A törökbecsei község északi részén, a várostól mintegy 20 kilométerre található Beodra, mellette közvetlenül Karlova. 1946-ban a két falu egyesült, és nevük Novo Miloševo lett. Magyarul ez Beodra. Valaha magyar grófok és arisztokraták éltek itt, és innen származik a James Bond karakterét ihlető hármasügynök, Duško Popov is.
Beodrai riportunkat egy Bosch-szervizben kezdjük – ezen keresztül jutunk be egy Európában egyedülálló múzeumba. A legtöbben traktormúzeumnak mondják a mintegy 1700 négyzetméteren elterülő kiállítóteret, de a szervíz és a múzeum tulajdonosa, Čedomir Žeravica szerint több annál, a neve pedig Žeravica Múzeum.
A történet a hetvenes évek elején kezdődött: Milivoj Žeravica, Čedomir édesapja ekkor döntötte el, hogy vásárol magának egy 1924-es Fordson 10-20 HP-es traktort, amilyen a faluban az elsők között volt az édesapjának is. Kragujevacon talált egy ilyen modellt – ez áll a múzeum bejáratánál. Ekkor döntötte el, hogy megmenti a régi traktorokat az utókornak, végül 15-öt sikerült megszereznie, és kezdetben egy pajtában tartotta ezeket.
Milivoj Milorad nevű fia a családi mezőgazdaságot vitte tovább, Čedomir pedig a műhelyt vette át, amely 1981-ben lett Bosch-műhely. Bár édesapjuk gyűjtőszenvedélye miatt kezdetben voltak súrlódások családon belül, Milivoj Čedomirt is megfertőzte, neki köszönhetően 1991-től bárki megtekinthette a gépeket, 2003-ra pedig hivatalosan is múzeumi anyag lett a családi gyűjteményből.
A falakon belül és az udvaron is főleg a XX. század első felében gyártott traktorok vannak, és az 1920-as években megjelenő amerikai gyártmányok szinte mindegyike fellelhető itt: Fordson, McCormick, Case, de a legrégebbi egy 1920-ban gyártott Hart-Parr 30-as. A traktorok mellett mezőgépek is vannak, a legrégebbi gép pedig egy 1884-es angol Ruston, Proctor & Co gyártmányú gőzgép. Legtöbbjük jó állapotú és még működőképes.
Nem csak nagy gépeket ment meg az enyészettől ez a múzeum. A tárgyak gyűjtése spontán alakult ki a helyiek között, így a csarnok erkélyes emeleti részén mintegy 40 régi mesterséget is megidéznek: berendezett kalapos-, cipész- és takácsműhely, valamint egy régi tanterem is várja a látogatókat, de a szűcs, a szódás, a kovács, a kádár, a bognár és számos más mesterség munkájával is meg lehet itt ismerkedni. A kiállítóterem másik szegletében oldtimerek, régi motorkerékpárok, biciklik, babakocsik, rádiók, órák, hangszerek, társasjátékok stb. idézik meg a régi időket.
„A legnagyobb büszkeségünk az, hogy itt minden a volt Jugoszlávia területéről való. Szeretnénk majd ennek az országnak is egy külön múzeumot szentelni az ott gyártott termékekből, a csokoládéktól kezdve az egészen nagy gépekig” – avat be a terveibe Čedomir.
Mivel itt minden tárgynak „családja” és története is van, ezeket a gyerekek is örömmel hallgatják, és nekik műhelymunkákat, versenyeket is szerveznek. Tavaly 7500 gyereklátogatója volt a múzeumnak, szeptember második szombatján pedig, a múzeum napján különleges, ingyenes programokkal is várják őket.
Az igazi James Bond nyomában
A múzeumban két emlékhelyet is kialakítottak. Az autentikus ház egyik szobájában Čedomir nagybátyja, Ranko Žeravica emléke előtt tisztelegnek, aki minden idők legjobb kosárlabdaedzője volt a valamikori Jugoszláviában. A másik kiállítóteremben a második világháború hármasügynökének, Duško Popovnak állítanak emléket, aki ugyan Titelen született 1912-ben, de apai nagyapja, akinél gyerekkorában sokat vendégeskedett, a faluban volt kereskedő – abban a Žeravica család által megvásárolt családi házban, ahol ma a múzeum áll. Egy íróasztal, fényképek, újságokcikkek és családi ereklyék idézik meg annak a férfinak az emlékét, akinek élete mintául szolgált Ian Flemingnek a 007-es ügynök megformálásához.
