A közel-keleti helyzet folyamatosan a világsajtó érdeklődésének középpontjában áll – és talán végre van kilátás a megállapodásra. Az erre vonatkozó három lépcsőből álló béketervet, amit az Egyesült Államok terjesztett elő, hétfő este az ENSZ Biztonsági Tanácsa is támogatta. Először azonban áttekintjük az európai parlamenti választások következményeiről szóló cikkeket, mivel a világsajtó továbbra is intenzíven foglalkozik ezzel a témával, különösen a választás után bekövetkezett németországi és franciaországi politikai helyzet miatt. Nagy a csalódottság Scholz kancellár pártjának kudarca miatt, de ugyanakkor szükség van a német kormánykoalíció működésére. Ráadásul Macron francia elnök feloszlatta a nemzetgyűlést és előrehozott választásokat hirdetett – ami rendkívül kockázatos húzás volt. Végül megemlítjük a Kínából érkező elektromos autókra tervezett uniós büntetővámokról szóló cikkeket.

Az EP-választások következményei

Az európai parlamenti választásoknak több országban voltak súlyos következményei. A koppenhágai Politiken című liberális napilap Scholz német kancellár jelenlegi helyzetét így látja:

„Scholz kancellár SPD-je nemcsak a CDU-val szemben veszített, hanem még az AfD mögé is került a megalázó harmadik helyre. Az AfD egy olyan párt, amelynek kétes kapcsolatai vannak Kínával és Oroszországgal, és amely egy olyan vezető jelölttel indult a választásokon, aki relativizálta Németország náci múltját. De abban a pillanatban, amikor mindenki Scholz reakcióját várta, ő csak egy »nem« jelzést küldött. Az SPD elutasítja új választások kiírását, bár fel kellett volna ismernie, hogy valaminek történnie kell a következő szövetségi választások, 2025 szeptembere előtt.”

Scholz valószínűleg túl fogja élni a válságot, kommentálja a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap:

„A »kemény jobboldal« rettegett földcsuszamlása nem valósult meg az európai választásokon. Lehet, hogy ezek a pártok teret nyertek, de az igazi győztes az Európai Néppárt (EPP). Ott van Ursula von der Leyen bizottsági elnök politikai otthona is, és újraválasztási esélyei ezért érintetlenek. A kontinens keleti és északi részén számos országban a vártnál gyengébben szerepeltek a szélsőjobboldali pártok, például Lengyelországban, Magyarországon, Dániában és Finnországban. Ám az EU »vezető nemzeteiben«, Németországban és Franciaországban, a kormánypártokat brutálisan megalázta az AfD és a Rassemblement National (RN). Ez problémát jelent – bár nem elsősorban az EU-nak, hanem Berlinnek és Párizsnak. Emmanuel Macron elnök most a parlamenti választások kiírásával keresi a kiutat. Egyelőre nem világos, hogy a német jelzőlámpás koalíció hogyan fogja kezelni a helyzetet. Scholz kancellár temperamentuma azt sugallja, hogy Berlin ki fog lábalni ebből a válságból.”

Még soha nem volt ilyen népszerűtlen egy kancellár. A jelzőlámpás csapat teljesítményével kapcsolatban a zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap ezt írja:

„Olaf Scholz mosolyogva tekintett le pártja plakátjairól Németországban, bár a kancellárnak természetesen nem volt érdeke, hogy őt személyesen válasszák be az Európai Parlamentbe. Ennek ellenére pártjának kudarca immár az övé is. (…) Ha még valami bizonyítékra volt szükség, hogy a jelzőlámpás koalíció elvesztette a németek bizalmát – az most itt van. A választások utáni közvélemény-kutatások is megmutatták, hány német gondolja még mindig jónak, hogy Scholz kancellár maradjon a posztján: 23 százalék. Egy német kormányfő még soha nem volt ennyire népszerűtlen. A győztesek, a kereszténydemokraták és az AfD, a választás estéjén felszólították Scholzot, hogy tegye fel a bizalmi kérdést és engedélyezzen új választásokat. Amikor később kiderült, hogy Emmanuel Macron pártja európai választási katasztrófája után feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki, a német média azt javasolta, hogy Scholz vegyen példát a francia elnöktől. De az SPD és kancellárja nem is gondol erre.”

