A minimálbér október elsejei emelése 53.592 dinárról (457 euró) 58.630 dinárra (500 euró), amely az év végéig lenne érvényben, a Szerbiai Munkáltatók Uniója szerint elegendő lenne a 2026-os évre is.
Ezt Nebojša Atanacković, a Munkáltatók Uniójának tiszteletbeli elnöke jelentette ki, és hozzátette, hogy az üzleti szektor – állami segítség nélkül – nem tudja tovább növelni a minimálbért a következő évben.
A szociális-gazdasági tanács hétfői ülését követően, amelyen megkezdődtek a 2026-os minimálbérről szóló tárgyalások, Atanacković rámutatott, hogy a körülbelül 450.000 gazdasági szereplő egyharmada nem tudná kigazdálkodni az újabb emelést a már bejelentett, október 1-jétől életbe lépő növelés után.
Jelenleg a minimálbér 53.592 dinár (457 euró), amit októbertől – a korábbi bejelentés szerint – 9,4 százalékkal 500 euróra, azaz 58.630 dinárra emelnének. Aleksandar Vučić államfő és a pénzügyminisztérium tervei szerint 2026-ban a minimálbér 550 euróra, azaz 64.460 dinárra nőne.
Atanacković elmondása szerint a gazdasági szereplők többsége támogatja a minimálbér emelését, de csak akkor, ha az állam a mostaninál nagyobb támogatást nyújt. Jelenleg az a terv, hogy a nem adóköteles jövedelemrész 20 százalékkal, 34.221 dinárra nő.
„A minimálbér reális növekedése a bruttó hazai termék (GDP) és az infláció arányához kellene igazodjon, ami körülbelül hat százalékot jelent. Októbertől azonban 9,4 százalékos, jövőre pedig 10,1 százalékos növelés van tervben. Minden, ami meghaladja a hat százalékot, csak az állami kedvezmények bővítésével lehetséges” – nyilatkozta Atanacković a Beta hírügynökségnek.
Hozzátette, hogy a nem adóköteles bérösszeg növelése 2,9 millió alkalmazott számára azt jelentené, hogy ezt az „ajándékot” olyan cégek is megkapják, amelyek ezt nem igénylik, mert képesek magasabb fizetéseket adni a minimálbérnél – számukra ez ajándék, míg a többiek számára, akik nem tudnak többet fizetni, ez a támogatás túl kicsi.
Atanacković szerint a megoldás a teljes adórendszer átalakítása lenne, amely lehetővé tenné, hogy azok a cégek, amelyek nem tudnak a minimálbérnél többet fizetni, mentesüljenek a bérre kivetett adók alól. Szerinte ha minden vállalat számára adnak könnyítéseket a kevésbé fizetőképes cégek miatt, az „pénzkidobás”.
Állítása szerint a pénzügyminisztériumban korábban úgy nyilatkoztak, nem találnak megfelelő szakembereket egy új adórendszer kialakításához.
További nehézséget jelent, hogy – szintén a pénzügyminisztérium szerint – az év végi költségvetés-módosításig nem lesz lehetőség az adómentes bérhányad növelésére, így nem tudják biztosítani a munkáltatók számára ígért kedvezményeket.
„Lehet, hogy a minimálbérről szóló tárgyalásokat jobb lett volna későbbre halasztani, amikor már tisztább képet kaphatunk a szerb gazdasági növekedésről. Szinte minden gazdaság – kivéve a kínait és az indiai gazdaságot – visszaesést mutat, ilyen körülmények között pedig felesleges a bérek növeléséről beszélni, sőt, lehet, hogy csökkenteni kell majd azokat” – tette hozzá.
A hivatalos statisztikai adatok szerint mintegy 90.000 dolgozó kap minimálbért Szerbiában, de Atanacković szerint azok helyzete sem sokkal jobb, akik csak néhány ezer dinárral keresnek többet – mindenki, aki 60.000 dinárnál kevesebbet visz haza, minimálbérből él.
Atanacković úgy becsüli, hogy körülbelül 400.000 ember tartozik ebbe a kategóriába, ezért a gazdaság szereplőinek többsége úgy véli: szükség van a minimálbér emelésére, de csak nagyobb állami támogatás mellett.
A szakszervezetek a következő ülésen mondanak véleményt a minimálbér összegére vonatkozó javaslatról. A Függetlenség Ágazati Szakszervezet korábban jelezte, hogy 600 eurós, azaz körülbelül 70.000 dináros minimálbért fog követelni.
A három szociális partner – a szerb kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek – közül egyelőre csak a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének álláspontja nem ismert. Amennyiben nem születik megállapodás, a munkatörvénykönyv értelmében a minimálbért az állam határozza meg.
Illusztráció (021.rs)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
