Március 14-ét π-napnak is szokás nevezni a hónap és a nap számokban kifejezett (3/14) olvasata alapján. Angolul ráadásul a pie (pite) szónak a kiejtése is megegyezik a π száméval, és mivel általában kerek pitéről van szó, még szorosabban kapcsolódik a π számhoz: ez a végtelen tizedestörttel megközelíthető irracionális és transzcendens szám ugyanis a kör kerületének és átmérőjének a hányadosa – amint azt fenti illusztrációnk is mutatja: π = C/d.
Az érdekes matematikai fogalmak kedvelői nem mulasztották el felfedezni, hogy a π „dátumalakja” megegyezik Albert Einstein születésnapjával (1879. március 14.), aki sok izgalmas matematikai és fizikai képletet hagyott a világra.
Az idén pedig meg is pecsételődött ennek a dátumnak a fizikához fűződő kapcsolata: 2018. március 14-én halt meg Stephen Hawking, a „mindenség elméletének” kiemelkedő kutatója. Hawking napra pontosan 300 évvel Galileo Galilei halála után született 1942. január 8-án. (Haláláról elsőként a Szabad Magyar Szó számolt be ma hajnalban magyar nyelven.) Einstein és Hawking munkássága rengeteg szálon kapcsolódik egymáshoz. És nemcsak azért, mert Hawking már a középiskolában az Einstein becenevet kapta társaitól.
A π matematikába való beépülése belevész a tudománytörténet ködébe, de az arab kalifák szolgálatában álló perzsa al-Hvárizmi (élt 780–850, akinek nevéből az algoritmus szó is származik, könyvének címéből pedig az algebra szó) egyike volt azoknak az első matematikusoknak, akik megfejtették a kör „kiszámíthatóságát”. (Fenti illusztrációnk a Muzulmán hagyaték c. honlapról származik.)
