
A másik pofont Juhász Bálint lakóhelyén, Kishegyesen kapta a VMSZ: a tartományi parlament elnöke listavezető volt, s abban bízott, hogy most a javukra dől el a verseny, hiszen négy éve mindössze 37 szavazaton múlt, hogy nem a VMSZ adta a polgármestert. A minimális hátrányból négy év alatt egy jelentős lemaradás lett: a Szerb Haladó Párt június 2-án 540 szavazattal szerzett többet a VMSZ-nél, így a magyar párt egy képviselői helyet is elveszített.
Jelentős veszteségek
Elemzésünk első részében öt községet (Magyarkanizsa, Óbecse, Szabadka, Topolya, Zenta) veszünk górcső alá, megnézzük, hogyan alakultak a VMSZ-re és a többi pártra, koalícióra leadott szavazatok 2012-től 2024-ig az önkormányzati választásokon, és arra is kitérünk, milyen következményekkel jár az, hogy Szabadkán a Szerb Haladó Pártnak sikerült abszolút többséget szereznie, ugyanez viszont a VMSZ-nek Zentán nem jött össze. A második részben Adával, Kishegyessel, Csókával és Törökkanizsával foglalkozunk.
Négy év alatt négy községben (Szabadka, Magyarkanizsa, Topolya, Óbecse) a Vajdasági Magyar Szövetség mintegy hétezer, egészen pontosan 6922 szavazót veszített el:
Szabadkán 3783-mal kevesebben szavaztak június 2-án a VMSZ-re, mint 2020-ban, ami huszonkét százalékos csökkenés négy év alatt, vagyis a szavazók több mint egyötöde.
Óbecsén 1346 szavazattal szerzett kevesebbet a párt, mint négy évvel ezelőtt.
Magyarkanizsán 1238-cal csökkent azok száma, akik négy évvel ezelőtt a VMSZ előtti sorszámot karikázták be az önkormányzati választáson.
Topolyán 555-tel kevesebb ember szavazott a VMSZ-re, mint négy éve.
Ezek a legkiugróbb számok, amelyek mellett a csókai 318-as, az adai 292-es, a törökkanizsai 238-as, a zentai 223-as, a kishegyesi 158-as csökkenés eltörpül, s ezek a számok nem is lennének vészjóslóak, ha nem tennénk hozzá, hogy Adán a Szerb Haladó Párt* 687-tel növelte szavazatainak a számát, Kishegyesen 345-tel többen szavaztak a haladókra, mint négy éve, Magyarkanizsán pedig 635-tel kapott több voksot a Szerb Haladó Párt a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest. (*a SNS a 2024-es önkormányzati választásokon minden községben a Szerb Szocialista Párttal indult, és még jó néhány pártot, szervezetet bevett a koalícióba).
Szabadka – A haladók (halálos) ölelésében
Nagyot fordult a világ június 2. és 3. között a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai szervezetének életében: vasárnapig még az volt a (hadi)terv, hogy Pásztor Bálint a város polgármestere lesz a következő négy évben.
Amikor viszont befutottak az eredmények, és kiderült, hogy a Szerb Haladó Párt néggyel növelte a mandátumainak számát, a VMSZ-nek pedig három képviselővel kevesebb lesz, ami azt jelenti, hogy a haladók megszerezték az abszolút többséget, akkor másnap Pásztor Bálint jelezte, hogy ő, mint a VMSZ elnöke minden önkormányzatért felelős, ezért a jövőben nem lesz a városi képviselő-testület elnöke. Az indoklás igencsak zavarosra sikeredett, hiszen ha eddig polgármester szeretett volna lenni és ha ez összen, akkor ebben az esetben nem érdekelte volna a többi önkormányzat, csakis Szabadka? Vagy esetleg a VMSZ elnöki tisztségéről mondott volna le?
Van ennél azonban nagyobb baja is most a pártnak: a VMSZ a többpártrendszer óta először nem rendelkezik majd érdemi befolyással. Az Orbán–Vučić háttéralkuknak köszönhetően a párt továbbra is hatalom része marad, de már csak dekoratív elemként, érdemi ráhatása a folyamatokra nem lesz. Soroljuk, hogy ez milyen következményekkel járhat:
- Elveszítheti az egyes, eddig általa felügyelt és irányított közvállalatokat és közintézményeket, ami az elmúlt három és fél évtizedben a VMSZ önálló gazdasági hátországa volt, amellyel minden más szereplőtől függetlenül tudott operálni.
