Donald Trump amerikai elnök a minap jelentette be, hogy augusztus 14-én Alaszkában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki az ukrajnai háborús bűnök miatt nemzetközi körözés alatt áll. Trump kétszer is kiejtette a száján, hogy „megyek Oroszországba” – vagyis az USA 49. államát, amelyet 1867-ben Andrew Johnson elnök alatt 7,2 millió dollárért (mai értéken is csak kb. 130 millió) vásároltak meg a krími háborúban katasztrofális vereséget szenvedő, s emiatt csődközelben lévő, II. Sándor cártól – tudat alatt, vagy nagyon is tudatosan célozgatva, Trump továbbra is az orosz birodalom részének tart.
A világsajtó az elmúlt napokban természetesen zsong ettől a témától. A várakozásokat csökkentendő, Trump kijelentette, hogy ez csak egy „tájékozódási jellegű” találkozó, amelynek központi kérdése valószínűleg az ukrán–orosz területcsere lesz (tehát egy harmadik országról egyezkedik, ami a Putyin-és-Trump-párti Orbán Viktor szuverenitás-követelményének totális semmibe vétele). Ha sikerül méltányos megállapodást elérnie, tette hozzá Trump, akkor azt majd bemutatja az EU és a NATO tagállamainak, valamint (nahát!!!) az ukránoknak is. – Átlapoztuk a világsajtót Amszterdamtól Bakuig és New Yorktól Tokióig.
Ezzel a csekkel fizette ki az Egyesült Államok az Orosz Birodalomnak Alaszka 7,2 millió dolláros vételárát (Fotó: Wikipedia/USA Pénzügyminisztérium)
A csúcstalálkozónak fokoznia kellene a nyomást Putyinra, írja a torinói La Stampa című, egyik legrégibb olasz liberális, régebben fasiszta, antikommunista napilap Putyin és Trump tervezett találkozójáról:
„A csúcstalálkozóval kapcsolatos legfontosabb kérdés az, hogy Putyin erős vagy gyenge pozícióban érkezik-e. Oroszország azon kísérlete, hogy további ukrán területeket foglaljon el ezen a nyáron, nagyrészt kudarcot vallott. Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy a 70 dollár alatti olajárak mellett az orosz gazdaság baljós jeleket mutat. Így Putyin valóban gyengének érezheti magát, még akkor is, ha mindent megtesz, hogy ezt ne mutassa. Nem valószínű, hogy a csúcstalálkozó hirtelen lépéseket hoz egy hiteles béke felé. A legjobb, amiben reménykedhetünk, az az, hogy elindít egy folyamatot, amelynek eredményeként az Oroszországra nehezedő nyomás egyre inkább fokozható, majd Putyin és környezetének számításai egy elhúzódó háború előnyeiről megváltoznak. Senkinek – beleértve Oroszországot is – nem szabadna azt akarnia, hogy ez a háború 2026-ban is folytatódjon.”
Putyinnak is meg kell fizetnie az árat, írja a londoni Independent című liberális digitális napilap a tervezett alaszkai csúcstalálkozóval kapcsolatban:
„Nehéz megmondani, hogy Donald Trump Vlagyimir Putyinnal szembeni békítő cselekedete diplomáciai fogás-e, hogy az orosz elnök egy arcmentő megállapodást köthessen, vagy egy erős vezető iránti őszinte csodálatból fakad. De Trump indítékai lényegtelenek – azon kívül, hogy valószínűleg nem nyeri el a Nobel-békedíjat, amelyért állítólag annyira lelkesedik a béke előmozdításával, ami azonban Ukrajna megadását kényszerítené ki. Ha Trump lassan rájön, hogy Putyin folytatni akarja a háborút, az csak jó dolog lehet, mert akkor azt is fel kellene ismernie, hogy ki a felelős a vérontás elhúzásáért. Sem Zelenszkij, sem az ukrán nép nem kezdte ezt a háborút, és nem is kívánja folytatni. Egy Gallup-felmérés szerint az ukránok többsége most tárgyalásokat akar a harcok befejezéséről. Tudják, hogy ez területek feladását jelenti, bármilyen keserűnek is találják. Azonban hajlandóak megfizetni az árat a békéért. Trumpnak biztosítania kell, hogy Putyin is megfizesse az árat.”
