Via Carpatia – Tranzitforgalom nélkül maradhat Szerbia?

A Via Carpatia, vagy más néven az „európai selyemút”, egy közlekedési útvonal, amelyet az úgynevezett Visegrádi négyek kezdeményeztek.
Az út Klaipėda (Litvánia) és Gdańsk (Lengyelország) kikötőiből indul, Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon, Románián és Bulgárián keresztül vezet, egészen Thesszaloniki (Görögország) és Konstanca (Románia) kikötőjéig. Egy mellékága Svilengradig megy, ami a fő határátkelő Bulgária és Törökország között.

Az egész korridor kizárólag EU-tagállamokon halad keresztül, 2024. január 1-től pedig már a schengeni övezet tagjain is, vagyis ezen az útvonalon nincsenek határok, vámellenőrzések, és egységes uniós szabályok érvényesek.

Az a tény, hogy a Via Carpatia Románián és Bulgárián áthaladó szakasza közvetlenül a szerb határ mentén fut, aggodalmat kelt amiatt, hogy kiürülhetnek a szerb autópályák.

A török kamionok egyelőre maradnak – de meddig?
Vladimir Momčilović, a belgrádi Közlekedési Kar professzora az N1-nek elmondta, hogy a Via Carpatia a 10-es korridor alternatívája, amely lehetőséget kínál a fuvarozóknak a hosszadalmas határátkelések elkerülésére.
Emlékeztetett arra, hogy Szerbia sokáig az egyetlen opció volt a Közel-Kelet és Dél-Európa, valamint Észak- és Nyugat-Európa közötti összeköttetésre. Egyes becslések szerint a tranzitforgalom akár 40 százalékkal is csökkenhet, ha a Via Carpatia teljeskörűen működni kezd.

„Lehet, hogy a törökök nem váltanak át a Via Carpatia-ra, mivel már kialakított kapcsolataik és pihenőhelyeik vannak. Azok, akik a régióba és Olaszországon, illetve Nyugat-Európán át vezető útvonalat használják, továbbra is Szerbián keresztül fognak haladni” – mondta Momčilović professzor.

Az N1 a cikk megjelenéséig nem kapott választ a Szerbia Útjai vállalattól arra a kérdésre, hogy mekkora veszteséget okozna az útdíjak terén, ha a tranzitforgalom Románián és Bulgárián keresztül történne.

Fennáll a veszélye, hogy elveszítjük a török tranzitkamionokat
Dušan Nikolić, a Nemzetközi Szállítmányozás Egyesület képviselője szerint a kezdeti időszakban a következmények alig lesznek érzékelhetők.
Úgy véli, hogy a Kárpát-korridor alig befolyásolja a Németországba és más nyugat-európai országokba tartó török áruforgalmat.

Mint mondta, őt is aggasztotta Románia és Bulgária belépése a schengeni térségbe, de a Szerbia Útjaitól kapott adatok szerint 2025 első felében a tranzit teherforgalom 1,2 százalékkal csökkent mindössze. Ennek több oka is lehet – például az általános gazdasági aktivitás visszaesése.

Nikolić hangsúlyozza, hogy Szerbia számára a tranzit teherforgalom létfontosságú, és minden erővel küzdeni kell érte, hiszen óriási hiteleket vettek fel az autópályák építésére.

Kiemeli, hogy már csak az újonnan épült autópályák hóeltakarítása is hatalmas költség, egyéb karbantartási kiadásokról nem is beszélve, ezért is szükség van a tranzitban részt vevő kamionokra.

Különösen fontos, hogy a török fuvarozók – akiknek végcélja Nyugat-Európa – továbbra is Szerbián keresztül haladjanak.
„Ha a török kamionok Románián és Magyarországon keresztül mennek Németországba, akkor csak Bulgáriában kell átlépniük a határt. A sofőrök a jól ismert, megszokott útvonalakat választják, a törökök pedig Szerbiához vannak hozzászokva. De minden szokásról le is lehet szokni” – figyelmeztet Nikolić.

Szerinte fennáll a veszélye, hogy elveszítjük a török kamionok tranzitját, ha nem gyorsítjuk fel a határellenőrzési eljárásokat.
„Mi és Horvátország is sokat fogunk veszíteni, ha a török kamionok Bulgária–Románia–Magyarország irányába váltanak. Most szükség van Szerbia és Horvátország legjobb együttműködésére a határellenőrzési folyamatok gyorsításában” – mondta Nikolić, hozzátéve, hogy e két ország a török áruk fő útvonala a Nyugat felé.

„Ha a várakozás túllép egy napot, kétségbeesünk”
Azt is felveti, hogy miért kell minden kamiont megállítani a határon, amikor minden áru vámolása mögött egy cég garanciája áll, és az állam mindig beszedheti az esetleges eltérések vámját.
„Csak színjáték folyik a szuverenitás védelmének nevében” – jegyzi meg.

Momčilović professzor szerint a 14. fejezet („Közlekedéspolitika”) lezárása felgyorsíthatná az eljárásokat, és vámkönnyítéseket hozhatna.
Hozzáteszi azonban, hogy nem minden múlik rajtunk – még ha sikerülne is gyorsítani a határátkeléseket, ott van még Észak-Macedónia és az ő határai is.

Az emberek és áruk szabadabb áramlását célzó kezdeményezés, az Open Balkan, nem okozott ugyan nehézségeket, de jelentősen nem is könnyítette meg a szállítást – mondta Nikolić, mivel nem fedi le azokat a fő árufolyamokat, amelyek a legfejlettebb európai régiók felé tartanak.

Elmondása szerint az útvonalon való kétszeri határátkelés egy teljes napot vesz el, amire a sofőrök még fel vannak készülve.
„De ha a várakozás túllép egy napot, akkor kétségbeesünk” – emelte ki, hozzátéve, hogy a határokon lévő szűk keresztmetszetek a leggyengébb láncszemek.

Momčilović professzor szerint már 2005–2006 körül Szerbiát „fehér lyukként” jelölték meg, amelyet az európai gazdaságnak célszerű elkerülnie.

A Kárpát-korridor valóban elkerülte Szerbiát, amikor 2016-ban végül hivatalosan is elfogadták mint egyik pán-európai közlekedési útvonalat. Bár kezdetben azt tervezték, hogy 2025 végére teljes egészében elkészül, az építkezések késésben vannak.

---

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

• a felugró reklámok,
• az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
• a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!