„A nemzeti kisebbségi tanácsok szerepe a szerbiai parlamenti választásokon: áldás vagy átok a választási etnobiznisz elleni harcban?” címmel jelent meg dr. Beretka Katinka egyetemi docens tanulmánya a Regio folyóirat 2025/2-es számában.
A szerbiai nemzetiségi önkormányzatok, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai a szövetségi állam felbomlása után a szerbiai alkotmányos rendben jelentek meg (2006) a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak érvényesítése eszközeként az Alkotmányban explicit verbis rögzített négy területen: ezek a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat. Ennek megfelelően a nemzeti tanácsok elsősorban és kizárólag a kulturális autonómia testületeként működnek, pontosabban működhetnének. Ezért is vitatható a nemzeti kisebbségi tanácsok bevonása az általános választási folyamatokba, ugyanis a választási törvény módosításával a 2020. évi parlamenti választásoktól kezdve a nemzeti tanácsok véleményezhetik az egyes nemzetiségi (értsd kisebbségi, etnikai) választási listákat, ezzel segítve a Köztársasági Választási Bizottság munkáját az etnobiznisz elleni harcban. Erre elsősorban azért volt szükség, mert nem az adott nemzetiséghez kötődő személyek hol nyíltan, hol burkoltan, már évek óta visszaélnek a nemzeti kisebbségeknek, illetve képviselőiknek garantált kedvezményekkel. A nemzetiségi önkormányzatok hatáskörének kiterjesztése hozzájárult-e a jogbiztonság növeléséhez, az említett visszaélések ki-/visszaszorításához a szerbiai választásokon? Erre a kérdésre keresi a választ tanulmányában a szerző.
A szerbiai választási rendszer ismertetése utána Beretka a nemzeti kisebbségi tanácsok hatásköréről ír a parlamenti választásokon. A 2022. évi népszámlálás eredményei szerint a lakosság 80,6%-a vallotta magát szerb nemzetiségűnek, a maradék 20% pedig megoszlik a más etnikai csoportba tartozók, a nem nyilatkozók vagy a regionális kötődést megjelölők között – a szerző az ebből eredő politikai és demográfiai kontextusról is szót ejt. Az etnobiszniszt három konkrét példával mutatja be, majd a Köztársasági Választási Bizottság 2020 óta alkalmazott kibővített kontrollmechanizmusait értékeli ugyancsak három konkrét eset segítségével.
A választási etnobiznisz elleni harchoz más eszközöket kellene választani az eddigiektől – vonja le a következtetést a szerző. Hogy melyek ezek, az is kiderül az ITT elérhető tanulmányból.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