A londoni The Guardian című független napilap így elemzi az európai választás utáni helyzetet:

„Legjobb esetben Európa-párti többség van a brüsszeli parlamentben, Macron francia elnök előrehozott választások kiírása beválik, és Németországban leapad az AfD támogatási hulláma. Mindazonáltal óriásiak az EU előtt álló kihívások: háború a kontinensen, az eszkalálódó éghajlati válság, az USA és Kína közötti közelgő kereskedelmi háború, valamint a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyása Közel-Keleten fogja uralni az európai napirendet a következő hónapokban. Az EU prioritásait külső körülmények határozzák meg.”

A francia konzervatívok vezetője együttműködésre szólított fel a jobboldali Nemzeti Tömörüléssel. „Szégyen” – írja erről a párizsi La Libération című közép-baloldali, Jean-Paul Sartre és Serge July alapított napilap, és hozzáteszi:

„Ez fekete nap volt a konzervatív republikánusok történetében. Eric Ciotti [a francia Les Républicains azaz a Köztársaságiak vezetője] bejelentése, hogy szövetséget köt a Rassemblement Nationallal, gátszakadással ér fel. Ciotti attitűdje beleillik ugyan ebbe a döntésbe – hisz ez nyíltan megmutatja identitását, enyhén idegengyűlölő aláfestéssel. De az, hogy be meri rángatni pártját ebbe a mocsárba, ez méltatlan. Csak remélni lehet, hogy a pártvezetés többi tagja fellázad majd ellene, hogy megmentsék a republikánusok becsületét, legalább is azt, ami még menthető. Sokan közülük már Ciotti lemondását kérték. Ez még akkor is biztató, ha egyesek egyszerűen hagyják, hogy pártjuk ideológiai sodródása megtörténjen.”

Macron nagy kockázatot vállal, kommentálja a londoni Financial Times című liberális-konzervatív napilap a francia parlament felosztását:

„Itt az ideje, hogy véget vessünk a »láznak«. Emmanuel Macron francia elnök ezekkel a szavakkal indokolta meglepő döntését a Nemzetgyűlés feloszlatásáról és az új választások kiírásáról, miután a szélsőjobboldal elsöprő győzelmet aratott az európai parlamenti választásokon. […] Az új választás azonban rendkívül kockázatos vállalkozás. Úgy tűnik, Macron szándéka az, hogy a francia választókat kizökkentse lázas hangulatukból és lerombolja az illúzióikat arról, hogy mi lenne, ha a szélsőjobb kerülne hatalomra. Valójában világosnak kell lennie számára, hogy mik a különbségek a francia koalíció pártjai és egy nacionalista, euroszkeptikus és migránsellenes csoport között, amelynek politikája konfliktusba sodorná az országot az EU-val szemben. A franciák valóban ódzkodhatnak a Rassemblement National (RN) kormány felállításától. De túl sokan közülük keserűen csalódtak a többi pártban, és inkább ellenzik Macront, minthogy megbíznának benne. […] Az európai háborúval, a versenyképesség hanyatlásával és az éghajlatvédelem előmozdításának sürgető szükségességével szemben az EU-nak olyan Franciaország kell, amely teljes mértékben elkötelezett. Ha Macron elképzelése nem valósul meg, hamarosan az ellenkezője is megtörténhet.”

Végre halvány remény a közel-keleti békére

A Hamász válaszolt a tűzszüneti javaslatra, és a gázai harcok teljes leállítását sürgeti, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„A Hamász közölte, hogy benyújtotta válaszát a gázai tűzszünetről szóló megállapodás-tervezetre, amelyet az Egyesült Államok terjesztett elő, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfő este határozatban támogatott. A BBC azt írja, a palesztin terrorszervezet szerint továbbra is szükség van a gázai harcok tejes leállításáról szóló izraeli kötelezettség-vállalásra.

A Hamász kedd esti nyilatkozatában közölte, válasza a palesztin emberek érdekeit helyezi előtérbe, és kiemelte, elkötelezett egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a háborúnak.

Katar és Egyiptom – mely az Egyesült Államokkal együtt közvetített a tárgyalásokon – megerősítette, hogy a Hamász benyújtotta válaszát. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője pedig közölte, az amerikaiak elemzik a csoport kéréseit.

Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken kedden hangsúlyozta, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő esti találkozójukon megismételte elkötelezettségét a tűzszüneti és fogolycsere-megállapodás mellett.

A három lépcsőből álló tűzszüneti terv első lépése a harcok azonnali, átmeneti felfüggesztését tartalmazza, a túszok egy részének elengedésével és a gázai segélyek kiterjesztésével. A tervezet szerint az átmeneti fegyvernyugvás időt adna egy tartós tűzszünetet eredményező megállapodás kidolgozására, ami a Hamász kezében lévő összes túsz szabadon bocsátásához vezetne.”

Az oslói Verdens Gang című független napilapnak ez a véleménye:

„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának sikerült határozatot hoznia a gázai tűzszünetről. Eddig sem Izrael, sem a Hamász nem fogadta el hivatalosan a terv feltételeit. Mindaddig, amíg mindkét fél elsősorban saját hatalmának megőrzéséért küzd, fennáll annak a veszélye, hogy rövidlátó politikai érdekek megakadályozzák az ENSZ határozatának végrehajtását. A kétállami megoldás végső lépésként békét hozna az izraeliek és a palesztinok között, ehhez azonban mindkettőjüknek el kell ismernie egymás jogos érdekeit. A Hamász nem teszi ezt, mert nem ismeri el Izraelt, és terrorral próbálja megakadályozni a kétállami megoldást. A tűzszünetért folytatott küzdelem időigényes és bonyolult volt. Az előttünk álló út még nehezebb lesz.”

A bécsi Die Presse című keresztény-demokrata konzervatív napilap így ír az ENSZ-határozatról:

„A megállapodás kudarcot vallhat már az alapelveinek előfeltételei miatt is. A Hamász terrorszervezet ragaszkodik Izrael kivonulásához és a tűzszünethez. Ezek nemcsak Netanjahu miniszterelnök, hanem az izraeliek többsége számára is elfogadhatatlan követelések. Ez azt jelentené, hogy a Hamász továbbra is fenntartja az ellenőrzést a Gázai övezetben. A keserű igazság az, hogy Izraelnek nincs stratégiája történelme leghosszabb háborújának befejezésére.”

Az EU büntetővámot akar bevezetni a Kínából érkező elektromos járművekre

A barcelonai La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap ezt írja:

„Az Európai Bizottság vizsgálja a kínai elektromos autókra vonatkozó további vámok bevezetését. Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy a pekingi rezsim saját gyárait dömpingeli és szubvencionálja, ami tisztességtelen versenynek minősül. Kína ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az ott gyártott gépkocsik olcsóbbak legyenek, mint az itt gyártott járművek. A másik ok, hogy a Kínából exportált elektromos autók száma évről évre növekszik. Brüsszel tárgyal a kínai hatóságokkal, és ha július 4-ig nem születik megállapodás, akkor az EU emelni fogja a vámokat. De a kereskedelmi háborúk ritkán hatnak csak egy irányban. Ha az egyik ország szankciókat vezet be, a másik ezt általában természetben visszafizeti. Peking például magasabb vámokat vethet ki az olyan európai autómárkák importjára, mint a Mercedes vagy a BMW.”

„Amerikai példát követve az EU most is politizál a gazdasági és kereskedelmi kérdésben Kínával” – kommentálja a pekingi Huanqiu Shibao című állami napilap az EU döntését:

„A tervezett, akár 38 százalékos vámok bevezetése a legjobb bizonyíték arra, hogy Brüsszel a protekcionizmus zászlaját lengeti. Itt valójában nem az úgynevezett támogatások büntetéséről van szó, amelyeket a kínai autógyártó cégek állítólag az államtól kaptak. Az európaiak meg akarják védeni saját autóiparuk versenyképességét, amelynek előnyei a kínai versenytársakkal való versenyben mindinkább eltűnnek. Ez a döntés komoly károkat fog okozni Európának. Scholz német kancellár felismerte ezt és joggal figyelmeztet arra, hogy a törvénytelen vámok csak feldobják az árakat, és szegényebbé teszik a fogyasztókat. Valójában a versenyképesség soha nem lett erősebb a protekcionizmus révén. Brüsszelnek tanulnia kellene a történelemből, és jobban kellene összpontosítania a Pekinggel folytatott kereskedelemből származó lehetőségekre.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)