“Idén már nincs Topolyai Művésztelep.
A több mint hetven éve tartó tradíció akadozása a kilencvenes évek háborús időszakát jellemezte, bár folyama akkor is talált magának medret.
Ma nem tud. Megrekedt. Vezetésének végét kikényszerítették, művészeti tartalmát cenzúra alá vonták, megmaradt gyűjteménye percről percre bomlik.
Az MNT kiemelt országos jelentőségű rendezvénye 2023-ban ünnepélyes keretek között elkapta Topolya község plakettjét kiemelkedő eredményeiért és a közösségért felmutatott önzetlen munkájáért. A díjazás egyértelműen felszínes, a gyakorlatban semmit sem jelentő cselekmény volt.
Talán majd egy másik normalitásban.”
A fenti mondatok Klájó Adrián képzőművésztől, a Topolyai Múzeum volt alkalmazottjától, a Topolyai Művésztelep legutóbbi szervezőjétől származnak, aki tavaly még megszervezte a telepet, az idén erre azonban már nem kapott lehetőséget.
“Nyomásgyakorlásra magam mondtam le a szervezesről, hiszen egyértelművé vált, hogy a község vezetői és a Művésztelep épületét működtető Művelődési Ház vezetősége nem nézte jó szemmel a telep működését illetve a kortárs, gyakran kritikai tartalmakat, így a működtetés értelmét vesztette, hiszen a megalkuvó művészet nem művészet.”, mondta Klájó a Szabad Magyar Szónak. Hozzátette, vérzik a szíve, hogy a jelenlegi vezetés nem látja, mekkora kincse is van, hiszen a Topolyai Művésztelep korábban alakult, mint maga az Akadémia, akinek alapítója is rendszeresen részt vett a művésztelep munkájában. Azt is nehezményezi, hogy egyszerűen nincs megfelelő ember illetve szakmai csapat, aki ezt csinálná, a városvezetésnek pedig ez egyszerűen nem fontos, mert a teret átvették a gasztrofesztiválok és egyéb rendezvények, a kortárs művészet pedig a peremre szorult, s egyszerűen mintha nem lenne rá szükség.
“Elhallgattattak bennünket”
Tavaly, a 71. Topolyai Művésztelep megszervezése apropóján Klájó a Vajdasági RTV-nek nyilatkozva azt mondta: nagymértékű támogatás-megcsappanásokat tapasztalhatunk, komoly galériák és szervezetek idén nem kaptak semmiféle támogatást, illetve ez a mi egyesületünkre is igaz, hiszen egyre kevesebbet és kevesebbet tudunk pályázatokon nyerni,…. és hát, tulajdonképpen ez az önmegtartóztatás azért is van, mert nem is tudnánk vásárolni művészeti anyagot, úgyhogy inkább beszélünk arról, hogy mi ez a krízis, és ebből esetleg hogyan lehetne kijutni, vagy hova tovább innen, mondta akkor Klájó.
Ez a helyzet idén csak fokozódott az országot teljeskörűen érintő válság hatására, hiszen tudjuk, akik tamogatják az egyetemista mozgalmakat még alap működésre sem kaptak támogatást.
Részlet a Vákuum című kiállításról (Fotó: Facebook)
Szavai szerint a Vákuum elnevezésű kiállítás, amely gondolatébresztő szerepet töltött be, nem aratott osztatlan sikert, hiszen, mint mondta, a topolyai közösség nagyon konzervatív és zárkózott. Egyébként a szakmai közönség és a fiatalok körében viszont csakis pozitív visszajelzést kaptak.