Az amerikai és az orosz elnök Trump második ciklusa alatt első találkozójáról van szó. A központi kérdés valószínűleg a területcsere lesz, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Az Egyesült Államok és Oroszország nagyon közel van egymáshoz. Földrajzilag legalábbis: mindössze 85 kilométer választja el Alaszka amerikai államot Oroszország kelet-szibériai partjaitól. A két ország politikai közeledésének előzetes csúcspontja ezért most Alaszkában várható.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője péntekre tervezi találkozóját az Egyesült Államok legészakibb államában. A kiválasztott helyszín rendkívül szimbolikus, mivel a terület 1867-ig az Orosz Birodalomhoz tartozott. Az 1853 és 1856 közötti krími háború okozta pénzügyi nehézségek miatt Oroszország úgy döntött, hogy eladja ezt a területet az Egyesült Államoknak. Washington 7,2 millió dollárért szerezte meg a hatalmas, ritkán lakott területet.
Trump és Putyin tárgyalásokat akarnak folytatni egy lehetséges békemegállapodásról Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról, amely már három és fél éve tart. »Mind az oroszok, mind az ukránok valószínűleg elégedetlenek lesznek ezzel a nap végén« – mondta J.D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke a pénteken rögzített és vasárnap sugárzott Fox-interjúban. Az Egyesült Államok azonban olyan megállapodásra törekszik, amelyet mindkét fél legalábbis el tud fogadni.
A „területcseréről” szóló tárgyalások kulcsfontosságú kérdéssé válhatnak pénteken. Amerikai médiajelentések szerint Putyin követelte, hogy Oroszország szerezze meg a teljes ellenőrzést a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiók felett. Ez azt jelentené, hogy Ukrajna több ezer négyzetkilométernyi területet és stratégiailag fontos városokat adna át az oroszoknak.
[…] Trump pénteken egy »mindkét fél javát szolgáló« területcseréről beszélt, részleteket erről azonban nem közölt. Ukrajna jelenleg nem ellenőrzi Oroszország területének jelentős részét. Kijev szintén határozottan elutasít minden területátruházást: »Az ukránok nem fogják átadni földjeiket a megszállónak« – mondta Volodimir Zelenszkij elnök szombat reggeli videóüzenetében. Az ukrán alkotmány tartalmazza a területi kérdésekre a választ. »Senki sem fog eltérni tőle, és senki sem térhet el tőle.«
Zelenszkij azonban valószínűleg nem vesz részt az alaszkai találkozón, bár többször is a Putyinnal való találkozót szorgalmazta, és attól tart, hogy Ukrajna részvétele nélkül a döntések felülről születhetnek. Míg Trump kifejezte nyitottságát egy háromoldalú találkozóra, a Fehér Ház egyik tisztségviselője azt mondta, hogy Moszkva kérésére először csak kétoldalú csúcstalálkozót terveznek.
Az európai államfők és az EU (mínusz Magyarország, már megint – szerk. megj.) közös nyilatkozatban szólaltak fel a Kijev részvétele nélküli tárgyalások ellen. Ebben támogatták Ukrajnát és figyelmeztettek, hogy »az ukrajnai béke útját nem lehet Ukrajna nélkül eldönteni«. Az európaiak üdvözölték »Trump elnök erőfeszítéseit az ukrajnai gyilkosságok megállítására, az Orosz Föderáció agressziós háborújának befejezésére, valamint az Ukrajna számára igazságos és tartós béke megteremtésére«. Kijelentették, hogy készek diplomáciai, valamint további katonai és pénzügyi segítséggel támogatni ezt a munkát Ukrajna javára. Zelenszkij köszönetet mondott Friedrich Merz német kancellárnak, Keir Starmer brit miniszterelnöknek, Emmanuel Macron francia elnöknek, Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, Alexander Stubb finn elnöknek és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, akik aláírtak egy erre vonatkozó nyilatkozatot.”
Lesöpörték Putyin feltételeit, Ukrajna nem ad át területet Oroszországnak, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Az ukrán és az európai tisztségviselők elutasították Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatát, amely szerint tűzszünetért cserébe Ukrajnának át kellene adja Oroszországnak keleti területeit. Az amerikai Wall Street Journal (WSJ) szombati beszámolója szerint ehelyett ellenjavaslatot tettek Donald Trump amerikai elnök és orosz kollégája augusztus 15-ére tervezett alaszkai találkozója előtt.
A WSJ és a Bloomberg hírügynökség tudomása szerint Vlagyimir Putyin szerdán azt mondta Steve Witkoff amerikai különmegbízottnak, hogy Moszkva kész elfogadni a teljes tűzszünetet, ha Kijev elismeri, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik, és átadja Donbász még általa ellenőrzött részét is, amit az orosz hadsereg nem tudott elfoglalni az Ukrajna ellen három és fél éve indított invázióban.
Cserébe leállítaná offenzíváját a szintén csak részben megszállt Zaporizzsja és Herszon megyében.
