A költségvetés idei módosításával jelentős mértékben megemelték a Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Iroda (BIA) számára előirányzott kereteket, míg az oktatásra és a kultúrára szánt forrásokat csupán szimbolikus összeggel emelték – számol be a Danas.
Mint a lap rámutat, a közvélemény egy részének az a véleménye, hogy a titkosszolgálatba való növekvő beruházás annak a jele, hogy a hatalom az állampolgárok növekvő elégedetlensége miatt egyre jobban támaszkodik a biztonsági szolgálatokra.
„Miközben a BIA nemrég környezetvédelmi aktivistákat, popénekeseket, színészeket tartóztatott le, addig egyre több pénz jut ennek a szolgálatnak, tevékenysége pedig egyre kevésbé titkos, így lassan elvész a különbség a Belügyminisztérium (MUP) és a BIA között” – írja a Danas.
Predrag Petrović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatási igazgatója kiemeli, hogy 2016-tól napjainkig a BIA költségvetése szinte megduplázódott.
„Ezt a pénzt elsősorban technológiai korszerűsítésre fordítják, ami érthető, hiszen az ezekben a szférákban használt technológiák nagyon gyorsan fejlődnek és meglehetősen drágák. A pénz egy részét azonban az ott dolgozók hűségének megvásárlására fordítják, fizetésemelésen keresztül” – mondja Petrović.
Megjegyzi, ez nem lenne probléma, ha a BIA valóban a nemzetbiztonság védelmével foglalkozna.
„A BIA foglalkozhatna a lítium-kérdéssel, de nem úgy, hogy letartóztatja és megfélemlíti a tiltakozó embereket, hanem úgy, hogy figyelembe veszi, mire mutatnak rá az aktivisták, mint potenciális környezeti veszélyre” – tette hozzá Petrović.
Ami a čačaki és szabadkai gazdák letartóztatását illeti, azt mondja, hogy az illegális, és kívül esik a BIA hatáskörén.
„A gazdálkodók letartóztatása teljesen törvénytelen, és nem volt helye a BIA-nak fellépni. Azok az emberek már többször tárgyaltak a kormánnyal, és amiben megállapodtak, az soha nem teljesült. Teljesen jogosan folyamodtak tiltakozáshoz” – mutat rá Petrović.
A BIA hatásköre már nem egyértelmű
„A BIA által készített listákon nem szerepelnek olyan személyek, akik valóban veszélyeztetik az ország biztonságát, hanem csak olyanok, akik nyilvánosan kritizálják a rezsimet, erre volt példa a kilencvenes években, de korábban is. Ez a doktrína. Ezt a narratívát Aleksandar Martinović mezőgazdasági miniszter táplálja, aki legitimálja a BIA tevékenységét, mert aki lázad, azt az állam ellenségének nyilvánítják” – zárta a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatási igazgatója.
