Tizenkét év – nagyjából ennyi ideig képesek elviselni egy rezsimet és annak uralkodását a szavazásra jogosult szerbiai állampolgárok. Ehhez a megállapításhoz nem kell magas szinten történelmi tanulmányokat folytatni, elég csak megnézni, hogy az 1980-as évek végétől hogyan nézett ki a hatalmi struktúra a folyamatosan nevet változtató országban.
Slobodan Milošević 1989-ben a Szerb Szocialista Köztársaság Elnökségének a vezetője lett, egy évvel később a Szerb Szocialista Párt megnyerte az első többpárti választásokat Szerbiában, és egészen 2000. október 5-ig – többször is erőszakot alkalmazva – megőrizte a hatalmát. A szocialistákat a Demokrata Párt követte, amely 2000-től 2012-ig irányította az országot, 2012-ben pedig a Szerb Haladó Párt vette át az irányítást, amely a szocialistákkal együtt alakított kormányt, Tomislav Nikolić pedig államelnök lett.
Az évszámokból egyértelműen kirajzolódik, 11-12 éven át képes egy hatalom elhitetni a néppel, hogy vele, csakis vele lehet szebb a jövő, utána azonban már hiába a pénz, paripa és a fegyver, át kell adni a hatalom stafétabotját másnak. A hatalmat megszerzők rendszere az évek során finomodott, s ennek tudható be, hogy a szocialisták tíz éven át irányították az országot, a demokratáknak tizenkét év jutott, a haladók az idén tizenháromnál tartanak, és ha hiszünk a számmisztikában, akkor jövőre eljutnak tizennégyig, és akkor kénytelenek lesznek kitenni a pontot, hiszen a jelenlegi rendszer már most is recseg-ropog, és egyre több jel utal arra, hogy a hatalom kénytelen lesz fejet hajtani a követelések előtt, és az év végén vagy a jövő év elején rendkívüli választásokat ír ki.
A 2000-es évek végén a Demokrata Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség közötti viszony inkább iszonnyá változott, így Pásztor István, a párt akkori elnöke 2014-ben sikeresen lenyomta a tagság torkán, hogy a radikálisokból haladóvá vedlett személyek alkotta párttal hosszú távú együttműködésre készül. Most viszont a VMSZ a haladók magyar hangja lett, és úgy tesz, mintha az országban minden a legnagyobb rendben lenne, és tudomást sem vesz arról, hogy a változás egyre közelebb van. Hogy ennek a viselkedésnek milyen következményei lesznek a pártra és azon belül a vajdasági magyarságra, azt egyelőre senki nem tudja megmondani, de hogy lesznek, abban mindenki biztos lehet.
(Az írás nyomtatott változata a Családi Kör augusztusi számában jelent meg)
____________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