- A közvállalatok elvesztése nemcsak a pénzügyi források szűkülését, hanem a munkahelyteremtést is akadályozhatja, ellehetetlenítheti.
- Ez további szavazatcsökkenést eredményezhet, aminek következtében a VMSZ úgy járhat, mint a Szerb Szocialista Párt (SPS), amely az önkormányzati választásokon együtt indult a haladókkal, s csak idő kérdése, hogy a tagjai egy része mikor dönt úgy, hogy akkor inkább az SNS-színeiben folytatja pártaktivitását, ez pedig az SPS identitásvesztését, később pedig a megszűnését eredményezheti.
- Stevan Bakić által már Aleksandar Vučić városának nevezett településen a szavazás estéjén azt kellett bejelentenie, hogy a Szerb Haladó Párt abszolút többséget
A kampány során Pásztor Bálint külön kiemelte, hány épületet sikerült megvédeniük a lebontástól. Arról persze nem szólt a fáma, hányat nem, de íme, egy rövid felsorolás: Vasa Stajić utca – Raichle bérházak, Gombkötő utca – Heisler fürdő, Petőfi Sándor utca – Törley ház, Radić fivérek utca. Öt házat bontottak le (ebből kettőt az MNT-óvoda miatt). Viszont most, hogy a VMSZ gyenge szereplése miatt a haladók megszerezték az abszolút többséget, nem nagyon lesz lehetőség arra, hogy a műemlékvédelmi örökség egy részének a megvédése folytatódjon, a haladókkal kiváló kapcsolatot ápoló építőipari cégek számára nagy valószínűség szerint hamarosan beköszönt a Kánaán, a régi épületektől lassan ideje elköszönni, hírmondónak megmarad a városháza meg a korzó. Eddig is nagy baj volt az urbanisztikai koncepció hiánya, ami a zöldfelületek csökkenését eredményezte, s ez a folyamat valószínű felgyorsul.
Óbecse – Eltűnt a VMSZ szavazók egynegyede
A decemberi köztársasági választáson elért eredményt (4038 szavazat) sem sikerült hoznia a VMSZ-nek Óbecsén: a pártra leadott 3806 voks 1346-tal kevesebb, mint négy éve, vagyis a VMSZ a szavazóinak 26 százalékát veszítette el a községben 2020 és 2024 között.
Ez azt is jelenti, hogy a VMSZ mandátumainak száma kettővel csökkent, a haladóké pedig ugyanennyivel nőtt a 36 tagú képviselő-testületben, vagyis a VMSZ itt is csak a (bio)díszlet szerepét hivatott betölteni, mivel a Szerb Haladó Párt abszolút többséggel bír, így szavazáskor nem szorul rá a VMSZ párttagjainak kézemelésére.
Magyarkanizsa – A magyarok egy része a Szerb Haladó Pártra szavaz(ott)
Míg a Szerb Haladó Párt mandátumainak száma hárommal nőtt Magyarkanizsa községben, addig a VMSZ-é eggyel csökkent, de ennek ellenére megmaradt az abszolút többség, még úgy is, hogy a magyar pártra ezúttal 1238-cal kevesebben szavaztak, mint négy éve.
Ami vészjósló jel a VMSZ számára, az az, hogy a magyarok egy része a SNS-re adta le voksát, ugyanis a 2022-es népszámlálási adatok szerint Magyarkanizsa község lakosságának a száma 20 141, ebből 1443-an vallották magukat szerbnek, ami 7,1 százalék, míg a Szerb Haladó Párt a községben a szavazatok 28,2 százalékát gyűjtötte be.
Érdekesség, hogy a decemberben megrendezett köztársasági parlamenti választásokon a VMSZ sokkal jobb eredményt ért el (6762 szavazat), ugyanis 548-cal kapott több szavazatot a párt, mint június 2-án. A haladók viszont most teljesítettek jobban, és a decemberi eredményüket (2424 szavazat) 315-tel szárnyalták túl.
Topolya – Megtáltosodott a VMSZ
Magyarkanizsa és Zenta mellett Topolya a harmadik község Vajdaságban, ahol nem a Szerb Haladó Párt, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség győzött, méghozzá abszolút többséggel. A VMSZ megőrizte a mandátumainak számát, s ugyanígy tettek a haladók is.
A négy évvel ezelőtti eredményt egyik pártnak sem sikerült megismételnie: a VMSZ 555, a Szerb Haladó Párt pedig 276 szavazattal kapott most kevesebbet.
