A nyílt párbeszéd hiánya, a szabad sajtó és a kritikai gondolkodók elhallgattatása, és az eddig megvalósított szabadságjogok eltiprása volt jellemző Szerbiában 2017-ben – jelentette ki Vesna Petrović, a belgrádi Emberi Jogi Központ programigazgatója.
„Mindezzel együtt gyakran támadások is érték azokat, akik a szerb társadalom jövőjét másként látják, és nem támogatják feltétel nélkül a hatalmi struktúra döntéseit és lépéseit” – mondta Petrović a belgrádi Sajtóközpontban azon a rendezvényen, amelyen az Emberi Jogi Központ tavalyi évre szóló jelentését ismertették.
A jelentésben rámutattak, hogy az elmúlt évben a szerb politikai életre azok a témák voltak jellemzők, melyek már évek óta megterhelik Szerbia politikai színterét, és amelyek hatással vannak az ország uniós integrációjára.
Ezek közül első helyen szerepel a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd, valamint az eurointegráció, az ország külpolitikai és regionális együttműködési irányvonalainak a meghatározása. Belpolitikai szempontból pedig a múlt évet az elnökválasztás, a kormányalakítás, és a már elfogadott stratégiák és akciótervek által előirányozott reformok végrehajtása határozták meg.
A tavalyi évben jelentős volt az igazságügy alkotmányos reformja, melynek eredményeként a bíróságoknak szabad, politikailag független intézményekké kellene válniuk.
Dušan Pokuševski, az Emberi Jogi Központ kutató munkatársa azonban azt mondta, gyanakszik, hogy a hatalom őszinte szándékkal akarja-e végrehajtani a reformokat, ugyanis az Igazságügyi Minisztérium módosító indítványa, illetve a minisztérium illetékeseinek viszonyulása a szakmai szervezetekhez nem erről tanúskodik, miután a szervezetek javaslatait elutasították.
A sajtó helyzetéről Ivan Protić beszélt, aki rámutatott: 2017-ben egyre inkább elfojtották a sajtószabadságot, az újságírók pedig egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerültek.
„Két nagyon negatív jelenség is tapasztalható volt: az egyik az újságírók emberi jogainak a megsértése, a másik pedig a médiaközönség jogainak a csorbítása. Ez utóbbi elsősorban a kormányközeli médiumokra jellemző, melyek számtalanszor megsértették a szakmai kódexet” – mondta Protić és hozzátette: büntetlenül harapódzott el az újságírók elleni erőszak, a nyomásgyakorlás és a munkájukban való akadályoztatás, ugyanakkor a bírósági védelem elmaradt, a múlt században meggyilkolt újságírók ügyében folytatott nyomozások és ítélethirdetések pedig még 2017-ben sem fejeződtek be.
Protić rámutatott: a médiumok zömét a hatalom az ellenőrzése alatt tartja és azt saját propagandájára használja. Szakmai szempontból csak nagyon kis számú médium végzi munkáját megfelelően, azokra viszont folyamatosan nyomást gyakorolnak és azzal vádolják őket, hogy az állam ellen dolgoznak.
„A legrosszabb – és ezzel nemcsak az újságírók, hanem a médiaközönség jogait is megsértik – az az, hogy bulvárosítják a sajtót, ennek pedig súlyos következményei lesznek. Az pedig külön aggodalomra ad okot, hogy a kormányközeli sajtó félelmet és pánikot kelt a polgárok körében az olyan hírekkel, melyek a Szerbia elleni támadásokkal, az ország elleni külső és belső összeesküvésekkel riogatnak” – figyelmeztetett az újságíró.
Protić ismertette, hogy 2017-ben 84 esetről tud, amikor újságírót ért támadás, ebből tizennyolc testi bántalmazás volt. Legtöbbször azokat az oknyomozó újságírókat érte inzultus, akik a szervezett bűnözés, vagy a korrupció felgöngyölítésén dolgoztak.
Az Emberi Jogi Központjának jelentésében a gazdaságról szóló fejezetben pedig megállapítják, hogy mintegy félmillió polgár számára még az alapvető megélhetéshez szükséges feltételek sem biztosítottak. Annak ellenére, hogy egyes közgazdászok pozitívan értékelik a kormány reformjait, 2017-ben a vártnál sokkal kisebb mértékben növekedett a gazdaság, és jelentős a gazdasági lemaradás a régió országaihoz viszonyítva.
A nyitóképen Vesna Petrović, forrás: N1
