Azok a Topolya község területén élő gazdák, akik tanúsítvánnyal rendelkező maggal vetették be földjeiket és betartották az öntözésre és növényvédelemre vonatkozó javaslatokat, átlagban holdanként 500 eurót fektettek be, amiből az aratás után mintegy 300 euró térült meg, vagyis ez a számítás alapján holdanként 200 euró mínuszuk keletkezett. Azoknak, akik még bérleti díjat is fizetnek, ehhez további 250 euró társul, jelentette ki a Magločistač portálnak Gojko Grgić, aki a Topolya melletti Karađorđevo faluban gazdálkodik.
Idén 20 hektárnyi területet művelt meg, amelyet búzával, árpával, napraforgóval és kukoricával vetett be, és mint mondja, mindegyik rosszul termett, de a szárazság miatt a kukoricával járt a legrosszabbul.
„Az idei számítás katasztrofális. A búza és az árpa nagyjából nullán van, a napraforgóval mínuszban vagyok, a kukoricáról meg jobb nem is beszélni. A hozam az átlagosnak mindössze a tíz százaléka volt” – magyarázta Grgić és hozzátette, a globalizáció tovább súlyosbítja a helyzetet.
„Ma már minden irányból érkezik a búza. Valamikor elképzelhetetlen volt, hogy ukrán, vagy orosz búzát hoztak be, de most ez kerül Karađorđevóra is. Ami a napraforgót illeti, az egy külön mese, és ennek árát is néhány ember határozza meg, de a búza és a kukorica árát globális szinten szabják meg” – mutatott rá.
Elmondása szerint az állami támogatás nagyon jól jön, de ebben a pillanatban még az állam sem tehet túl sokat a gazdákért.
Azt azonban kiemelte, a szubvenciók tekintetében is az államnak jobban kellene becsülnie azokat a gazdákat, akik becsületesen fizetik a nyugdíj- és egészségbiztosítást.