Klájó Adrián (Fotó: Magánarchívum)
“Amikor Topolyára kerültem, 25 éves voltam, s valóban szívvel-lélekkel a telepnek szenteltem magam. Az ember örül, amikor az egyetem után rögtön kap munkát. Aztán amikor rákérdeztem, hogy a munkámért – a Topolyai Művésztelep civil szervezet szervezője, hogyan tudnak honorálni, felvettek a Topolyai Múzeumba, így tulajdonképpen két munkát végeztem egy fizetésért. Egyébként a művésztelepi munkát valamikor teljes fizetéssel honorálta a község egy személy részére, amire írásos bizonyítékok is vannak. Erre jött rá a Nagyapáti Kukac Péter képzőművészeti-díj szervezése és zsűrizése is, így tulajdonképpen hármat. Folyamatos egyeztetéseket folytatottam a polgármesterrel, Szatmári Adriánnal és valamikori helyettesével Tomik Nimróddal, újra és újra átbeszéltük mire lenne szüksége a telepnek a normális működéshez, hogy hely kellene, állandó tárlat, a képeknek megfelelő körülmények, s láttam, hogy ezeket ugyan meghallgatják, de a gyakorlatban nem történik semmi, így nemet mondtam, végül – a helyzetet ürügyként felhasználva – a múzeumi állást is elveszítettem”, mondja Klájó. Nem lehet feltétele egy intézményes munkának az, hogy az ember végez-e önkéntes munkát egy civil szervezetnek plusz ingyen szervez a községnek díjátadókat. Ez nevetséges, fogalmaz. A felmondás valódi oka a telep tartalmaival való nem egyezés, a kritikai hangoktól való elhallgatattás, Klájó szerint. Hozzátette, mindennek a tetejére a helyi tüntetéseken való részvétel már csak hab volt a tortán. Ilyen felmondásokat sokat látunk manapság, az enyém is egy ilyen, teszi hozzá.
Felújították a Művésztelep épületét, levendulaszárítónak használják
Klájó kiemelte, 2014-ben Topolyai Művésztelep (amit a civil egyesület képvisel) nevét és renoméját használták fel az IPA pályázathoz. Rámutat, akkor a következőket nyilatkozták a sajtónak: A projektum a Képzőművészet a bácskai régió turizmusának fejlesztésében elnevezésű IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programnak köszönhetően valósulhatott meg, melyben három település, Topolya, Jánoshalma és a Temerini TAKT jutott Európai Uniós eszközökhöz.
A Művésztelep épülete madártávlatból
Topolyán 524 négyzetméter hasznos felületet újítottak fel, és tetőcserére is sor került. Egy multifunkcionális közösségi tér, amely kiállító teremként és vendéglőként is szolgál, nyolc két ágyas, fürdőszobával is ellátott szoba várja az alkotókat, és mindazokat, akik igénybe veszik a létesítményt. Mindezt a munkához szükséges korszerű felszereléssel látták el. Az adaptáció összértéke a korszerű fűtéssel együtt 139 597 euró volt.
Balassa Endre projektmenedzser akkor azt mondta, “a program célja a meglevő művésztelepek felújítása, az egymás közötti kapcsolatok, együttműködések bővítése, kiállítások, alkotótáborok szervezése. Valóságos kihívást jelent, hogy a művészet milyen lehetőséget nyújthat a turizmus fejlesztésében.”, írta meg a Vajdaság Ma.
Zsáki István festőművész, a Telep elnöke sem titkolta akkor örömét, hisz mint mondta, 20 év után végre ismét van egy olyan hely, ahol összejöhetnek a képzőművészek.
Próbáltuk elérni Zsáki Istvánt telefonon több alkalommal, de otthoni számán nem vette fel, az interneten a Topolyai Művésztelep elérhetősége pedig nem létező telefonszám, legalábbis a központ ezt jelzi.
Klájó szerint felháborító és szomorú a jelenlegi helyzet. A telep megmaradt anyaga a Topolyai Múzeum alagsorában, nem megfelelő körülmények között áll, nedves, dohos környezetben, ahol napról napra megy tönkre.
