Nagy szavakkal, de konkrétumok nélkül zárult a pénteki amerikai—orosz csúcstalálkozó Alaszkában. Legalábbis ez a világsajtó többségének a benyomása. A valós helyzet azonban ismeretlen, mert a felek csak pár perces beszédet tartottak a sajtónak, de nem fogadtak egyetlen kérdést sem. Annyi bizonyos, hogy az orosz elnök kifejtette követeléseit, hogy ti. „meg kell szüntetni a konfliktus okait” – vagyis a független Ukrajnát –, amit Trump nyilvánosan nem ellenzett. Viszont Zelenszkijt már hétfőn Washingtonba várják, vagyis mégis következik valamilyen fejlemény, csak nem tudhatjuk, milyen irányban. – Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Isztambulig és New Yorktól Pekingig.
„Donald Trump Alaszkában: Nincs megállapodás”, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában helyi idő szerint pénteken tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon, melyen aztán az is elhangzott, hogy konkrét megállapodás nem született az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök az MTI beszámolója szerint elmondta: »Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbbben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk« – hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: »nagyon jó esélyük« van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de
»nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás«.
Donald Trump annak is hangot adott, hogy reményei szerint rövid időn belül újra találkoznak. Putyin erre reagálva megjegyezte, hogy a következő alkalomra Moszkvában kerülhet sor.
Az amerikai elnök közölte, hogy hamarosan felhívja a NATO-beli szövetségeseit és más vezetőket, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, hogy tájékoztassa őket a találkozóról. »Végül is rajtuk múlik« – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin kijelentette: »Országunk őszintén érdekelt abban, hogy véget vessen ennek. Ugyanakkor meg vagyunk győződve arról, hogy az ukrajnai rendezésnek tartós és hosszú távú jelleget kell hordoznia, meg kell szüntetni a válság összes kiváltó okát, amelyekről már többször is beszéltünk, biztosítani Oroszország összes jogos aggályának figyelembevételét, helyreállítani az igazságos egyensúlyt a biztonság terén Európában és a világ egészében«.
A sajtótájékoztatón a két elnök nem bocsátkozott részletekbe a találkozón megbeszélteket illetően, és nem fogadták az újságírók kérdéseit.
Az alaszkai Anchorage Elmendorf-Richardson katonai bázisán csaknem három órán át folytatott megbeszélésen a két elnök mellett amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff különmegbízott, orosz részről pedig Szergej Lavrov külügyminiszter és Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója volt jelen.
Közép-európai idő szerint szombat hajnalban aztán mindkét elnöki gép elhagyta a helyszínt.”
A prágai Respekt című magazin online kiadásában így összegezi a Trump–Putyin találkozót:
„Sok felhajtás, nagy elvárások, és végül semmi. Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója gyakorlatilag említésre méltó eredmények nélkül ért véget. Az ukrajnai háború, amelynek a tárgyalások elsődleges középpontjában kellett volna állnia, folytatódik. Az elnökök nem tudtak megállapodni a tűzszünetben vagy bármi másban, amit a nyilvánossággal közölhettek volna. Ha a tárgyalásoknak egyáltalán volt is tartalma, az gyanúsan titkos maradt.”
A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap ezt jegyzi meg a találkozóról:
„A két politikus találkozójukat követő kijelentései rendkívül homályosak voltak. De egy dolog világos: Putyin nem ajánlott fel tűzszünetet Ukrajnában. Ennek ellenére Oroszország uralkodója büntetlenül folytathatja brutális háborúját szomszédja ellen. Trump még csak ki sem ejtette a »szankciók« szót. Ez rossz hír Ukrajna népe és minden európai számára. És mégis, feltehetően ez a legjobb eredmény, amit ez a konstelláció hozhatott.”
A Kyiv Independent című ukrán hírportál erre a következtetésre jut:
„Undorító. Szégyenletes. És végső soron haszontalan. Ezek a szavak jutottak eszünkbe, miközben az alaszkai csúcstalálkozót néztük. Képernyőinken egy véráztatta diktátort és háborús bűnöst fogadtak királyi fogadtatásban a szabadok földjén – miközben támadó drónjai városaink felé tartottak.”