Ami a decemberi parlamenti választást illeti, a SNS június 2-án húsz szavazattal szerzett többet, mint tavaly, az év végén, a VMSZ megtáltosodása azonban figyelemre méltó: decemberben 5827 szavazattal zártak, most pedig 1245-tel (!) többet gyűjtöttek. Úgy tűnik, hogy a kampány ebben a községben sikerült a legjobban a VMSZ-nek, ugyanis sehol máshol nem értek el ilyen jó eredményt a decemberi szavazáshoz viszonyítva.
Zenta – Közel, mégis olyan távol a céltól
Téves alapkövetkeztetésből indult ki a VMSZ zentai szervezete, amikor a decemberi köztársasági választásokon elért eredményre (4344 szavazat) alapozva azt a célt tűzte ki, hogy mintegy ötezer szavazatot szerez Zentán, és ezzel abszolút többsége lesz a községi képviselő-testületben, vagyis megszabadul a haladóknak való kiszolgáltatottságtól. A VMSZ-nek végül a négy évvel ezelőtti, négyezer körüli eredményt sem sikerült megismételnie, viszont a 3747 szavazat eggyel több mandátumot jelent a pártnak, mint amennyi eddig volt.
Ez viszont nem elég a boldogsághoz, a haladókra minden döntés elfogadásakor szükség van/lesz, és ez nem sok jót jelent a városnak, ugyanis a legtöbb gond azokkal az intézményekkel (Elgas Közvállalat, Hófehérke óvoda, Stevan Sremac Általános Iskola) akad, amelyeket a VMSZ az együttműködés oltárán feláldozott, és átengedett a Szerb Haladó Pártnak. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke egyik nyilatkozatában kiemelte, hogy Zentán nagyon közel voltak a célhoz, hiszen csak egy mandátum hiányzott az abszolút többséghez. Ez eddig igaz, viszont hozzá kell tenni, hogy számszerűsítve ehhez a VMSZ-nek több mint négyszáz szavazattal kellett volna többet szereznie, ami a megszerzett voksoknak több mint tíz százaléka lett volna. Tehát első ránézésre úgy tűnik, hogy a VMSZ közel volt az abszolút többséghez, a gyakorlatban viszont ettől nagyon messze voltak.
Az ellenzékre 2020-ban 1980-an, most pedig 1983-an szavaztak, vagyis ebből is látszik, hogy Zentán még mindig van mintegy 2000 ellenzéki lelkületű ember. A különbség csak annyi, hogy négy éve kettő, most pedig három lista osztozott meg az ellenzéki szavazókon, és az ellenzéknek megmaradt a hat mandátuma. Teljes ellenzéki összefogással hét-nyolc mandátumot szerezhettek volna, ami lényegében nem változtat a helyzeten, mivel magasabb szinten már korábban eldőlt, hogy a VMSZ-nek és a Szerb Haladó Pártnak együtt kell vezetnie a várost, és továbbra is a haladók döntik majd el, mikor (nem) szeretnének képviselő-testületi ülést, vagy éppen melyik civilszervezetüknek jusson több pénz.
A hétfői utazás elmaradt, a gong megszólalt
A számokon túl beszédes lehet még az a tény, hogy míg korábban minden választás után Pásztor István, a VMSZ tavaly elhunyt elnöke, a hétfőt Pesten kezdte egy eredményértékeléssel, addig a június 2-ai önkormányzati választások után ez elmaradt. A feltételezhető okok közé persze azt is oda lehet sorolni, hogy Orbán Viktor éppen egy EP-választási kampány hajrájában van, és nem jutott ideje Pásztor Bálintot fogadni, de azt is, hogy ezúttal nem is hívták a VMSZ elnökét Pestre, aki kedden a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartandó geszti ünnepségen meghallgathatta Orbán Viktor miniszterelnök beszédét.
Ha összegezzük a számokat és az elért eredményt, akkor igencsak találó Pásztor Bálint eredményértékelőjében elhangzott kulcsmondat, amely szerint „a VMSZ talpon maradt”, vagyis állta a sarat, miközben az ütések záporoztak jobbról-balról is. Sportnyelven a „talpon maradt” kifejezés azt jelenti: elkerülte, hogy a bíró rászámoljon, vagyis állva maradt, de úgy, hogy közben megszédült és már csak a menet végét jelző gongot várja.
Összeállította a Szabad Magyar Szó csapata
