Ferenc pápa húsvéti halála után, amelyet egyébként nem a légúti betegsége, hanem agyvérzés okozhatott, a nemzetközi sajtó is elkezdett cikkezni a potenciális utódokról, írja hírösszefoglalójában a Szegeder.
A Guardian kilenc jelöltet sorol fel, amelyek között a 72 éves Erdő Péter bíboros is szerepel. Megjegyzik, hogy a szigorúan titkos pápai konklávé kimenetelének megjósolása szinte lehetetlen, mivel a bíborosok álláspontja az egymást követő szavazások során változik, és egyesek megpróbálják kijátszani a rendszert, hogy befolyásolják az általuk preferált – vagy kevésbé preferált – jelöltek esélyeit. A legutóbbi, 2013-as konklávén is kevesen jósolták meg, hogy Jorge Mario Bergoglio lesz megválasztva Ferenc pápaként.
Egyébként Erdő nem a legidősebb a felsoroltak közül, a guineai Robert Sarah 79 évesen került fel, a legfiatalabb jelölt pedig az 59 éves portugál José Tolentino Calaça de Mendonça. A bíborosok listája sokféle irányt képvisel és etnikailag is változatos: van köztük olyan, aki az első fekete, vagy épp az első ázsiai pápa lenne megválasztása esetén.
„A konzervatívok egyik vezető jelöltje, Erdő határozottan kiállt a hagyományos katolikus tanítások és tanítások mellett. Nagy elmozdulást jelentene Ferenc megközelítésétől. Széles körben nagy értelmiséginek és a kultúra emberének tartják. Erdő volt a néhai George Pell bíboros kedvence, aki úgy vélte, hogy ő állítaná helyre a jogállamiságot a Ferenc utáni Vatikánban. 2015-ben Erdő úgy tűnt, hogy Orbán Viktor nacionalista magyar miniszterelnökhöz csatlakozik, amikor ellenezte Ferenc felhívását, hogy az egyházak fogadjanak be migránsokat” – áll az újság ismertetőjében.
A New York Times hét potenciális jelöltből álló felsorolásában szintén szerepel a magyar bíboros. „A 72 éves Erdő Péter magyar bíboros, kánonjogi szakértő várhatóan az első számú esélyes lesz azon bíborosok között, akik visszavágynak II. János Pál és XVI. Benedek pápák konzervativizmusához” – olvasható a cikkben.
Felidézték, II. János Pál 2002-ben nevezte ki Erdőt esztergom-budapesti érsekké, a következő évben pedig bíborosi kalapot adott neki, amivel – 50 évesen – az akkori legfiatalabb bíborossá vált. 2006 és 2016 között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöki tisztét töltötte be. Több könyvet is írt, és beszél vagy ért angolul, franciául, németül, olaszul, oroszul és spanyolul is.
A cikk szerint a bíborost ügyes diplomatának tartják, aki képes hidakat építeni a latin-amerikai és afrikai katolikusokkal, és jól szót ért más vallási csoportokkal is. Emellett „gyakran részt vett holokauszt megemlékezéseken, és zsidó vezetők szerint a támogatása kulcsfontosságú volt a szélsőjobboldal erősödése és a növekvő antiszemitizmus idején Magyarországon”.
Megemlítették még, hogy felszólalt az elvált katolikusok áldozása ellen, és a migránsok befogadását sem támogatta. Egy 2019-es interjúban arról beszélt, hogy az egyre inkább szekularizálódó világban „őrizni kell a hagyományos keresztény hit lángját”.
Ferenc pápáról sokan megemlékeztek halála után, köztük Erdő Péter is. „Ferenc pápa mindjárt a megválasztása után hangsúlyozta, hogy az egyház »úton lévő« egyház. A másik jelszava az volt: »ascoltare«, vagyis »meghallgatni«, »ráhallgatni a környező világra«, az egyházra, az egyes emberek a problémáira” – idézte szavait az MTI.
Erdő fontosnak nevezte a teremtett környezet védelmét, ami az egyház tanításában szintén korábban is jelen volt, de Ferenc pápa tanításában külön hangsúlyt kapott. A bíboros kiemelte azt is, hogy Ferenc pápa különös figyelmet fordított a periférián élőkre, mind a társadalom, mind a világ perifériáján élőkre, akikkel mások alig tartanak kapcsolatot. „Tehát ő szerette átlépni a falakat, szeretett ajtókat nyitni.”
Erdő Péter (Fotó: Wikipédia)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
