Aleksandar Vučić államfő által nemrégiben elrendelt kegyelmekről szólva a Belgrádi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar professzora, Zoran R. Tomić kijelentette, hogy az ilyen kegyelem „nem pusztán egy politikai diszkrecionális döntés.”
„A nemrég tapasztalt ‘kegyelmi hullám’ – abolició, vagyis a büntetőeljárás alóli mentesítés formájában, amelyet a Köztársaság elnöke gyakorolt – az ilyen típusú kegyelem, mint egyedi aktus, a jogszabályok szerint nem tekinthető tisztán politikai, szabad mérlegelésen alapuló lépésnek. Ennek tartalmához egy kisebb, de elengedhetetlen rész jogilag kötelező előfeltétel” – írta Tomić a Danas napilap mai számában megjelent véleménycikkében.
Amikor az államfő ezt a lépést „hivatalból”, saját kezdeményezésére teszi, és nem az érintett személy kérelmére, a professzor szerint elengedhetetlen az igazságügyi minisztérium indoklással ellátott javaslata – vagyis a kegyelmi eljárást ebben az esetben az igazságügyi miniszter indítja el.
Tomić hozzátette, hogy a kegyelem/abolició a kegyelmi törvény szerint törvénytelen, ha az illetékes miniszter egyáltalán nem indítja el az adott eljárást, mégis kegyelmet hirdet ki a Köztársaság elnöke.
Szintén törvénytelen – írja – ha a már megindított eljárásban az illetékes minisztérium részéről egyáltalán nem születik javaslat.
„Ha ugyan létezik ilyen javaslat, de az egyáltalán nincs, vagy nem megfelelően van megindokolva, nem támasztják alá meggyőző, nem politikai jellegű érvek, és ennek következtében az elnök kegyelmi aktusa sem kellően indokolt – nem tükrözi az igazságosságot, méltányosságot, emberséget és humanizmust – akkor az eljárás hibás” – tette hozzá Tomić.
Az egyetemi tanár szerint ezekben az esetekben nemcsak az alapvető törvény sérül, hanem az érintett személy tisztességes eljáráshoz való joga is, akire a kegyelem, mint egyfajta önkényes, néha akár „medve-szolgálatként” ható cselekedet irányul.
„Mi több, egy ilyen súlyosan hiányos aboliciós aktus automatikusan semmissé teszi az ártatlanság vélelmét, amivel nyíltan megsértik a Büntetőjogban alkotmányosan garantált jogbiztonságot is” – hangsúlyozta Tomić.
Véleménye szerint ez szilárd jogalapot jelent egy alkotmányos panasz benyújtására az Alkotmánybíróságnál, de az Emberi Jogok Európai Bíróságához (Strasbourg) való fordulás lehetőségére is.
„Ilyenkor az alkotmányos panasz joga az egyenlő jogvédelemhez és hatékony jogorvoslathoz való jogból fakad” – írta Tomić.
Hozzátette: egyes kegyelemben részesítettek élhetnek az alkotmányos panasz lehetőségével, mert nem kívánják elfogadni a köztársasági elnök önkényes ‘megbocsátását’ olyanért, amit nem követtek el, hanem azt szeretnék, hogy ártatlanságukat rendes bírósági eljárásban, jogerősen állapítsák meg.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
