Szerbiában a diploma gyakran csak egy darab papír, és nem jelenti automatikusan azt, hogy valaki biztos állásra számíthat. A munkaerőpiac gyakorlati készségeket, tapasztalatot és rugalmasságot követel, ám az oktatási rendszer lassan és vontatottan reagál ezekre az igényekre.
Az utóbbi időszakban enyhén növekedett a munkanélküliek száma, az idei év első három hónapjában a fiatalok közt volt a legmagasabb a munkanélküliek aránya (24,1 százalék).
Mit mutatnak a statisztikák?
A Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) adatai szerint az öt legjobban fizető ágazat a számítógépes programozás és tanácsadás, a légi közlekedés, az információ és kommunikáció területei, a tudományos kutatás és fejlesztés, valamint a kőolajipar. A kőolajiparban az átlagkereset 180 000 dinártól 268 000 dinárig terjed, ami egyúttal az informatika és a programozás területén mért átlagbér.
Az Infostud 2024-től rendelkezésre álló adatai azt mutatják, hogy a legtöbb munkát a kereskedelem és értékesítés, a gépészet, az informatikai szektor, az adminisztráció és a vendéglátás terén kínálják. Rendkívül nagy a kereslet még a lakatosok, vízvezeték-szerelők és pékek iránt is.
Iskolai végzettség vs. kereset
A Köztársasági Statisztikai Intézet által végzett 2022-es bérszerkezeti felmérés adatai azt mutatják, hogy kölcsönös kapcsolat van a képzettségi szint és a fizetés összege között.
Kutatások szerint az alap-, szak-, mester- vagy doktori végzettséggel (6., 7. és 8. szint) rendelkező alkalmazottak kétségtelenül magasabb bért keresnek, mint az informális, szakmai, alap- vagy középfokú végzettséggel (1., 2. és 3. szint) rendelkezők.
Tavaly szeptemberben az általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségűek átlagos nettó fizetése 57 666 dinár volt, a négyéves középiskolai végzettségűek bére 85 811 dinárt tett ki, az egyetemi végzettségűeké pedig 124 393 dinár volt. A mester- és doktori fokozattal rendelkezők átlagosan 138 765 dinárt kerestek abban a hónapban. Bár a magasabb végzettségű munkavállalók magasabb bért kapnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek, aki elvégezte tanulmányait, van állása.
A 2024-es adatok szerint a középiskolát végzettek 55,8 százalékának volt munkája. Az egyetemi diplomával rendelkező állampolgárok esetében ez az arány 72 százalék, a mester- és doktori fokozattal rendelkezők esetében pedig 84,4 százalék.
„A formális oktatásnak továbbra is jelentős értéke van különösen azokon a területeken, ahol diplomára van szükség, de ha megnézzük az olyan területeket, mint a kereskedelem, a logisztika vagy az értékesítés, az emberek általában felsőfokú végzettség nélkül is boldogulhatnak” – összegzi Miloš Turinski az Infostudtól.
Hozzátette, hogy a szerbiai oktatási rendszer rendkívül lassan igazodik a mai elvárásokhoz.
„Az egész probléma az oktatás és a munkaerőpiac összekapcsolásában rejlik. Az oktatásnak össze kell kapcsolódnia a gazdasággal, a karoknak együttműködést, szakmai gyakorlatokat és önkéntes munkát kell biztosítaniuk a vállalatoknál, de ez ma még nem gyakorlat, bár kis számban létezik” – tette hozzá Turinski.
A fiatalok piacra való alkalmazkodását segítő oktatási reform nélkül a diploma csupán egy papírdarabbá válhat. Bármennyire is szükséges az iskolai végzettség a munkához, a tapasztalat, a készségek és a gyakorlati, nem pedig a pusztán elméleti ismeretek fejlesztése ugyanolyan fontos.
„Csak így lenne képes az oktatási rendszer kielégíteni a munkaerőpiac mai igényeit” – zárta Turinski.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
