A kormány már korábban bejelentette, hogy a minimálbér október 1-jétől emelkedik: a munkaóra 308 helyett 337 dinár lesz (tehát 29 dinárral több). A 9,4%-os emelésről a Szerbiai Szociális-Gazdasági Tanács ülésén született megállapodás. Az egyhangúlag meghozott döntés azt fogja jelenteni a minimálbérből élő munkavállalók számára, hogy a korábbi 53.592 dinár helyett 58.630 dinárt keresnek, ami valamivel több mint 500 euró.
Andreja Brkić, a Munkaadók Uniója Elnökségének tagja és a Végrehajtó Bizottság elnöke a Blic Biznisnek beszélt azokról a kulcsfontosságú intézkedésekről, amelyeket elfogadtak, illetve amelyek bevezetése folyamatban van.
Elmondása szerint ezek az intézkedések három csoportra oszthatók, és az első a bérek adóterheinek csökkentését célozza.
– Várható a jövedelmek adómentes részének növelése – amelynek alkalmazása 2025 októberétől kezdődne, arányosan a minimálbér 9,4%-os növekedésével. Ezt követné adókedvezmény bevezetése azoknak a munkáltatóknak, akik megtartják a foglalkoztatottak számát, valamint az adómentes összegek növelése az utazásra, étkezésre és útiköltségre. A második csoport a Támogatás konkrét eszközökön keresztül, amely kedvezményes hiteleket irányoz elő mikro- és kisvállalkozások számára állami garanciával, támogatásokat a munkavállalók képzésére és továbbképzésére, valamint az EU versenyképességi alapjainak felhasználását – mondta Brkić.
A harmadik csoportba – Brkić szerint – a rendszerszintű megoldások tartoznak, így a hangsúly a hosszú távú változásokon van: intézkedéseket jelentettek be a feketén történő foglalkoztatás és a betegszabadság visszaélésszerű használata ellen, valamint megkezdődik az oktatási rendszer reformja is, amelyet a gazdaság igényeihez igazítanak.
– Az adminisztratív akadályok eltávolítása helyi szinten szintén a csomag része, mivel éppen ezek a gátak gyakran lassítják a kis- és középvállalkozások fejlődését. Meg kell említeni a belföldi és külföldi befektetők számára egyenlő feltételek biztosítását is – tette hozzá Brkić.
Kétlépcsős emelés
A rendkívüli emelés keretében bemutatták a minimálbér növekedésének ütemezésére vonatkozó javaslatot, amely szerint az emelés két szakaszban történne – először idén októbertől, majd 2026 januárjától, amikor az órabér 371 dinárra emelkedne. A második szakaszról a tervek szerint augusztusban hoznak döntést.
A jelenlegi minimálbér Szerbiában 53.592 dinár (457 euró), amely a 2024. januári 13,7%-os emelés után lépett érvénybe. A tervek szerint a minimálbér 2027 végére, illetve 2028-tól elérné a 651 eurót.
Fontos megjegyezni, hogy a minimálbér nem ugyanannyi minden hónapban. A mértéke az adott hónapban ledolgozott munkaórák, munkanapok számától függ. Azok a dolgozók, akik minimálbért kapnak, a legtöbb pénzt azokban a hónapokban kapják (vagy fogják kapni), amikor a legtöbb munkanap van – ezek idén: január, május, július és október.
Novemberben, 160 ledolgozott óra után, a minimálbér 53.920 dinár lesz, míg a munkáltató teljes adóterhe 83.903 dinárt fog kitenni.
2026 januárjától, amikor a munkáltatókra nehezedő terhek csökkentését is várják, a minimálbérnek 65.296 dinárra (557 euró) kellene emelkednie, míg a teljes munkáltatói költség 101.637 dinárt tenne ki.
– Ami nekem különösen fontos – és a munkáltatóknak is –, ha figyelembe vesszük a 9,4%-os rendkívüli béremelést, valamint a Szerb Köztársaság Kormányának 2026. január 1-jétől javasolt 10,1%-os további növelését, az összesített emelés 20,4% lenne. Éppen ekkora mértékű növekedést javaslunk az adómentes jövedelemrészre is – tehát 28.423 dinárról 34.322 dinárra – mondta a pénzügyminiszter, Siniša Mali az ülésen.
Egy októberi példán keresztül, 184 ledolgozott óra esetén a dolgozó nettó bére 62.008 dinár lesz, az összes adó és járulék pedig 35.181 dinár, így a munkáltató teljes költsége 97.189 dinár.
Ez azt jelenti, hogy a munkáltató minden kifizetett 100 dinár nettó bér után még körülbelül 56 dinárt költ adókra és járulékokra, ami mintegy 56–57%-os terhelést jelent.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltatók valós költségnövekedése mintegy 9%, mivel az órabér emelkedett, és az adók is arányosan nőnek. Bár az állam növeli a munkáltatók számára adómentes részt, ez nem teljesen semlegesíti a költségnövekedést – bár részben kompenzálja azt.
