A cukorrépa hozama Szerbiában az aszály miatt kevesebb mint a felére csökkent, a gyökere alig vastagabb a sárgarépánál, mondják a gazdák.
A bánáti Bégatárnok (Torak) faluból származó földműves, Zlatko Periša a Beta hírügynökségnek elmondta, hogy Bégaszentgyörgy községben található 23 hektáros területén a „normális évekhez képest” mindössze 25–30 százalékos terméshozamra számít.
„Tavaly a 60 hektáron termesztett cukorrépán 60.000 euró mínuszal zártam. Idén csak 23 hektáron vetettem cukorrépát, hogy a cukorgyárak felé fennálló 20.000 eurós adósságomat törlesszem. Ez egy feneketlen gödör, fel fogjuk adni a termelést, mert nem dolgozhatunk a semmiért” – mondta Periša.
Hozzátette: hamarosan eljön az idő, amikor senki sem akar majd földet művelni.
Periša két testvérével és apjával összesen 340 hektárt művel – nagyrészt bérelt földet –, de ha jövőre nem tudja rendezni a korábbi évek adósságait, kénytelen lesz felhagyni a földműveléssel. Elmondta azt is, hogy tavaly két fiatal falubeli adta bérbe a földjét, majd Németországba költöztek: egyikük buszsofőr, a másik vágóhídon dolgozik, és azt mondják, így jobban megéri.
„Most csak a juhtenyésztésből van hasznunk, és a bárányokból származó bevétellel fedezzük a növénytermesztés veszteségeit” – közölte Periša. Hozzátette, hogy Bégaszentgyörgy községben tavaly 500 hektáron vetettek cukorrépát, idén viszont 30 hektár sincs, mert a gazdák felhagytak ezzel a költséges termeléssel.
Kiemelte, hogy nem számítanak az állam segítségére az öntözőrendszer kiépítésében, hiszen a klímaváltozás nyilvánvaló, az aszályok pedig egyre erősebbek.
„Vannak öntözőcsatornák a Béga és a Temes folyókból, de egy öntözőrendszer és a működtetéséhez szükséges aggregátor megvásárlásához körülbelül 40.000 euró kellene, és mi ezt kedvező, hosszú lejáratú hitelek nélkül nem tudjuk megvenni, márpedig ilyenek nincsenek” – mondta Periša.
Elmondása szerint lehetetlen ennyi pénzt befektetni öntözésbe, mert 11 év cukorrépa-termesztés alatt csak az első évben volt 10.000 euró nyeresége, tavaly 60.000 euró vesztesége, idén pedig 10–20.000 euró mínuszra számít.
Szerinte a legnagyobb vesztesek a termelők és a fogyasztók, míg a legnagyobb haszonélvezők a műtrágya- és vetőmag-kereskedők, valamint a silótulajdonosok, mivel „olyan árréseket számolnak fel, amelyeket senki sem ellenőriz”.
„Tavaly az Eliksir által gyártott 100 kilós műtrágya csomag 4.800 dinárba került, idén pedig 6.000-be. Ugyanez a helyzet az import műtrágyával is. Az ammónium-karbamid (urea) idén januárban 50 dinár volt kilogrammonként, most viszont 70” – mondta Periša.
Hozzátette: az importőrök taktikája, hogy nem hoznak be nagy mennyiséget, csak kevesebbet, arra viszont hatalmas árrést tesznek, a gazdák pedig kénytelenek megvenni – bár idén valószínűleg többen felhagynak vele, ahogy ő maga is.
Elmondta, hogy miközben a műtrágya és a többi inputanyag ára nő, a mezőgazdasági termények ára csökken. Egyedül a búza termett jól idén, de az ára alig fedezi a költségeket, a napraforgó pedig 45 dinár kilónként – ugyanannyi, mint tavaly.
„Nem látom a fényt az alagút végén. Művelem a földet, mert szeretem, de szeretetből nem lehet megélni” – mondta Periša.
Goran Filipović kiszácsi termelő, aki 6,5 hektáron termeszt répát, azt mondta: nem biztos benne, hogy idén hektáronként három tonna termést betakarít, tavaly viszont hét-nyolc tonnája volt.
„A répa a májusi esők után szépen kikelt, de a júniusi és júliusi aszály tönkretette, így a leveleit ledobta, a gyökere pedig alig vastagabb a sárgarépánál, pedig normális körülmények között egy-két kilósnak kellene lennie. Pár napja próbáltam néhány gyökeret kihúzni, de a levelek leszakadtak, a répát nem tudtam kiszedni, mert a föld olyan kemény” – mondta Filipović.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