A brüsszeli de Tijd című gazdasági és politikai napilap megrendezett eseménynek tartja Trump és Putyin találkozóját:
„… amely legfeljebb egy hosszú békefolyamat kezdete lehet. Ez a folyamat azonban csak akkor indulhat be igazán, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leülhet az asztalhoz. Európának teljes mértékben támogatnia kell Ukrajnát és nem szabad hagynia, hogy sarokba szorítsák. Különben mi magunk leszünk azok, akik szenvednek, ha egy rossz megállapodás születik a fejünk felett.”
A koppenhágai Kristeligt Dagblad című, különösen külpolitikával foglalkozó független napilap úgy véli:
„Az európaiak számára az alaszkai képek megalázóak, Ukrajna számára pedig Putyin tiszteletteljes fogadtatása egy újabb pofon. De ez Trump számára is megalázó, még akkor is, ha látszólag nem veszi észre. Az a tény, hogy a találkozó ilyen eredménytelenül végződött, valószínűleg elhomályosítja a béketeremtőként elért jelentős áttörés és a Nobel-békedíj elnyerésének reményeit.”
„Az európaiak aggodalma amiatt, hogy az ukrajnai kérdésben Trump és Putyin félreállnak, tehetetlenségüket mutatja” – írja a pekingi Huanqiu Shibao című állami napilap és hozzáteszi:
„Biztonságpolitikai szempontból Európa túlságosan függ az USA vezette NATO-tól, energiapolitikai szempontból pedig Oroszországtól. Külpolitikai szempontból ezért nehéz egységesen megszólalnia. Ezért ideje új utakat találni.”
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap az amerikai elnökkel kapcsolatban találgat:
„Trump látszólag lényegében különösebb előkészületek nélkül döntött úgy, hogy beszél Putyinnal. Azt feltételezte, hogy személyes tárgyalási képességei meggyőzik majd az orosz zsarnokot az engedményekről. De nehéz elkerülni a látványos vereség benyomását.”
A New York Times című, 1851-ben alapított, 132 Pulitzer díjas, liberális napilap elemzése szerint:
„A modern történelemben kevés kelet–nyugati csúcstalálkozót kísért annyi találgatás és bizonytalanság, mint Trump és Putyin alaszkai találkozóját. Kevés, ha egyáltalán volt ilyen, az még kevésbé egyértelmű eredménnyel zárult. Az azonban egyértelmű, hogy Vlagyimir Putyin a végén nagyon elégedettnek tűnt.”
Az isztambuli Sabah című kormánypárti napilap szerint az Anchorage-i csúcstalálkozó diplomáciai szerencsejátékként fog bevonulni a történelembe:
„Mert nem a két fél közötti rivalizálás és ellentétek, hanem a tárgyalóasztalnál ott sem lévők reakciója teszi ezt a csúcstalálkozót magas téttel járó diplomáciai pókerjátszmává – és nem egy globális konszenzussá.”
Az alaszkai csúcstalálkozó hátterében az oslói Aftenposten című legnagyobb példányszámban kiadott norvég napilap az Egyesült Államok és Észak-Korea kapcsolatát vizsgálja és hasonlítja össze:
„Mindössze hat évvel ezelőtt Donald Trump vacsorára ült le Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral Hanoiban. Desszertként csokoládétorta volt, de leszerelési megállapodás nem született – pedig Trump volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki valaha is szemtől szemben ült egy észak-koreai diktátorral. Most Trump visszatért a Fehér Házba, de nincsenek jelentések egy újabb vacsora tervéről az uralkodóval, akit egykor »Kis Rakétaemberként« gúnyolt. Miért ne? Egyszerűen azért – mert a Phenjanból érkező jelzések azt mutatják, hogy a Kim családnak nincs érdeke ebben. Észak-Korea atomhatalom, és az is marad, és a Nyugatnak ezt el kell fogadnia. Ráadásul Kim tavaly kölcsönös védelmi megállapodást írt alá Oroszországgal, ami olyan, mint az amerikai–dél-koreai szövetség tükörképe.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
