Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetének a javítása szerepel az első helyen, s ezért is változik majd a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény. Szerbiában az összlakosság tizenhárom százalékát alkotják a nemzeti kisebbségek, s a miniszter szerint a kormány a kisebbségek jogainak javításán dolgozik.
A miniszter kiemelte, hogy a kisebbségek nemzeti tanácsai, amelyekből az országban összesen huszonkettő van, nagyon fontos szerv, mivel a kisebbségek ezeken az intézményeken keresztül vesznek részt a döntésekben, valamint így tudnak élni a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat terén a jogaikkal.
A Magyar Mozgalom részt vesz a nemzeti tanácsi választásokon
Az idén esedékes nemzeti tanácsi választásokon való sikeres szereplés, és ezzel összefüggésben a terepen való intenzívebb jelenlét a Magyar Mozgalom főbb célkitűzései a 2018-as esztendőben, hangzott el egyebek között a szervezet szokásos év eleji sajtóreggelijén. Kókai Péter, a Mozgalom leköszönő társelnöke először is röviden megindokolta tavaly decemberi döntését, mely szerint lemond erről a tisztségéről.
A nemzeti tanácsok törvénytervezetére igen sok kritika érkezett az ellenzéki pártok, valamint a nemzeti tanácsok képviselőitől is, amelyekre Ružić úgy reagált, hogy az újdonságok a tanács munkájának nagyobb fokú átláthatóságra vonatkoznak, valamint arra, hogy megakadályozzák a testületben a túlzott politikai jelenlétet, mivel a nemzeti tanácsoknak az a feladatuk, hogy a kisebbségek rajtuk keresztül valósíthassák meg az oktatás, a kultúra és a tájékoztatás területén az őket megillető jogaikat.
„A nemzeti tanácsok feladata, hogy a gyakorlatban is megmutassák, hogy van kapacitásuk kihasználni azokat a jelentős felhatalmazásokat és lehetőségeket, amelyeket a törvény nyújt, azért, hogy fejlesszék a kisebbségek helyzetét a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén, viszont a nemzeti kisebbségeknek a politikai ténykedésre a politikai arénában van lehetőségük, összhangban az erre vonatkozó törvényekkel” – mondta Ružić, aki kihangsúlyozta, a közvita április 18-ig tart, így mindenkinek van arra lehetősége, hogy ajánljon megoldásokat. A miniszter még hozzátette, a törvénytervezet célja, hogy megszüntesse azokat a hiányosságokat, amelyeket a gyakorlatban lehetett felfedezni: az egyik ilyen például a munkaviszony létesítése a nemzeti tanácsban a mandátum idején, a másik pedig a választói névjegyzék fejlesztése.
MM: Megalázó és elfogadhatatlan a nemzeti tanácsok tervezett módosítása
November közepe óta közvitán van a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslata, amelynek kapcsán a Magyar Mozgalom is közzétette meglátásait, amelyeket az alábbiakban foglaltunk össsze. А közlemény emlékeztet, hogy a szerb kormány államigazgatási és önkormányzati minisztériuma november 27-én bocsátotta közvitára a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának munkaváltozatát.
„A külön választói névjegyzék vezetésének fejlesztésén is dolgozunk, mert az év második felében lesznek a rendes nemzeti tanácsi választások” – közölte a miniszter, aki felszólította a nemzeti kisebbségek tagjait, hogy minél tömegesebben iratkozzanak fel a névjegyzékbe.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, ez a törvény lehetővé teszi, hogy a Szerbiában élő kisebbségi közösség „élete minél jobb legyen, különösen a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás területén”.
Nemzeti Tanácsok-törvénytervezet: Miről tárgyal a VMSZ a miniszterrel?
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának tervezetét bírálta Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke a párt óbecsei székházában. Csonka Áron elmondta, hogy a konzultációk alkalmával nagyon sok javaslat elhangzott, hogyan lehetne jobb a törvénytervezet, de ezek közül egyet sem építettek be, sőt további szigorítások történtek.
„A koordináció találkozóján sikerült hét pontban egységes állásfoglalást megfogalmaznunk. Minden arról árulkodik, hogy közel járunk egy olyan törvényhez, amely lehetővé teszi, hogy Szerbia mindenkinek a hazája legyen, ahol mindenkinek vannak jogai, amit egyébként kisebbségi létben elég nehéz megvalósítani” – mondta Hajnal Jenő a Pannon Televíziónak.
Milan Antonijević, az Emberi Jogi Jogászok Bizottságának (YUCOM) elnöke hangsúlyozta, hogy a szervezet, amely figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek helyzetét, pozitívan értékeli a törvénytervezetet.
„Számos kötelezettséget ró Szerbiára, de egy ilyen törvény egy lépéssel közelebb viheti az országot az Európai Unióhoz” – hangsúlyozta Antonijević, s leszögezte, a legfontosabb, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák majd a törvényt.
Andrea Orizio, az EBESZ szerbiai küldöttségének vezetője pozitívan nyilatkozott a törvénytervezetről, ahogy Tim Cartwright, az Európa Tanács szerbiai küldöttségvezetője is, aki leszögezte, a kisebbségek jogainak növelése nem jelenti a többségi nemzet jogainak csorbulását.
A kisebbségeket az MNT jelöltje képviseli a köztájékoztatási stratégia kidolgozásában
Az év végéig, de legkésőbb a jövő év elején a szerb parlament elé kerülhet a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása – nyilatkozta a Pannon RTV-nek Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A szerbiai nemzeti tanácsok képviselőit fogadta Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter.
Józsa: Lényegesen csökkentené a nemzeti tanácsok hatáskörét a javasolt törvénytervezet
Megalázó és elfogadhatatlan helyzetet teremt a nemzeti tanácsokról szóló legújabb törvénytervezet, amely lényegesen csökkentené a testületek hatáskörét és visszaszorítaná a szerzett jogok mértékét – értékelte Józsa László a Magyar Mozgalom elnökségi tagja, korábbi MNT-elnök keddi sajtótájékoztatóján. A jogszabály tervezete jelenleg van közvitán, a mozgalomnak pedig a szöveggel kapcsolatban komoly észrevételei vannak, amelyek szerintük csökkentenék a kisebbségi autonómiát.