De ki is volt a valódi James Bond?
Duško Popov jogi tanulmányait Németországban folytatta, ezekben az időkben találkozott először a zsidógyűlölettel, a nyilvános zaklatással és megalázással – ez adta meg a végső lökést ahhoz, hogy ügynöknek álljon. Ekkor, a második világháború kitörésekor Dubrovnikban volt ügyvédi irodája, nagyapja ugyanis a beodrai bolt kirablása után ide tette át székhelyét. Amikor a németek és a britek kémeket kezdtek toborozni, belépett Hitler katonai hírszerző szervezetébe, az Abwehrbe, majd a briteknek is felajánlotta a szolgálatait. A náci németekkel elhitette, hogy az ő emberük, ám valójában mindvégig a briteknek szállított létfontosságú információkat. Így lett a fiatal, gazdag szerb üzletember kettős ügynök (egyes források szerint a jugoszláv hírszerzésnek is dolgozott), akit a németek Ivannak, a britek Triciklinek neveztek – egyesek szerint azért, mert nagyon ügyesen folytatott ,,szerelmet” egyszerre két nővel is, ennél azonban valószínűbb az a változat, hogy azért lett Tricikli a neve, mivel két alügynököt is beszerveztek mellé, így ők úgy működtek együtt, mint egy háromkerekű bicikli. Temérdek információt és ugyanannyi dezinformációt juttatott el a megfelelő helyekre, nagy szerepe volt a D-Day sikerében, és kis híján megakadályozta a Pearl Harbor-i támadást is. A háború után megkapta a Brit Birodalom Érdemérmét.
Nők, autók, kaszinók
Fleming, a James Bond-könyvek szerzője az MI-6-nak dolgozott a második világháború során, és az volt a feladata, hogy kövesse ennek a karizmatikus figurának az életét, aki életveszélyes küldetésekben vett részt. Ahogyan a filmbéli James Bond, úgy Popov is szerette a nőket és az autókat, ez utóbbiból mindig volt legalább húsz példánya. Fleming a Casino Royal című regényében Lisszabonban megtörtént valós eseményeket idéz meg, amit Popov is megerősít a Tricikli-kód című könyvében.
„Tudtam, hogy a brit titkosszolgálat hisz bennem annyira, hogy rám bízzon 80 ezer dollárt, annál is inkább, mert azok a titkok, amelyek a fejemben voltak, egészen biztosan többet értek ennél” – írta. Könyvében arra is kitér, hogy mit gondol arról, miszerint Fleminget az ő kalandjai ihlették meg. „Erősen kétlem, hogy ha véletlenül létezett volna, Bond ügynökként megért volna 48 óránál többet.”
Ornitológus és egy telefonszám?
Fleming nagyon szerette a madarakat, így lett egy ornitológus után hőse neve James Bond. A 007-es történetétől Ivana Zec, a Žeravica Múzeum kusztosza mesélte, hogy Fleming többször is láthatta azt a telefonszámot, amit Popov gyakran tárcsázott akkor, amikor tanácsra volt szüksége. Ilyenkor a Belgrádban élő nagybátyját hívta, az ő telefonszámának az utolsó három számjegye volt a 007. A férfi a telefonban állítólag így mutatkozott be: „A nevem Popov, Milorad Popov!”
Kémkedés és ellenkémkedés
Popov mindig büszke volt Jugoszláviára és szerb származására. A második világháború után néhányszor ellátogatott Belgrádba, de Popovnak nem tetszett Tito rezsimje, ezért egyre ritkábban jött haza. 1974-ben fedte fel magát, addig a családja sem tudta, mivel foglalkozott a háború alatt. Kémkedés és ellenkémkedés című életrajzában, amelynek kiadását a CIA megpróbálta megakadályozni Amerikában, John Edgar Hoovert, az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatóját ostobasággal vádolta, amiért nem vette komolyan a Pearl Harbor elleni támadásról szóló jelentését.
Az igazi 007-es ügynök 1981-ben hunyt el Londonban. A háború után kétszer nősült, négy fia született, az ő beleegyezésükkel nyílt meg 2018-ban az apjuknak szentelt múzeum.
A Žeravica Múzeum a Bosch-szerviz nyitvatartása idején, azaz munkanapokon 8 és 16, szombaton 8 és 13 óra között látogatható, ezeken az időpontokon túl előzetes bejelentkezés alapján is van mód csoportos látogatásokra.