A Művelődési Háznak van használati joga a Művésztelep épülete felett
A plakett Topolya önkormányzatától
Kerestük Topolya önkormányzatát is, Szatmári Adrián, a község elnöke kérdésünkre, amit májusban küldtünk el, miszerint tudomásunkra jutott, hogy a topolyai Művésztelep egy ideje “gazdátlan”, a tulajdonában, illetve a Művelődési Központ tulajdonában lévő épületben pedig nem kerülhetett sor a művésztelep néhány projektjének megvalósítására, a hatalmas mennyiségű alkotást nem megfelelően tárolják és nem sikerült állandó kiállítást sem nyitni, ezzel szemben az épületet ünnepségekre, szülinapokra kiadják, emailben a következő választ kaptuk:
“Kérdésének megválaszolása előtt fontos tisztázni, hogy a „Topolyai Művésztelep” elnevezés két különböző dolgot jelöl és a kettő nem összekeverendő: egyrészt ez a név vonatkozik a Topolyai-tó partján található épületegyüttesre, másrészt egy azonos nevű civil szervezetet is jelöl. Az épületegyüttesre vonatkozóan szeretnénk jelezni, hogy az a topolyai önkormányzat tulajdonában áll, és nem tekinthető „gazdátlannak”. A Művelődési Ház rendelkezik az ingatlan használati jogával. A főépület felújítására 2014-ben, egy IPA határon átnyúló projekt keretében került sor. 2017-ben az önkormányzat teljes egészében újjáépítette a Művésztelepig vezető, közel két kilométer hosszúságú utat. 2020-ban sor került a nyári pagoda felújítására is. A COVID-19 járvány idején, amikor a kulturális rendezvények megrendezése korlátozottá vált, a Művelődési Ház munkatársai megtisztították a főépület körüli, mintegy kétezer négyzetméteres területet, és több mint kétezer tő orvosi levendulát ültettek el. Ez az ültetvény azóta is sok látogatót vonz. A Művelődési Ház szervezésében a Művésztelep helyszínt biztosít különféle kézműves foglalkozásoknak, levendulaszedő akcióknak, koncerteknek, táboroknak, illetve családi eseményeknek is – mindezt a felújított és rendezett környezet teszi lehetővé. Ami a „Topolyai Művésztelep” nevű civil szervezetet illeti: ez egy önálló jogi személy, amely saját vezetéssel és tagsággal rendelkezik. A szervezet működésével, programjaival, valamint jövőbeli terveivel kapcsolatban kérjük, forduljon közvetlenül a szervezet képviselőihez, akik érdemben tudnak tájékoztatást adni.”
Leszedték a művésztelep alkotásait a falakról
Klájónak egyébként szervezőként az volt a dolga, hogy a civil szervezet nyári találkozóit megszervezze és pályázatokat írjon, kommunikáljon a különböző médiafelületeken, kapcsolatot tartson a többi művészteleppel. Négy évig szervezte a Topolyai Művésztelepet. Dr. Ninkov Kovačev Olga művészettörténésszel a Topolyai Művésztelep hét évtizedének történetét bemutató nagyszabású kiállítást szervezték és megjelent A Topolyai Művésztelep 70 éve című katalógus. Igaz, mint Klájó mondja, mindössze 25 példányban.
“Ők maguk is elmondták anno, hogy elsősorban képzőművészeti fejlesztés céljából kerül az épület majd használatra, amiről a pályázat is szólt, ma pedig önkényesen használják és a Művésztelep kér tőlük engedélyt az épület használatára. A fiatal művészek képeit leszedik a falakról. Csak azok maradhatnak fenn, ami nekik “tetszik”. Ezzel az 1963 óta ott szervezett Topolyai Művésztelep szellemiségét húzzák át. A Művésztelep elnevezés, melyet továbbra is használ a Művelődési Ház, méltatlan a tartalomra, amivel ők töltik meg a teret, hiszen a valódi Művésztelep egy professzionális művészeti intézmény, nem szülinapozó. Egyébként a bejárat fölé a “Konak” feliratot helyezték fel, ami valószínűleg a turisztikai cég neve, ami által kiadják a teret és a szobákat, állítja Klájó. Érdekes, teszi hozzá, hogy az IPA projekt másik két résztvevője a TAKT és Jánoshalmán az épületek funkciói sem nevei nem kerültek megváltoztatásra, senki nem űzi őket és olyan tartalmat csinálnak, amilyet akarnak.”
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
