A brit rendőrség közölte, hogy gyilkosságként kezeli az ismert orosz üzletember, Nyikolaj Gluskov halálát. A BBC tudatta, hogy a délnyugat-londoni otthonában holtan talált 68 éves férfi nyakán fojtogatás nyomait találták.
Gluskov Vlagyimir Putyin ellenfelének számított: a több mint egy évtizede Nagy-Britanniában élő üzletember a 2013-ban gyanús körülmények között elhunyt Borisz Berezovszkij barátja volt, s többször is tanúskodott azokban a perekben, amelyeket Berezovszkij indított a Putyin-hű milliárdosként számon tartott Roman Abramovics ellen.
Amikor Berezovszkij 2013-ban (a hivatalos változat szerint) öngyilkosságot követett el, Gluskov közölte: biztos abba, hogy barátját meggyilkolták. „Egészen más információim vannak, mint amelyeket a média közölt” – mondta akkor.
A brit hatóságok pénteken közölték: semmi sem utal arra, hogy Gluskov március 13-ai megölése kapcsolatban lenne a március 4-i salisbury merénylettel, melynek során ismeretlen tettesek idegméreggel mérgezték meg a volt orosz-brit kettősügynököt, Szergej Szkirpalt és 33 éves lányát.
Gluskov hosszú ideig együtt üzletelt Berezovszkijjal, s hazájában börtönbüntetésre ítélték, amiért az Aeroflot légitársaság igazgató-helyetteseként állítólag több mint százmillió dollárnyi összeget sikkasztott. Gluskov tagadta a vádakat, és politikai hátsó szándékot sejtett elítélése mögött.
Ugyanakkor Moszkva és a Nyugat közötti viszony egyre feszültebbé válik azt követően, hogy bebizonyosodott: az egykori kettős ügynököt, Szergej Szkripalt és lányát Nagy-Britanniában olyan szerrel mérgezték meg, amely egyértelműen Oroszországhoz köthető.
Theresa May miniszterelnök a hét elején, a londoni alsóház képviselőit tájékoztatva jelentette be, hogy a brit szakértői vizsgálat megállapítása szerint az elkövetők orosz fejlesztésű, fegyverekben is használható minőségű idegmérget használtak Szkripal, az orosz katonai hírszerzés volt ezredese, a brit külső hírszerzés (MI6) egykori ügynöke és lánya megmérgezéséhez. May közölte: a brit kormány nagyon valószínűnek tartja, hogy a támadás mögött Oroszország áll.
A mérgezéses gyilkossági kísérletre válaszul a brit kormány kiutasította a londoni orosz nagykövetség 23 olyan diplomatáját, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytatnak Nagy-Britanniában, emellett felfüggesztett minden tervezett magas szintű kétoldalú diplomáciai érintkezést Oroszországgal.
Oroszország brit diplomaták kiutasításával válaszol arra, hogy 23 orosz külszolgálati tisztségviselőnek el kell hagynia Nagy-Britanniát a Szkripal-ügy miatt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Asztanában.
Lavrov szerint a Szkripal-féle mérgezés egy újabb „kérlelhetetlen és igazolhatatlan oroszellenes játszma”
Boris Johnson brit külügyminiszter pénteken kijelentette: a brit kormány véleménye szerint „elsöprően nagy valószínűséggel” Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése volt, hogy „a II. világháború óta első ízben idegmérget használjanak Európában”.
Johnson leszögezte: Nagy-Britanniának nem az orosz néppel, nem a Nagy-Britanniában élő oroszokkal, hanem „a Putyin vezette Kremllel” van vitája.
Sokkolónak és megbocsáthatatlannak minősítette a Kreml szóvivője, hogy Boris Johnson brit külügyminiszter a Szkripal-üggyel összefüggésben szóba hozta Vlagyimir Putyin nevét.
„Több szinten és több szituációban közöltük már, hogy Oroszországnak nincs köze ehhez a történethez. Bármilyen utalás az elnökünkre vagy az ő említése (ezzel az üggyel kapcsolatban) nem más, mint a diplomácia szempontjából sokkoló és megbocsáthatatlan magatartás” – jelentette ki Dmitrij Peszkov szóvivő az Interfax hírügynökségnek.