Szeptember végéig hét százalékkal drágul a villamos energia a háztartások számára, amiről a kormány képviselői szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetve döntöttek, a pénzügyi intézmény új ajánlással állt elő.
Az IMF állandó szerbiai képviselője, Lev Ratnovszkij kijelentette, hogy a jövőben az IMF azt javasolja: az áram árát évente egyszer kelljen kiigazítani. A korrekció az infláció és az energiaszektor költségeinek alakulásán alapulna, hogy elkerüljék a hirtelen áremelkedéseket és biztosítsák az ellátás stabilitását.
Ratnovszkij hozzátette, hogy Szerbiában az áram árát évekig „mesterségesen alacsony szinten tartották”, ami veszteségekhez vezetett az energiacégekben, és hozzájárult a 2022-es súlyos válsághoz.
Az árak inflációhoz és az energiaszektor költségeihez igazítása fontos lépés, de – Aleksandar Kovačević energetikai elemző szerint – ez önmagában nem elég Szerbia energetikai problémáinak megoldásához.
Kovačević szerint ez a megközelítés nem teszi lehetővé az új termelőkapacitásokba és az energiatranzícióba való befektetéseket, csupán a régi berendezések fenntartását.
„Az árak kiigazítása fontos ahhoz, hogy a meglévő berendezések működése ne kerüljön veszélybe, de évtizedek elhanyagolása után a rendszer óriási beruházásokat igényel új technológiákba, az infrastruktúra cseréjébe és fejlesztésbe” – mondta a Danasnak.
Arra a kérdésre, hogy Szerbia továbbra is az egyik legolcsóbb ország maradna-e Európában az évenkénti emelések után, Kovačević rámutatott: bár a villamos energia nominális ára valóban az egyik legalacsonyabb Európában, ez nem jelenti azt, hogy a polgárok számára ténylegesen is megfizethető.
Szerinte ha figyelembe vesszük az átlagjövedelmet és az egy főre jutó GDP-t, az árak nem alacsonyabbak, mint azokban az országokban, ahol a lakosság bevétele jóval magasabb.
„A villamos energia és a fűtés ára Szerbiában nem versenyképes sok más európai országéhoz képest” – figyelmeztetett Kovačević, hozzátéve: az áremelés súlyos következményekkel járhat, különösen a legsebezhetőbb társadalmi rétegekre nézve.
„Az áram ára közvetlenül befolyásolja a tűzifa árát, amit a szerb háztartások több mint fele használ – főként az alacsony jövedelműek, ahol az energiaköltségek már most jóval meghaladják az energiaszegénységi küszöböt.”
Megfelelő szociális védelem nélkül az áramárak növekedése a fűtés minőségének romlását, hulladék égetésének növekedését, nagyobb környezetszennyezést és egészségügyi következményeket hozhatna – mondta.
„Ezért teljesen indokolt a lakosság ellenállása a lineáris áremelésekkel szemben” – tette hozzá.
Az IMF képviselőjének azon kijelentéséről, hogy az áram évekig „mesterségesen alacsony” volt, ami 2022-ben energiaválsághoz vezetett, Kovačević azt mondta: ez igaz, de a probléma összetettebb, részletes elemzést igényel a tarifarendszerről és az energiahordozók árának viszonyáról.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
