Az új gazdaságfejlesztési tervről, a tanárok sztrájkjáról, valamint a költségvetésről és a szankciókról is beszélt Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Napindító műsorában. A beszélgetés egyik kérdése a szabadkai Majsai úti körforgalom kérdése volt, ami, mint azt Pásztor Bálint kifejtette, meg fog valósulni.
„Úgy tűnik, hogy ez elkezd megvalósulni a közeljövőben, aminek azért örülök, mert ez egy olyan projektum, amelyet kizárólag a VMSZ hangoztatott nagyon kitartóan, és ennek az állhatatosságnak a következménye az, hogy úgy tűnik, lesz is a dologból valami. Vannak más, Szabadkán kívüli infrastruktúra fejlesztési projektumok is, valamint a gazdaságfejlesztést is említettem, és a Prosperitati Alapítványt, ahol tavaly év végén lezárult egy ciklus, és elindult, most már a 10 év azt követően, hogy az első pályázatok megjelentek. A lehető legközelebbi jövőben elkezdjük ráncfelvarrni ezt a gazdaságfejlesztési tervet, ami azt jelenti, hogy egy újabb változat fog belőle készülni, aminek a célja, hogy egyetemi tanárokkal, szakemberekkel kidolgozzuk a következő ilyen tervet, amely új kihívásokra adna választ” – mondta Pásztor Bálint kiemelve, hogy komoly terveik vannak a tekintetben is, ahogy megszólítsák azokat, akik elhagyták Vajdaságot, lehetőséget biztosítsanak a hazatérésre a számukra.
„A Prosperitati Alapítvány pályázatainak köszönhetően láthattuk azt, hogy van egy hazatérési szándék és hajlam sokakban. Nagyon sokan a kezdő vállalkozók számára kiírt pályázatok következtében meg a házvásárlási pályázatok következtében az elmúlt években is hazajöttek” – tette hozzá. Pásztor Bálint elmondta, hogy az, hogy milyen évre lehet számítani, az egy rajtuk kívül álló dolog, hiszen az, hogy a szerbiai belpolitikában mi történik, arra nehezen tudnak hatni.
„Ez az országos pártok viselkedésén, hozzáállásán is múlik, tehát például lesznek-e választások, vagy sem, és ehhez hasonló dolgok. Ha lesznek, akkor mi megmérettetjük magunkat, ha pedig nem, akkor ez a nyugodt munkának az időszaka lesz” – mondta.
Hogy mikor készül el a szabadkai Majsai úti körforgalom, valamint az új gazdaságfejlesztési terv, mint mondta, nem tudja pontosan.
„A VMSZ-ben mi soha nem a felelőtlen ígérgetésnek voltunk hívei, úgyhogy én nem szoktam határidőket mondani, de azt gondolom, hogy mindannyian elégedettek lehetünk, amennyiben ez az idei évben megvalósul. Ami a gazdaságfejlesztési tervet illeti, ez bonyolultabb kérdés, mivel ezt nem szabad összecsapni, nem lehet egy fércmunka” – tette hozzá. Kiemelte, hogy mivel a VMSZ megbecsült szereplője a szerbiai belpolitikának, így lehetőség nyílt arra, hogy az év végén több önkormányzat is, köztük Magyarkanizsa és Zenta is pénzt kapjon a költségvetési tartalékokból. Zenta esetében 100, Magyarkanizsa esetében 50 millió dinárról van szó, Zentán a közműszolgálatok minőségének javítására fordítják a pénzt, Magyarkanizsán pedig az IPA-pályázatok esetében nyújt majd ez az összeg segítséget.
A Vajdasági Magyar Szövetségének elnöke a Szerbiai Kőolajipari Társaság ellen irányuló szankciókról is beszélt.
„Azt gondolom, amit gondoltam 2007-ben és 2008-ban is, és éppen ezt gondolta a Vajdasági Magyar Szövetség is, ezért nem szavaztuk mi meg azt a törvényt a parlamentben akkor, most már közel 18 évvel ezelőtt, amivel a Szerbiai Kőolajipari Társaságot, mi akkor úgy fogalmaztunk, hogy odaajándékozták Oroszországnak, hiszen 400 millió dollár volt az ára, ami messze a piaci érték alatt volt akkor. Fontos hozzátenni, hogy akkor Boris Tadić volt a köztársasági elnök, és Vojislav Koštunica a miniszterelnök, a Szerb Haladó Párt meg sem alakult még akkor, de ezt csak azért mondom, hogy időkoordináta rendszerben el tudjuk helyezni azt, hogy kinek köszönhető volt a döntés, amelyet a VMSZ nem támogatott, nem szavazott meg” – emelte ki, hozzátéve, hogy a szankcióknak nem Szerbia volt a céljuk, és a megoldáson dolgoznak az országok.
Nem tarthat a sztrájk örökké
A pedagógusok tüntetéséről elmondta, hogy a tüntetés mindenkinek alkotmányos joga, azonban fontos belegondolni a diákok helyzetébe is, akiknek be kell hozniuk ezt a lemaradást. Reagált arra is, hogy korábban Miloš Vučević azt mondta, hogy a tüntető pedagógusok elveszíthetik a munkájukat.
„Nekünk, akiknek gyermekünk van középiskolai vagy általános iskolai oktatásban, nem tetszene, hogy nem részesülne oktatásban hónapokon át. Ki fogja ezeket a kimaradásokat behozni? Azt gondolom, teljes mértékben emberi és érthető a miniszterelnök reakciója, de ehhez hozzá kell tenni, hogy nem csupán fenyegetőzött, hanem leült tárgyalni a szakszervezetek vezetőivel. Úgy látom, hogy lesz megoldás, el tud kezdődni majd a második félév. Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal sor került a pedagógusok tüntetésére, és minden esetben született megoldás, biztos vagyok abban, hogy most is megoldás fog születni. Nyilván a tanárok nagy része is szeretné a munkáját végezni, a diákok, nem állítom, hogy szeretnének tanulni, hiszen mi sem szerettünk annak idején, de tudják ők maguk is, hogy az az érdekük, hogy ne legyenek nagy kimaradások. Gondoljanak csak bele azok helyzetébe, akik az idén fognak érettségizni, vagy első osztályba járnak” – fejtette ki, kiemelve, hogy nem tarthatnak örökké a tüntetések.