Bár az orosz erők a front minden szakaszán előnyomulóban vannak, az ukrán elnök szombaton határozottan elutasította ezt az elképzelést, rámutatva, hogy az ország alkotmánya nem engedi a területekről való lemondást. A Telegram-csatornáján Volodimir Zelenszkij kijelentette: »Természetesen nem fogunk Oroszországnak jutalmat adni azért, amit tett…«
J.D. Vance amerikai alelnök és David Lammy brit külügyminiszter még aznap sürgős találkozót tartott Lammy kenti rezidenciáján, európai, amerikai és ukrán nemzetbiztonsági tanácsadók részvételével, hogy megvitassák a megállapodás kilátásait. Két, a tárgyalásokat ismerő európai tisztviselő a WSJ-nek elmondta: Európa és Ukrajna a találkozón »vörös vonalként« húzta meg, hogy az EU-nak részt kell vennie minden Moszkvával folytatott béketárgyalásban, és Ukrajna jövőjéről nem lehet nélküle tárgyalni. A Trump-kormányzat illetékes vezetőihez eljuttatott ellenjavaslat szerint bármilyen további lépés előtt tűzszünetet kell hirdetni, és területeket csak kölcsönös alapon lehet cserélni – jelentette az amerikai lap.
A brit miniszterelnök szombaton beszélt Zelenszkijjel, és kijelentette, üdvözlik Trump »vágyát, hogy véget vessen ennek a barbár háborúnak«, de egyetértenek abban, hogy ennek érdekében »továbbra is nyomást kell gyakorolni Putyinra«.
Zelenszkij egész nap európai vezetőkkel tárgyalt és bevonták az egyeztetésbe az Európai Bizottság elnökét is. Ursula von der Leyen késő este a brit, német, francia, olasz, lengyel és finn vezetőkkel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezték: elkötelezettek amellett, »hogy a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni«. Emmanuel Macron francia elnök X-bejegyzésében azt írta: »Az európaiaknak is szükségszerűen részt kell venniük a megoldásban, mivel saját biztonságuk forog kockán.«
Trump pénteken az Örményország és Azerbajdzsán vezetőivel tartott közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Moszkva és Kijev megállapodása valószínűleg »némi területcserét« fog tartalmazni, és Ukrajnának területeket kellhet feladnia a harcok leállítása érdekében. Trump azt is jelezte, hogy csak a Putyinnal tartandó első találkozója után fogja bevonni Ukrajnát a tárgyalásokba. A New York Times két EU-tisztviselőre hivatkozó beszámolója szerint az európai vezetők egyre inkább attól tartanak, hogy Trump és Putyin olyan megállapodást fogalmaz meg, amelyet aztán Ukrajnára kényszerítenek. Egy európai tisztviselő a WSJ-nek aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az USA kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat Putyin javaslatának kereteiről, és kétségét hangsúlyozta egy így létrejövő tűzszüneti megállapodás betartásával kapcsolatban.
Miközben Európa elutasította az eredeti javaslatot, Kirill Dmitrijev, az orosz állami befektetési alap vezetője, Putyin tanácsadója a Telegramon kijelentette, hogy meg nem nevezett európai országok »hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy megakadályozzák Putyin elnök és Trump elnök tervezett találkozóját«, s ezek az erőfeszítések »provokációnak és dezinformációnak« tekinthetőek.”
A prágai Hospodarske Noviny című gazdasági napilap Európa szerepét vizsgálja a Trump-Putyin béketárgyalásában:
„Ne legyenek illúzióink afelől, hogy az európaiaknak erős beleszólásuk lehet a béketárgyalásokba. Amire azonban erős befolyásuk van, az Kijev tényleges támogatása. Pontosan ez határozhatja meg, hogy Ukrajna továbbra is demokratikus államként fog-e működni, és ha igen, hogyan. Az, hogy pontosan hol fog létezni, másodlagos. A legfontosabb, hogy megőrizze államiságát és szuverenitását, amelyet Vlagyimir Putyin el akar pusztítani.”
A karintiai Kleine Zeitung című legnagyobb osztrák regionális napilap, amelynek székhelye Grazban és Klagenfurtban található, megjegyzi:
„Egy-két videokonferencia a Fehér Házzal és egy elsietve elfogadott közös álláspont – ennyit tud felmutatni a világ második legnagyobb gazdasága, amikor Putyin és Trump gyakorlatilag az EU küszöbén zajló háborúról beszélnek. Az EU kompromisszumgépezete jelenleg csak egy gyáva minimális konszenzust képes kiadni, ami vesztes csata egy erős emberek által uralt világban.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja úgy látja a veszélyt, hogy:
„… Ukrajna és az európaiak feje fölött születnek döntések, amelyek olyan eredményt hoznak, amely Oroszországnak kedvez. Ha Zelenszkij nem fogadja el az így született eredményt, Putyin gazembernek bélyegezheti. Trump pedig tovább korlátozhatja az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket”.
