Az Energiaintézet friss jelentése szerint a fejlődő országok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a szénre, a gázra és az olajra, ahogy az általános energiaigény növekszik, ez pedig azt eredményezi, hogy rekordmagas a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása annak ellenére is, hogy a fejlett országokban növekszik a tiszta energia aránya, írja a The Guardian.
Ez azt jelenti, hogy először emelkedett 40 gigatonnára a széndioxid-kibocsátás.
Klímakutatók eddig abban reménykedtek, hogy az éves kibocsátás 2023-ban tetőzött, és ettől az évtől kezdve a globális fosszilisgazdaság végső hanyatlásba kezdett. Bár a jelentés eredményei csak a 2024-es év felét fedik le, kevés az esély rá, hogy csoda történik a másik felében. A fosszilis tüzelőanyagok tették ki tavaly a világ primer energiájának 81,5 százalékát, ami a jelentés szerint csak csekély mértékben maradt el az előző évi 82 százalékhoz képest, még akkor is, ha a szél- és naperőműparkok rekordmennyiségű tiszta energiát termeltek.
A KPMG és a Kearney tanácsadói által készített jelentés megállapította, hogy a szél- és napenergia 13 százalékkal nőtt tavaly, és 2023-ban elérte az új rekordot, a 4748 terawattórát. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy megfeleljen a világ növekvő primerenergia-fogyasztásának, amely tavaly 2 százalékkal, 620 exajoule-ra emelkedett, és több fosszilis tüzelőanyag-felhasználáshoz vezetett.
Az áttekintés megállapította, hogy a világ gáz iránti igénye 2024-ben változatlan maradt, miközben a szénfogyasztás 1,6 százalékkal, az olajkereslet pedig 2 százalékkal nőtt, és most először érte el a napi 100 millió hordót.
A jelentés szerint Indiában a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása 8 százalékkal nőtt tavaly, ami megfelel a teljes energiaigény-növekedésnek. Ez azt jelenti, hogy Indiában most először több szenet használtak fel, mint Európában és Észak-Amerikában együttvéve.
Európában a fosszilis tüzelőanyagok aránya az ipari forradalom óta először csökkent a primerenergia-felhasználás 70 százaléka alá a kereslet csökkenése és a megújuló energia arányának növekedése miatt.
Európa gázkereslete csökkent igazán jelentősen, mióta Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, ami az Európába irányuló vezetékes gázimport összeomlását okozta. A jelentés szerint a teljes gázkereslet 2023-ban 7 százalékkal esett vissza az előző évi 13 százalékos visszaesés után.