Az amszterdami NRC című, a legnagyobb példányszámban megjelenő holland esti napilap hangsúlyozza, hogy a csúcstalálkozó kaotikus előkészületei már most is kevés reményt hagynak:
„… egy jó kimenetelre. Ez sajnálatos, mert az ukrajnai háborúnak véget kell vetni. Az ukránoknak nincs elég fegyverük és katonájuk ahhoz, hogy a konfliktust a javukra döntsék el. Ráadásul az oroszok az utóbbi időben lassú, de biztos területi gyarapodásokat értek el. Minél előbb kezdenek komoly tárgyalásokba a harcoló felek, annál jobb. Ezért létfontosságú, hogy Zelenszkij elnök továbbra is részt vehessen a tárgyalásokon. Ha nehéz döntéseket kell hozni országa jövőjével kapcsolatban – például a területek átengedéséről – ez csak az ukránok beleegyezésével történhet meg. A nélkülük folyó alkudozás elfogadhatatlan.”
A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel és témákkal foglalkozó, a republikánusokhoz húzó konzervatív napilap azt gyanítja, hogy Putyin orosz elnök:
„… elfogadhatna egy rövid távú tűzszünetet, ha kellően kedvező feltételeket kapna. A valódi tűzszünetet azonban csak akkor fogadná el, ha úgy véli, hogy a háború fenyegetni kezdi oroszországi politikai hatalmát. Az ilyen eredmény elérésének legjobb módja a Moszkvára nehezedő gazdasági nyomás fokozása, miközben Ukrajnának megadjuk az eszközöket az önvédelemhez.”
A bakui Müsavat című liberális azerbajdzsáni napilap erre mutat rá:
„Nem világos, hogy pontosan miben kíván megállapodni Trump és Putyin. Az sem ismert, hogy az ukrajnai háború lesz-e az egyetlen téma a két vezető közötti megbeszéléseken. További kérdések: vajon Putyin és Trump megvitatják-e a szankciók – legalábbis néhányuk – feloldását? Az ezekre és sok más kérdésre adott válaszok ma még a nyugati országok vezető politikusai számára sem világosak, ami aggodalomra ad okot.”
Putyin eddig Trump manővereinek a győztese, írta a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap hétfőn:
„Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy a kialakulóban lévő megállapodás lényege egy »területcsere«. Ez csak eltussolás, mert senki sem várja el Ukrajnától, hogy átvegye Oroszország egy részét. Arról van szó, hogy Putyin mekkora ukrán területet fog elfoglalni. Ez azonban nem Putyin évek óta támasztott követeléseinek lényege. Ukrajna egészét vazallus állam státusára akarja redukálni. Kijev »demilitarizálásáról« és az ukrán fegyveres erők csökkentéséről beszél. Legalábbis »denacifikációról« szólt, ami azt jelenti, hogy a kijevi kormányt Kreml-párti kormányzattá kell átalakítani. Garanciákat követel arra is, hogy Ukrajna soha nem fog csatlakozni a NATO-hoz. Eddig Putyin volt ezeknek a diplomáciai manővereknek a nyertese. A csúcstalálkozó bejelentése nemcsak azt jelenti, hogy a véreskezű orosz diktátor szabad világ általi elszigeteltsége megszűnt, hanem azt is, hogy Trump másodlagos szankciókkal való fenyegetését, amelyek célja az orosz energiaimport megállítása és a Kreml háborús bevételeinek elvonása volt, levették a napirendről.”
Ne tárgyaljunk Ukrajna nélkül! – írja a prágai Lidove Noviny című konzervatív napilap Trump amerikai elnök és Putyin orosz elnök tervezett találkozója előtt:
„Zelenszkij is ott lesz? Nem tudjuk. És talán még Washingtonban is van némi bizonytalanság ezzel kapcsolatban. Ez az egyik oka annak, hogy az alaszkai csúcstalálkozó előtt terjed a szkepticizmus. Összehasonlításokat tesznek a müncheni megállapodással, mivel úgy tűnik, hogy Trump és Putyin az áldozat rovására akarnak megszabadulni a problémától. 1938-ban Csehszlovákia volt az áldozat; idén Ukrajna lehet az. Ha Kijev hiányzik a tárgyalásokból, akkor ismét sérül a »Semmit rólunk, nélkülünk« elv.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
